A domain igényléssel, névválasztással kapcsolatos kérdések
Az igénylés három fő lépése:
- a választott név foglaltságának ellenőrzése,
- a regisztrátor kiválasztása,
- a regisztrátorral való szerződéskötés.
Egy domain regisztrálásának részletes folyamatát itt ismertetjük.
Kommunikációs szempontból ma már kötelező a saját céges domain név. Azon túl, hogy kis cég érzetét kelti egy tucat-email cím, a megtalálhatóság is fontos érv egy egyedi domain név mellett.
Ajánlásainkat itt fogalmaztuk meg részletesebben.
Az egyediség mellett, magánemberként azért is érdemes saját domain névvel rendelkezni, mert akkor egy életre megoldottuk az állandó email címet, a címünk többé nem fog függeni egyetlen szolgáltatótól sem.
Ajánlásainkat itt fogalmaztuk meg részletesebben.
Igényléskor fontos, hogy a valóságnak megfelelő adatokat adjuk meg, különben elveszíthetjük a domain nevünket. A domaint mindig egy választott regisztrátornál kell igényelni és ehhez valamilyen formában szerződni szükséges egy regisztrátorral. A szerződéskötéshez a regisztrátor számos adatot kérhet, de a Domainregisztrációs Szabályzat által előírt minimális adatok az alábbiak közül az igénylőre vonatkozó kategória, és az adminisztratív kapcsolattartó (6.) adatai:
- Természetes személy domain-igénylő esetén: neve, postacíme, email címe, telefonszáma, és az igénylő választása szerint: vagy a személyazonosító okmány száma (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány vagy letelepedési engedély), vagy a születési dátuma.
- Jogi személy domain-igénylő esetén: neve, postacíme, email címe, telefonszáma, adószáma, törvényes képviselő neve.
- Egyéni vállalkozó domain-igénylő esetén: neve, postacíme, email címe, telefonszáma, adószáma.
- Elhunyt domain-használó örököse, mint domain-igénylő esetén: neve, postacíme, email címe, telefonszáma, választása szerint: vagy a személyazonosító okmány száma (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány vagy letelepedési engedély), vagy a születési dátuma; valamint: hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány vagy öröklési nyilatkozat.
- Névhasználatot engedélyező személy részéről: neve, lakcíme.
- Az Adminisztratív kapcsolattartó adatai (amennyiben különbözik a domain-igénylőtől): neve, postacíme, email címe, telefonszáma, egyéni vállalkozó esetén az adószáma.
A Domainregisztrációs Szabályzat 3.4 pontja szerint a domain-használónak a domain delegálásának ideje alatt folyamatosan rendelkeznie kell adminisztratív kapcsolattartóval. A szabályzat ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az adminisztratív kapcsolattartó az igénylő saját maga legyen. Ezt javasoljuk alkalmazni, ha egy mód van rá.
Amennyiben mást szeretnénk megbízni ezzel, ez csak jogi személy (cég) vagy egyéni vállalkozó lehet, magánszemély meghatalmazása nem lehetséges.
Fontos, hogy az adminisztratív kapcsolattartó adatai valósak és naprakészek legyenek, ellenkező esetben a domain elvesztését kockáztatja a domain-használó.
Az adminisztratív kapcsolattartóval kapcsolatos részletes tudnivalókat a Domainregisztrációs Szabályzat 12 pontja tartalmazza.
A Domainregisztrációs Szabályzat összes adminisztratív kapcsolattartóra vonatkozó szabályát itt gyűjtöttük ki.
Általánosságban elmondható, hogy ha egy egyéni vállalkozó üzleti célra szánja a domain nevet, akkor az a korrekt megoldás, hogy egyéni vállalkozóként igényli a domain nevet. Nem mellesleg csak ebben az esetben tudja vállalkozásában elszámolni az ezzel kapcsolatos költséget.
Ennek igazi hátránya nincs, de előfordulhat, hogy valaki nem szeretné, hogy a neve megjelenjék a domain keresőben. A keresőben ugyanis, ha valaki egyéni vállalkozóként, azaz a gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan használ egy domaint, akkor az egyéni vállalkozói mivoltából eredő nyilvános adatai a Nyilvántartónál is nyilvánosak.
Ha valaki természetes személyként (magánszemélyként) igényel egy domain nevet, akkor az igénylésében nem tüntetheti fel a nevénél azt, hogy egyéni vállalkozó (pl. a név végén nem szerepelhet az, hogy “e.v.”, “egyéni vállalkozó” vagy hasonló toldalék.
