Eseti állásfoglalások

Alternatív
Vitarendezõ Fórum

INFOMEDIÁTOR
Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda

Tanácsadó
Testülete
 

A Tanácsadó
Testület 02/2016. (I. 15.) sz. Állásfoglalása

Az
insidermedia.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan
bejelentett panasz

(984/2015.
sz. ügy)

tárgyában

 

A
Tanácsadó Testület elõtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó
Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti
rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok
egységes ‘igen’ szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta
a Testület többségi véleményét kifejezõ jelen eseti Állásfoglalást.

 

Az insidermedia.hu domain
név az eredeti Igénylõ Gerilla Press Lapkiadó és Médiatanácsadó Kft. részére nem
delegálható.

 

 

Indokolás

 

Az insidermedia.hu domain nevet a
Gerilla Press Lapkiadó és Médiatanácsadó Kft. (a továbbiakban: Igénylõ)
igényelte 2015. december 4. napján a saját nevére. Az igény ellen az
Insidermedia Kft. (a továbbiakban: Panaszos) 2015. december 8. napján határidõben
kifogással élt és kérte a delegálás megtagadását arra történõ hivatkozással,
hogy a regisztrálni kívánt domain név teljesen megegyezik a Panaszos
cégnevével, ezért a delegálás megtagadását és az insidermedia.hu domain nevet
saját részére igényelte. Panaszát ezen túl részletesebben nem indokolta, cégnevének
bizonyítékként cégkivonatát csatolta.

 

 

Igénylõ a panaszra adott
válaszában elõadta, hogy a domain nevet a többségi tulajdonában álló, 2015.
november 6. napján alapított leányvállalata, az Insider Media Lapkiadó Kft.
megbízásából, de nem annak a nevére, hanem a saját nevére regisztrálta.
Hangsúlyozta, hogy leányvállalata a Panaszosként fellépõ hasonló nevû társaság
elõtt két héttel alakult meg. A Panaszolt megbízási szerzõdést nem csatolt, de
benyújtott egy 2015. december 4. napjával keltezett nyilatkozatot, amelyben
leányvállalata, az Insider Media Lapkiadó Kft. a domain felhasználási jogát „határozatlan
idõre, kifejezetten és visszavonhatatlanul átengedi” az Igénylõnek.

 

Az Igénylõ hivatkozott arra is,
hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elõtt 2015. december 10. napján
szintén saját nevére kezdeményezte (benyújtotta) az „Insider Media” ábrás
védjegy bejegyzését, ennek lajstromozása azonban még nem történt meg.

 

Hivatkozott továbbá a Tanácsadó
Testület 1/2000. (IV.5.) sz., a korábban alkalmazott prioritásos domain
igénylési rendszer vonatkozásában hozott elvi állásfoglalásában a bejegyzett
cégnévre illetve lajstromozott védjegyre vonatkozó elsõbbségi szabályokra,
amelyek álláspontja szerint az igénylés jogszerûségét és a panasz
alaptalanságát támasztják alá.

 

 

A Tanácsadó Testület
eljárása során megvizsgálta az igénylés esetleges jogellenességét és
megtévesztõ jellegét, különös tekintettel a Panaszos cégnevének a domain névvel
való kapcsolatára és a Ptk. névviselési szabályaira.

 

Elõzetes kérdésként a Tanácsadó
Testület megvizsgálta a felek által csatolt iratokat, valamint a hivatalos
cégjegyzék adatait. Ezekbõl megállapítható volt, hogy az ügyben valóban két, minimálisan
eltérõ írásmódú cégnév használati joga között állhat fenn a névhasználati
konfliktus, az Igénylõ cégneve és az általa igényelt domain név között azonban
nincsen kiejtés- vagy írásmódbeli hasonlóság vagy jelentéstartalmi kapcsolat. Az
Igénylõ érdekkörébe tartozó leányvállalat névhasználati joga csak közvetetten,
a vitatott domain nevet saját nevében igénylõ anyavállalata domain
regisztrációján keresztül jelenik meg a jelen eljárásban, míg a Panaszosként
fellépõ cég közvetlenül saját cégnevébõl eredõ jogait érvényesíti személyesen.

 

A Tanácsadó Testület
megvizsgálta, hogy az insidermedia.hu domain név ügyében felmerülhetnek-e akár
az Igénylõ, akár a Panaszos részérõl védjegyekhez fûzõdõ jogok sérelme, azonban
az ügyben nem volt megállapítható meg a Vt. 12. §. szerinti védjegybitorlás
fennállta. Az Igénylõ által hivatkozott lajstromozás alatt álló védjegy kapcsán
a Tanácsadó Testület rámutat, hogy védjegyjogi oltalom csak a lajstromozással
jön létre, amely idõpontig az áru- és szolgáltatási osztályok szerinti védelem terjedelme
sem állapítható meg.   Tanácsadó Testület eddigi gyakorlata alapján a
(kizárólag alfanumerikus írásjegyekbõl álló) domain nevek vonatkozásában az
ábrás (grafikus) védjegyek (a szóvédjegyekkel ellentétben) vélelmezhetõen amúgy
nem biztosítanának a név vagy kifejezés használatából másokat kizáró jogokat az
Igénylõnek.