Ha egyéni vállalkozóként igénylik a domaint, akkor az adószám megadása kötelező.
Domain-igénylő lehet jogi személy, valamint 18. életévét betöltött természetes személy.
A részletes szabályokat a domain igénylő személyét illetően lásd itt.
Közvetlenül a .hu alatti domaint az Európai Unió, az Európa Tanács, az EGT vagy az EFTA tagállamainak, továbbá Magyarországgal szomszédos határral rendelkező ország állampolgárai, illetve jogi személyei igényelhetnek. Az országok listája itt található.
Második szintű közdomain alá (pl. valami.co.hu) bármely ország polgára igényelhet domain nevet.
A domain regisztrációhoz magyarországi postacímmel kell rendelkezni.
A részletes szabályokat a domain igénylőkkel kapcsolatban itt részletezzük.
A domain név legalább 2 és legfeljebb 63 karakterből állhat és tartalmazhatja a latin és a magyar ábécé kisbetűit, számokat, valamint a kötőjelet.
A pontos szabályokat itt részletezzük.
A domain név tartalmazhatja a latin és a magyar ábécé kisbetűit, számokat, valamint a kötőjelet.
A pontos szabályokat itt részletezzük.
Vannak ún. védett nevek, melyek semmilyen közdomain alá nem jegyezhetők be, tehát sem közvetlenül a .hu, sem második szintű közdomain (pl. co.hu, info.hu stb.) alá.
Vannak azonban olyan védett nevek, melyek ugyan a .hu alá közvetlenül nem, de második szintű közdomain alá bejegyezhetők.
A védett neveket itt ismertetjük.
Ilyen nevek a magyarországi településnevek valamint az országnevek:
- egy település magyar nevével megegyező domain nevet kizárólag a helyi önkormányzat jogosult bejegyeztetni. Amennyiben egy település rendelkezik hivatalos névvel valamely kisebbség nyelvén, akkor az ennek megfelelő domain nevet is csak a helyi önkormányzat jogosult bejegyeztetni. Részletek
- Csak az adott ország hivatalos magyarországi képviselete jogosult az ország nevével (magyarul, angolul és saját nyelven) megegyező domain nevet bejegyeztetni.
Nem javasoljuk olyan cégek, szervezetek, márkanevek, stb. bejegyzését, melyre nem vagyunk kifejezetten jogosultak. Erről részletesebb írásunkat lásd itt.
A második szintű közdomainek olyan .hu domainek, melyek regisztrálva vannak, és alájuk lehet domain regisztrációt igényelni. Pl. co.hu, info.hu stb. Részletek
Egy speciális második szintű közdomain a gov.hu, mely az állami szférának van fenntartva és a bejegyzési kérelmeket a NISZ Zrt-hez kell benyújtani, sem a regisztrátoroknak, sem a Nyilvántartónak nincs szerepe a gov.hu alatti domain bejegyzésekben. Részletek
A felelősséget a domain név választásért és használatáért a domain igénylője, illetve használója viseli, ezért igyekezzünk olyan nevet választani, amely feltehetőleg nem sérti más személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát stb.).
A területek, melyekre különösen figyelni kell:
- védjegyek,
- szervezetek, cégek nevei,
- gyűlölet-, vagy félelmet keltő nevek,
- már bejegyzett domain nevekhez megtévesztően hasonlító nevek.
Ajánlásainkat itt fogalmaztuk meg részletesen.
A domain név megválasztásáért, jelentéstartalmáért, használatáért és ezek következményeiért kizárólag a domain-igénylő, illetve domain-használó felelős.
Ajánlásainkat és a Domainregisztrációs Szabályzat vonatkozó paragrafusait itt ismertetjük.
Ez legtöbbször olyan esetben fordul elő, amikor a Nyilvántartó úgy látja, hogy az igénylő nem jogosult az igényelt név használatára, és ezért a jogosultságot igazoló valamilyen dokumentumot kér. Ez a dokumentum bármi lehet, egyes esetekben az is megfelelhet, hogy az igénylő nyilatkozik arról, hogy milyen célra szeretné az adott domain nevet használni.
A domain név választásának kritikusabb eseteit, és ezekkel kapcsolatos ajánlásainkat itt fogalmaztuk meg részletesen.
Leginkább azt javasoljuk választani, amelyiket az Önnek szimpatikus regisztrátor javasolja. Ugyanakkor tudni érdemes:
- Az okirat alapú domain nyilvántartás lényege, hogy az igénylés és a fontosabb módosítások (pl. névváltozás, átruházás, regisztrátor váltás) csak valamilyen okirat alapján történhetnek még akkor is, ha ez az okirat elektronikusan jön létre, és a felek csak elektronikusan kommunikálnak egymással.
- 2020 július 1-től a Domainregisztrációs Szabályzat lehetőséget teremtett az ún. Megerősítő eljárás alapú domain igénylésre, illetve megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domainre, melynek során a domain-igénylő, illetve domain használó az igényléseit egy ún. megerősítő eljárással hagyja jóvá. Ez lehet egyfaktoros megerősítő eljárás vagy kétfaktoros megerősítő eljárás.
A részletek az okirat alapú, illetve megerősítő eljárás alapú domain nyilvántartás eljárásai között itt ismertetjük.
Egy domain regisztrációjának már nincsenek műszaki feltételei. Ugyanakkor a tényleges használatnak (delegálásnak) vannak műszaki feltételei már nem szükségesek. A tényleges működésnek a Domainregisztrációs Szabályzat szerinti feltételeit általában a regisztrátorok biztosítják, így ezzel egy igénylőnek jellemzően nem kell foglalkoznia, ha nem szeretne.
A domain működésének részletes technikai feltételeit itt részletezzük.
A névszerverek helyes működése itt ellenőrizhető (regcheck).
A domain fenntartásával kapcsolatos kérdések és tudnivalók
Minden 2020. július 1. előtt regisztrált domain automatikusan okirat alapján nyilvántartott domain.
Az azóta regisztrált domaineknél ezt az igénylő dönti el. Ön ezt – ha máshonnan nem – akkor onnan tudja, hogy ha: igényléskor Ön kapott egy emailt és az abban levő linken talált oldalon hagyta jóvá az igénylését, akkor az Ön domainje megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain.
Ha nem így történt, akkor a domain okirat alapján nyilvántartott.
Fontos, hogy a változást bejelentsük a regisztrátornak, aki azt átvezeti a nyilvántartásban.
Többféle változás létezik, így pl.:
- változhat a domain-használó neve, vagy más adata,
- átruházhatja másra a domain használati jogot,
- regisztrátort válthat.
Az eljárás módja némiképp változhat attól függően, hogy okirat alapján nyilvántartott domainről, vagy megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domainről beszélünk. A részleteket a továbbiakban taglaljuk.
Azokat az eljárásokat, melyek egy domainnel kapcsolatos adatok megváltoztatását eredményezik a nyilvántartásban ezen az oldalon lentebb, és a következő oldalakon ismertetjük részletesen:
- az okirat alapú domain nyilvántartás eljárásai
- a megerősítő eljárás alapú domain nyilvántartás eljárásai
A névváltozás, azaz, amikor akár természetes, akár jogi személy megváltoztatja a nevét, egy adat módosítás, melyet célszerű mielőbb bejelenteni a regisztrátornál.
- Okirat alapján nyilvántartott domain esetén a névváltozáshoz egy Igénylőlapot szükséges kitölteni és megküldeni a regisztrátornak. A regisztrátor ezután a Nyilvántartásban módosítja a nevet.
- Megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén a regisztrátorok többféle módon is elfogadhatják a névváltozás bejelentését, ez regisztrátor függő. A névváltozást a regisztrátor bejegyzi a Nyilvántartásba, ami után a Nyilvántartó lefolytatja a domain-használóval a megerősítő eljárást.
A nyilvántartás típusok közötti áttérés módját itt részletezzük.
Ebben az esetben egy domain használó – akár magán-, akár jogi személy – átruházza a domain használati jogát egy másik személyre.
Átruházáskor az átruházás kedvezményezettje lesz az új domain igénylő, illetve használó, de ehhez meg kell felelnie a Domainregisztrációs Szabályzat domain igénylőkre vonatkozó feltételeinek és domain igénylőként szerződést kell kötnie egy regisztrátorral a domain fenntartására úgy, mint bármely domain igénylőnek.
Az új domain igénylőnek minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírással, vagy a AVDH-val ellátott Jóhiszeműségi nyilatkozatot kell benyújtania a Regisztrátorhoz amennyiben:
- a Nyilvántartó megtévesztő domain névként értékeli az igénylést. Ha az igénylés esetleges hiányosságai pótlásra kerültek, és adott esetben a Nyilvántartó a Jóhiszeműségi nyilatkozatot formailag és tartalmilag megfelelőnek találta, a domain az igénylő feltételes használatába kerül.