 

A Tanácsadó Testület megvizsgálta
az Igénylõ által csatolt „Nyilatkozat” megnevezésû, a domain felhasználási
jogát az Igénylõnek a leányvállalat részérõl ingyenesen átengedõ kétoldalú
szerzõdést. Tekintve azonban, hogy a domain nevet nem az Insider Media Lapkiadó
Kft. leányvállalat, hanem a Gerilla Press Kft. regisztrálta, ez utóbbi
következésképp a domain név delegálási jogával már eleve rendelkezik, az
részére leányvállalata által ezért nem átruházható. A Tanácsadó Testület
álláspontja szerint a csatolt irat tartalma a leányvállalat cégnevének
használatára vonatkozó, kétoldalú névhasználati engedélyként értelmezhetõ a tulajdonosi
struktúra tekintetében ugyan összefonódó, de jogi szempontból önálló és
elkülönült jogalanyisággal rendelkezõ cégek között.

 

A Ptk. 2:43. § f) pontja a
névviselés jogát a törvény által védett személyiségi jogként határozza meg,
amelyet a Ptk. 3:1 § (3) bekezdése a jogi személyekre, így a Panaszos gazdasági
társaságra is kiterjeszti. A Ptk. 2:54. § (1) bekezdése értelmében a személyhez
fûzõdõ jogok érvényesítése (így a névviselési jog gyakorlásához szükséges
nyilatkozat is) kizárólag személyesen tehetõ meg.

 

A fenti törvényhelyek alapján a
polgári jogi viszonyokban a személyiségi jogokat, így a névhasználat jogát is
csak személyesen lehet érvényesíteni. Nincsen arra lehetõség, hogy az Igénylõ
cégre leányvállalata érvényesen átruházhassa saját cégnevének viseléshez fûzõdõ
személyiségi jogait, és hogy ezek alapján a domain névhez nem köthetõ nevû
anyavállalat (jelen ügyben az Igénylõ) más harmadik személyek ellen
felléphessen vagy vele szemben domain használata miatt fellépõ harmadik
személyek ellen más (leányvállalata) névviselési jogát sajátjaként állítsa
szembe. Különösen igaz ez akkor, ha e harmadik személy a domain igénylésekor
már a cégnyilvántartásba jogerõsen bejegyzett gazdasági társaság– függetlenül
az esetleges (egyébként a Tanácsadó Testület felé nem igazolt) más folyamatban
lévõ jogi eljárásoktól – és az adott név használatára saját magának is joga
van.

 

Az Igénylõ által csatolt okirat ezért
a névhasználati jogokat csak az Igénylõ és leányvállalata tekintetében
rendezheti, harmadik személyek saját jogán gyakorolt névviselési jogaira nem
hat ki és azok érvényesítését nem is korlátozhatja. Jelen esetben ugyanis az egyik
névhasználatra jogosult személy engedélye nem tilthat el vagy korlátozhat más
független, harmadik személyeket attól, hogy névhasználati jogaikat saját
nevükben a névhasználattal egyébként saját jogán nem jogosult Igénylõvel
szemben érvényesítsék.

 

A Domain Regisztrációs Szabályzat
2.2.1 pontja kifejezetten rögzíti, hogy az Igénylõ – bár a domain igénylõ a
delegálni kért domain nevét a jogszabályok és a Szabályzat keretei között
szabadon választja meg – a lehetõ legnagyobb gondossággal tartozik eljárni
abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése,
illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait ne sértse. E jogok
között a DRSZ kifejezetten nevesíti harmadik személyek névkizárólagossághoz
fûzõdõ jogát, és hogy az Igénylõ köteles ellenõrizni a cég- és
védjegynyilvántartásokat.

 

Az eljárásban rendelkezésre álló
iratokból és nyilvántartásokból kétségtelenül megállapítható volt, hogy a
regisztráció 2015. december 4-i idõpontjában már mindkét hasonló nevû cég, az
Insider Media Kft. valamint az Insidermedia Kft. is a cégnyilvántartásba bejegyzett
gazdasági társaságként mûködött. A cégbírósági bejegyzés következtében cégnevük
vezérszavában megjelenõ „insider media” kifejezés használatára ezért a
regisztráció idõpontjában mindkét cég jogosult volt, függetlenül a felek
esetleges háttérben zajló vitáitól, vagy az esetleges még le nem zárt
jogorvoslati eljárás(ok)tól. Az Igénylõnek ezért e nyilvántartások
vizsgálatakor tudnia kellett, hogy e cégek névhasználati jogát sértheti az
azonos domain regisztrációjával, ennek ellenére a két névhasználatra jogosult
cég közül az egyik, tõle függésben álló cég engedélyét szerezte csak be.