- az átruházó domain használó a domain igénylése kapcsán korábban Jóhiszeműségi nyilatkozatot tett, úgy az átruházáshoz az új domain igénylő is köteles megtenni a Jóhiszeműségi nyilatkozatot, ha a Nyilvántartó megítélése szerint a megtévesztés gyanúja az új igénylő esetében is fennáll. Ebben az esetben az átruházáshoz az új domain igénylő csak okirat alapú igénylést nyújthat be.
A lényeges különbség az okirat alapján nyilvántartott domain és a megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain átruházása között, hogy:
- az okirat alapján nyilvántartott domain esetén az átruházáshoz feltétlenül szükséges, hogy az új igénylő a regisztrátornak eljuttassa az átruházó nyilatkozatot
- a megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén az átruházáshoz ez nem kötelező (bár ajánlott), itt az átruházást az eredeti használó egyfaktoros megerősítő eljárással vagy kétfaktoros megerősítő eljárással hagyja jóvá.
A részletes tudnivalókat az átruházás kapcsán itt ismertetjük.
Jogi személy esetén jogutódláskor (pl. átalakulás, beolvadás, kiválás) a legfontosabb teendők:
- okirat alapján nyilvántartott domain esetén (minden 2020.07.01 előtt regisztrált domain ilyen) a regisztrátornak a változást alátámasztó dokumentumot, valamint új Igénylőlapot kell küldeni (átalakulás esetén ez utóbbi nem szükséges), ezután a nyilvántartásban átvezetésre kerül a változás.
- megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén a változást a regisztrátor rögzíti a változást a nyilvántartásban, ami után a Nyilvántartó elindítja domain-használó felé az általa választott megerősítő eljárást, azaz vagy az egyfaktoros megerősítő eljárást vagy a kétfaktoros megerősítő eljárást.
Ebben az esetben a domain használati jog örökösének új domain fenntartási szerződést szükséges kötni egy regisztrátorral.
- Okirat alapján nyilvántartott domain esetén a regisztrátornak meg kell küldeni az öröklést igazoló dokumentumok másolatát, ezután a nyilvántartásban átvezetésre kerül a változás.
- Megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén a változást a regisztrátor rögzíti a nyilvántartásban, ami után a Nyilvántartó elindítja domain-használó felé az általa választott megfelelő megerősítő eljárást, azaz vagy az egyfaktoros megerősítő eljárást vagy a kétfaktoros megerősítő eljárást.
Részletes tudnivalók ezen az oldalon a Jogutódlás, öröklés bekezdésben.
Ez többféle okból fordulhat elő, jellemzően feledékenység miatt. Ezért is hangsúlyozzuk több helyen, hogy a változásokat egy domain-használó kapcsán be kell jelenteni, mert később ez gondokat okoz.
Ha valaki egy olyan domaint használ, aminek a nyilvántartás szerinti használója jogutód nélkül megszűnt és törölték a nyilvántartásból, akkor a 2023. január 1-től a Domainregisztrációs Szabályzat 3.7 pontja alapján két eljárásra van lehetősége:
- Amennyiben a nyilvántartásban szereplő domain-használó jogerős törlése óta folyamatosan ő használja a domaint, akkor a regisztrátora segítségével egy megfelelő nyilatkozattal a saját nevére tudja íratni a domaint.
- Amennyiben azt tudja bizonyítani, hogy a domain igénylésére eredetileg az ő megbízása alapján, illetve kizárólag az ő érdekében vagy használatára került sor, akkor a szükséges dokumentumokkal megkeresheti bármelyik regisztrátort, és segítségével a saját nevére tudja írtani a domaint.
A részletes tudnivalókat a témában itt ismertetjük.
Megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén beszélhetünk faktor adatokról.
- Egyfaktoros megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén faktor adat a domain használó email címe.
- Kétfaktoros megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén a két faktor adat a domain használó email címe és telefonszáma.
Részletek a megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain eljárásairól itt találhatók.
Bizonyos adatokat “egyszerű” módon, külön jóváhagyó eljárások nélkül lehet módosíttatni a nyilvántartásban.
Az alábbi adatok úgy módosítandók, hogy a domain használó bejelenti a változást a regisztrátorának, a regisztrátor pedig azokat módosítja nyilvántartásban:
- névszerver,
- postacím,
- adminisztratív kontakt email címe,
- Okirat alapján nyilvántartott domain esetén ilyen adat a használó email címe és telefonszáma,
- Egyfaktoros megerősítő eljárás alapján nyilvántartott domain esetén ilyen adat a használó telefonszáma.
Azokat az eljárásokat, melyek egy domainnel kapcsolatos adatok megváltoztatását eredményezik a nyilvántartásban ezen az oldalon lentebb, és a következő oldalakon ismertetjük részletesen:
- az okirat alapú domain nyilvántartás eljárásai
- a megerősítő eljárás alapú domain nyilvántartás eljárásai
Alternatív vitarendezés .hu domain nevek esetében
A Magyarországi Internet Szolgáltatók Tudományos Tanácsa Egyesület lehetővé teszi az egyes domainekkel (különösen azok igénylésével, regisztrációjával, használatával) kapcsolatos jogviták alternatív, bíróságon kívüli rendezését is, amelyet az Alternatív Vitarendező Fórum (AVF) lát el.
Az Alternatív Vitarendező Fórum az Egyesület keretében működő szervezet, amely alternatív vitarendezési szolgáltatása során a jogvitákat a Domainregisztrációs Szabályzat, a Vitarendezési Eljárási Szabályzat, az AVF Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a külön anyagi és eljárási szabályok szerint, Domain és Regisztrációs döntnöki eljárások keretében látja el.
A vitarendezési eljárásokban a döntést az Egyesülettől, a Nyilvántartótól, valamint a Regisztrátoroktól független döntnökök hozzák.
Az AVF magas színvonalú, kiszámítható működését domain jogvitákban tapasztalt szakemberekből álló Jogi Tanácsadó Bizottság segíti, mely többek között az egységes döntési gyakorlatot elősegítendő elvi állásfoglalás kiadására is jogosult.
Az alternatív vitarendezés esetei:
- A még nem delegált, feltételesen használatba adott domainekkel kapcsolatos panaszok Domain döntnöki eljárás keretében kerülnek kivizsgálásra.
- Ha a domain igénylő igénylését a Nyilvántartó elutasítja, az igénylő Domain döntnöki eljárást kezdeményezhet.
- Egy már delegált domain ellen panasz esetén Regisztrációs döntnöki eljárás indul.
- A delegált domainek alatt közölt jogsértő tartalom miatt a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóság (NMHH) égisze alatt működő Internet Hotline-hoz lehet fordulni, az Internet Hotline fordulhat a Hotline Döntnöki Fórumhoz.
- A vitarendezés elektronikus úton, az Egységes Panaszkezelő Rendszeren (EPR) keresztül történik.
Az EPR-en keresztül lehetőség van bármely Regisztrátor, a Nyilvántartó, vagy az AVF tevékenységével kapcsolatos reklamációs panasz intézésére is. Felhívjuk a figyelmet, hogy az Alternatív Vitarendező Fórum ellen benyújtott panasz nem minősül az AVF döntése elleni fellebbezésnek.
A szabályokat és eljárásokat itt részletezzük.
Amennyiben a domain igénylő igénylését a Nyilvántartó elutasítja, az igénylő panaszt nyújthat be a Nyilvántartó ellen.
- Előfordulhat, hogy egy domain-használó azt észleli, hogy az ő használatában levő domaint az ő akaratán kívül ruháztak át. Erre az esetre a Domainregisztrációs Szabályzat 7.2.5 pontja ezt mondja:“Amennyiben egy átruházás után a korábbi domain-használó arra hivatkozva, hogy az átruházás az erre irányuló akarata hiányában történt, úgy 30 napon belül van lehetősége az Egységes Panaszkezelő Rendszerben panaszt benyújtani, és visszakövetelni a domain-használati jogosultságát. Eljárásában a Nyilvántartó felszólítja az új domain-használót, hogy 5 napon belül küldje meg a releváns bizonyítékait az átruházás jogszerűségével kapcsolatban, és a domainre az eljárás végéig átruházási tilalmat jegyez be. A Nyilvántartó 10 napon belül dönt a domain hovatartozását illetően.
A Nyilvántartó döntése után a korábbi vagy az új domain-használó 30 napon belül kérheti a Regisztrációs döntnöki eljárásnak a Szabályzat 10.6 pontja szerinti lefolytatását. Az alternatív vitarendezési eljárás időtartamának idejére a domainre bejegyzett átruházási korlátozás meghosszabbodik.”
Ha tehát, ha Ön azt tapasztalja, hogy az Ön használatában levő domaint az Ön akaratán kívül ruháztak át, ezen az oldalon szükséges benyújtania a panaszát (lásd 4. pontot)
Egy már regisztrált (azaz nem csak ideiglenesen használatba adott) domain elleni panaszt az Egységes Panaszkezelő Rendszeren keresztül nyújthat be az Alternatív Vitarendező Fórumhoz, mely Regisztrációs döntnöki eljárás keretében vizsgálja meg beadványát. Panaszt az tehet, akinek az adott névhez névhasználati joga fűződik, az eljárásban kérelmezhető az adott domain domain-használótól való visszavonása, illetve a Panaszosra történő átruházása is.