 

Az Igénylõnek, mivel saját
nevében tõle elkülönült személyiségû gazdasági társaságok névhasználati jogát nem
gyakorolhatja, a DRSZ 2.2.1. pontja alapján a regisztrációval ütközõ cégnevek
fennállását ellenõriznie kell és amennyiben van ilyen, tartózkodnia kell attól,
hogy más cégnév használati jogát megsértse, vagy a regisztráció megtévesztõ
legyen. Az Igénylõ a névhasználatra jogosult egyik cég, saját leányvállalata
engedélyével ugyan rendelkezik, így kettejük viszonylatában a Tanácsadó
Testület álláspontja szerint sem a DRSZ 2.2.2. a) illetve c) pontjában
rögzített jogellenességrõl vagy megtévesztõ jelleg gyanúja nem merült fel,
mivel a Ptk. 2:42. § (3) bek. szerint nem sérthet személyiségi jogot, így
névviselési jogot sem az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

 

Az Insidermedia/Insider Media
cégnév domain név használatának tekintetében azonban nem csak az Igénylõ
leányvállalata, hanem az azonos cégnevû Panaszost is olyan érintett jogosultnak
kell tekinteni, amelynek névviselési jogát sértheti, ha cégnevét más engedélye
nélkül használja, különösen, ha ez a személy gazdasági társaság, amely esetében
alappal vélelmezhetõ a gazdasági haszonszerzés célja.

 

A Tanácsadó Testület ezért e
körülményeket megvizsgálva arra az álláspontra jutott, hogy a jogellenesség,
illetve a megtévesztõ jelleg gyanúja fennáll az Igénylõ és az Igénylõtõl
független és a delegálás ellen aktívan fellépõ Panaszos jogi relációjában,
mivel az Igénylõ a Panaszos névhasználati engedélyével nem rendelkezik a
Panaszos cégnevével megegyezõ domain név használatára, ráadásul az könnyen
összetéveszthetõ a Panaszos cégnevével.

 

A Tanácsadó Testület tehát a Ptk.
névviselési szabályai, valamint a Panaszos cégneve és a domain írásmódjának,
kiejtésnek és jelentéstartalmának azonossága alapján arra a következtetésre
jutott, hogy az Igénylõnek az insidermedia név használatára, saját nevében
történõ regisztrációjára nem állhat fenn jogosultsága, domain igénylése
jogellenes és megtévesztõ, az a (DSZ) 2.2.2. a) pontjába ütközik.

 

A Tanácsadó Testület felhívja az
ügyben érintettek figyelmét, hogy az insidermedia kifejezés illetve cégnév
használatát a lehetséges jogosultaknak saját cégnevük vagy érvényes,
lajstromozott védjegyük alapján a jogosultaknak saját maguknak kell gyakorolniuk,
ill. meghatalmazottjuknak a jogosultak nevében és javára kell eljárnia és e
jogok gyakorlásának a Ptk. a jóhiszemû és tisztességes joggyakorlásra vonatkozó
elõírásaival is összhangban kell lennie.

 

A fentiekre tekintettel a
Tanácsadó Testület állásfoglalása, hogy az Igénylõ által saját nevében igényelt
insidermedia.hu domain név az Igénylõ Gerilla Press Lapkiadó és Tanácsadó Kft. részére
nem delegálható, mert a vonatkozó cégnév használati jogának érvényesítésére az
ügy elbírálásakor az Insider Media Lapkiadó Kft. illetve az Insidermedia Kft.
cégeknek lehet jogosultsága. Mivel a cégnév viselésére jogosult cégek közül az
Insidermedia Kft. lépett fel panasszal, az Insider Media Lapkiadó Kft. pedig az
Igénylõ tekintetében a használathoz hozzájárult, a Tanácsadó Testület
megállapította a névviselési szabályok megsértését és a domain név igénylésnek
a DSZ 2.2.2. a) és c) pontja szerinti jogellenességét a Panaszolttal szemben.

A fentiekre tekintettel a
Tanácsadó Testület állásfoglalása, hogy az Igénylõ által saját nevében igényelt
insidermedia.hu domain név az Igénylõ részére nem delegálható.

A Tanácsadó Testület felhívja
a Panaszos figyelmét a DSZ 9.7. pontjára, amely alapján a Tanácsadó Testület
eseti állásfoglalásában csak abban a kérdésben foglal állást, hogy az adott
domain az adott Igénylõ számára delegálható vagy nem delegálható. Amennyiben az
eseti állásfoglalás alapján a feltételes használatba adott domain törlésére
kerül sor, a törlés napjától számított 60 napig az adott domainre csak a
Panaszos jogosult új igényt benyújtani, amennyiben az ilyen irányú szándékot a
panasz benyújtásánál a Panaszos Regisztrátora a Nyilvántartásban jelezte.

Jelen Állásfoglalást a
Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag
sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében
közzétételre kerül.

 

Budapest, 2016. 01. 15.

 

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

 

 

……………………………………………… dr. Verebics János Elnök Sk.

………………………………………………… Dombi Gábor Titkár Sk.