Részletes tudnivalók az eljárásról itt.
Ha az igényelt domain név feltételes használatunkba került, akkor a delegálással szemben ennek meghirdetésétől számított 8 napon belül tehető panasz. Ha panaszt tesz valaki, akkor nyilván úgy gondolja, hogy a mi névhasználatunk sérti az ő jogos érdekeit. Az ilyen panaszról 2023. január 1-től az Alternatív Vitarendező Fórum (AVF) küld értesítést.
Ha panaszt tesz valaki, akkor véleménye szerint, a mi névhasználatunk sérti az ő jogos érdekeit.
Azért is érdemes megfontoltan cselekedni, mert, ha nem reagálunk, akkor a domaint a Nyilvántartó 8 napon belül törli. Két dolgot tehetünk: lemondunk az domain igénylésről (így nem kell eljárási díjat fizetni, mert nem indul el az eljárás), vagy vállaljuk az eljárást. Ez utóbbi, ebben be kell fizetnünk az eljárás díját, mely minimum 60.000 Ft + ÁFA és a panasz kézbesítésétől számított 8 napon belül leszünk jogosultak válaszirat benyújtására.
Ekkor lefolytatják a Domain döntnöki eljárást. Az eljárás lezárultával az AVF a nyertesnek visszafizeti az eljárási díjat.
Tehető-e panasz angol vagy más nyelven? Mi a gyakorlat olyan esetekre, ahol a panaszolt domain külföldi igénylőhöz tartozik? A Panaszolt benyújthatja az indoklását, válaszát idegen nyelven is?
Az Alternatív Vitarendező Fórum (AVF) nyelve a magyar, az eljárásokhoz akár a Panaszos, akár a Panaszolt részéről csak magyar nyelven lehet beadványt benyújtani.
Amennyiben valamely melléklet idegen nyelvű, úgy annak egyszerű fordítását is csatolni kell – ennek elmaradása az adott bizonyíték figyelmen kívül hagyását eredményezheti.
Jogsértő (vagy annak vélt) tartalom esetén fordulhatunk:
- ahhoz aki a tartalmat közzétette;
- ahhoz aki a tárhelyet biztosítja a tartalom közzétevőjének;
- a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóság (NMHH) égisze alatt működő Internet Hotline-hoz.
Az Internet Hotline a Nyilvántartótól és a regisztrátoroktól függetlenül hozza meg intézkedéseit, szükség esetén a Hotline Döntnöki Fórumhoz fordul a domain felfüggesztése és zárolása érdekében.
Egyéb kérdések
Az elhunyt domain használó rendelkezhet hagyatéki végzéssel a domain névvel kapcsolatban. Ez esetben az alapján szerint kell a jövőbeli domain használót megadni. Ő, mint örökös adhatja át a későbbiekben esetleg másnak.
Amennyiben ezt nem tette meg, vagy még nem zárult le a hagyatéki eljárás (és ismert, hogy nem része a hagyatéknak a domain név használati joga), akkor a törvényes örökösök közül bárki igényelheti a domain nevet – a többi örökös hozzájárulásával. Egy örökös esetén természetesen csak ő nyilatkozik a domain név átvételéről.
A domain név használatának átvételéhet szükséges iratok:
- igénylőlap
- hagyatéki végzés, vagy domain használati jog öröklési nyilatkozat az örököstől (aláírva, tanúkkal hitelesítve vagy hitelesített e-aláírás, pl. AVDH [lásd következő részben: Hogyan készítsek egyszerűen teljes bizonyító erejű magánokiratot])
A használati jog átvétele normál átruházásnak minősül, melynek az árát regisztrátor határozza meg.
- Elektronikus úton a legegyszerűbb és legkényelmesebb megoldás Ügyfélkapuval rendelkezők számára az ún. AVDH szolgáltatás, mellyel másodpercek alatt aláírható digitálisan egy nyilatkozat, és ekkor fizikailag nem is szükséges aláírni a nyilatkozatot. Egyszerűen csak töltsük fel a pdf dokumentumot itt, kövessük az oldal utasításait, és vissza fogjuk kapni az általunk digitálisan aláírt dokumentumot.
- Papír alapon egy ilyen iratot úgy a legegyszerűbb készíteni, hogy két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója az okiratot előttük írta alá (az okiraton szerepelnie kell a tanúk neve és lakóhelye).
Részletesebb útmutatónk magyarorszag.hu-n található AVDH használatáról itt.
További részletek teljes bizonyító erejű magánokirat témában itt.
Bármely szervezet jogosulttá válhat regisztrátorként működni, ehhez bizonyos szerződések megkötésére van szükség.
Egy regisztrátor többféle okból kezdeményezheti egy domain felmondását, a leggyakoribb a díjfizetés hiánya. Miután a regisztrátor felmondásba helyezte a domaint a nyilvántartásban a domain 45 napig maradhat felmondásban, ezalatt a regisztrátortól függően lehet működőképes még vagy nem.
Ezen a 45 napon belül lehet rendezni az esetleges vitákat, vagy félreértéseket a regisztrátorral, vagy regisztrátort kell váltani. Ha ez nem történik meg, 45 nap után a Nyilvántartó a domaint visszavonja és az felkerül a törlés előtti parkolásban várakozó domainek listájára, amikor már bizonyosan nem fog működni.
Innen számítva 60 napig a domain használója vagy a jogutóda tudja bármelyik regisztrátornál újraregisztrálni a domaint.
Arra az esetre, amikor a domain használó jogerősen megszűnt és törölték a nyilvántartásból, a tudnivalókat ezen az oldalon részletezzük.
Ha továbbra sem történik beavatkozás, a domain 60 nap után törlődik, és bárki által regisztrálgatóvá válik.
A Nyilvántartó kétféle domain listát tesz közzé nyilvánosan, a domain igénylő, illetve használó adatai nélkül:
- Az új domain igénylések listáját, és
- A törlés előtti parkolásban lévő domainek listáját
1. Az új domain igénylések nyilvános kihirdetése
A Nyilvántartó a feltételes használatba adásuk után ezeken az oldalalakon minden domain igénylést közzé tesz itt. Amennyiben 8 napon belül nem érkezik panasz egy igénylésre, az az igénylő számára delegálásra kerül.
2. Törlés előtti parkolásban lévő domainek listája
Törlés előtti parkolásban 60 napig várakoznak a domainek. A lista itt található. Ha ezalatt az idő alatt a domain használója valamelyik regisztrátornál újraregisztráltatja a domaint, akkor az az ő használatába kerül vissza.
A legegyszerűbb módja ennek, ha a címoldalunkon a kék mezőben levő keresőt használja. A domain nemcsak közvetlenül a .hu alá bejegyzett név lehet, hanem más, úgynevezett második szintű közdomain alá bejegyzett név is, pl. egycegnev.co.hu. Ezt a jobb oldali “hu” legördülő menüből lehet kiválasztani.
A Keresés gombot megnyomva – ha a név már bejegyzett – megjelenik a “A … domain név nem szabad. Kattintson ide a domain nyilvános adatainak megtekintéséhez.” típusú eredmény. Ha odakattint, akkor bejön egy captcha, majd a captcha-t beírva megjelennek a domainnel kapcsolatos nyilvános adatok.
Amennyiben a domain használó természetes személy, adatvédelmi okokból csak annyi jelenik meg a használó nevénél, hogy “Természetes személy”.
Amennyiben a domain használóval szeretné felvenni a kapcsolatot, kattintson az E-mail küldése a domain használónak és/vagy az E-mail küldése az adminisztratív kapcsolattartónak sorokra. A Nyilvántartó nem tudja garantálni, hogy a címzett válaszol, de még azt sem, hogy a címzett email címe regisztrált-e a rendszerben, vagy, hogy az működőképes.
Előfordulhat, hogy egy magánszemélynek valamilyen okból szüksége van arra, hogy igazolja azt, hogy ő a domain hivatalosan bejegyzett domain-használója, pl., mert át szeretné ruházni (eladni) a domain használati jogát.
A GDPR szabályok miatt a domain kereső nem mutatja meg a domain-használó adatait, ha az természetes személy (magánszemély).
Ebben az esetben a teendő az, hogy egy (lehetőleg a saját regisztrátor partnerünket, de ez nem kötelező) megkérünk arra, hogy kérjen le számunkra a Nyilvántartótól egy igazolást. Fontos, hogy a nyilvántartásban rögzítve legyen az email címünk, mert erre az email címre fogjuk kapni az igazolást! (Az email címet a saját regisztrátorunkon keresztül tudjuk csak pótolni, illetve frissíteni, lásd az „Egy domain kapcsán történő változások eljárásai”t cikket ezen az oldalon.)
A regisztrátor elvégzi a feladatát, aminek az eredménye az lesz, hogy kapunk egy emailt a Nyilvántartótól (a noreply@nic.hu címről), melyben van egy ideiglenes link, mely 72 óráig él. Ez alatt az idő alatt a linken meg tudjuk nézni a Nyilvántartó által nyilvántartott domain-használói adatokat.
Az ideiglenes oldalon az adatok elérhetetlenné válnak ha:
– eltelt 72 óra az email kiküldése óta,
– a domainnel kapcsolatban nyilvántartott adatok az email kiküldése után módosulnak,
– valaki megtekintés után elérhetetlenné tette azokat a “Törlés” gomb megnyomásával.
Az oldal a domain használó nyilvántartott adataival a Nyilvántartó weboldalán jelenik meg, így hiteles, a link birtokában bárki megtekintheti.
A domain zár, szakmai nevén registry lock, szerepe az, hogy védjen a domainekkel kapcsolatos, akár véletlen, akár szándékos, a domain használó által nem kívánt változtatásoktól. A domain zár megakadályozza a nyilvántartásban szereplő domain használó adatainak, valamint a DNS beállításainak nem kívánt megváltoztatását azzal, hogy a megszokottól eltérő, külön engedélyező eljárást tesz kötelezővé a változtatásokhoz.
A zárral ellátott domainekhez tartozik legalább egy, de legfeljebb öt engedélyező. Bármelyik engedélyező jóváhagyhatja a módosításokat, és a módosítások csak akkor lépnek érvénybe, ha valamelyik engedélyező jóváhagyta azokat.
További részletek a szolgáltatás igénybevételéről, működéséről itt találhatók.
Mi az a DNS?
Az interneten található számítógépeket és ezáltal például a rajtuk levő tartalmakat elsődlegesen számok, az ún. IP címek azonosítják. Ugyanakkor pl. a 193.41.47.33 címet bajos lenne megjegyezni, az iszt.hu-t sokkal könnyebb. A DNS (a Domain Name System rövidítése) eredeti, elsődleges feladata pontosan ezeknek a számoknak és neveknek az összerendelése. A nevek és az IP címek összerendelésén túl azonban a DNS sokkal több információt rejt. A DNS minden internetes tevékenység – levelezés, böngészés, torrentezés vagy internetes telefonálás – működéséhez szükséges.
Mindez azért veszélyforrás, mert internetes kalózok pl. eltéríthetnek, meghamisíthatnak adatforgalmat, ezáltal tartalmat, megtéveszthetnek internet használókat és sok egyéb gazságot művelhetnek.
Mi az a DNSSEC?
A fent leírt veszélyekkel szemben a DNSSEC segítségével az internetes szolgáltatók védekezhetnek minden DNS elleni támadás, üzenet hamisítás ellen. A DNSSEC fő ötlete, hogy a DNS válaszokat digitális aláírással látja el. Ilyen módon az üzenetek hitelességét (authenticity) és sértetlenségét (integrity) garantálja.
Ez garantálja pl. azt, hogy egy internet használó ténylegesen azzal a weboldalt látogassa meg és azzal kommunikáljon, amelyikkel szeretett volna.
További információk ezen az oldalon.
Ha mélységében érdekli a téma, kollégánk részletes írását DNSSEC témában az alapoktól a haladóig itt találja: DNSSEC – elv és konfiguráció
Ahogy az előző bejegyzésben és ebben a cikkben is írtuk, az interneten a számítógépek egymást valójában ún. IP címek alapján találják meg, miközben az internetezők a számítógépükbe nem számokat írnak be címként, hanem neveket. A fordítást a háttérben az ún. név szerverek végzik.
A szokásos címzési rendszer, az ún. IPv4 ami összesen „mindössze” 4,3 milliárd címmel rendelkezik. Mivel az internetre kötött eszközök és használók száma drasztikusan nő, ez a fajta IP cím már fogytán van. A megoldást az IPv6 jelenti, mely szinte végtelen (kb. 1038) címet képes biztosítani.
Jellemzően a regisztrátorok biztosítják a domainekhez azokat a név szervereket, melyek a névfeloldást végzik, azaz, az emberek számára érthető web címeket IP címzésre fordítják. Alapeseteben minden név szerver IPv4 alapú név feloldást végez, e nélkül nem nagyon működne semmi.
A nagy kérdés, hogy szeretnénk-e, hogy IPv6-os címzéssel is elérhető legyen a szerverünk? Ha igen, akkor olyan szolgáltatót kell találnunk, amelyiknek a név szerverei lehetővé teszik ezt.
Egy kicsit részletesebb cikkünk a témában itt található.