A nopaks.hu és stopaks.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panaszok
Alternatív
Vitarendezõ Fórum
INFOMEDIÁTOR
Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda
Tanácsadó
Testülete
A Tanácsadó Testület 15/2017. (IX. 26.) sz. Állásfoglalása
A nopaks.hu és stopaks.hu domain regisztrációjával
kapcsolatosan bejelentett panaszok
(1030-1031/2017 sz. ügyek)
tárgyában
A Tanácsadó
Testület elõtt a fenti ügyszámokon bejelentett panaszokat a Tanácsadó Testület
megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben
megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes
„igen” szavazatával, elfogadta a Testület többségi véleményét
kifejezõ jelen egybefoglalt eseti Állásfoglalást.
A nopaks.hu és a
stopaks.hu domain név az igénylõ … javára
delegálható.
Indokolás
A nopaks.hu és stopaks.hu domain
neveket … (a továbbiakban: Panaszolt) igényelte 2017.
augusztus 16.
napján. Az igények ellen az MVM Paks II. Zrt. (a továbbiakban: Panaszos) törvényes
képviselõje útján élt panasszal, és kérte a domainek delegálásának
megtagadását, illetve a panaszolt domain nevek saját maga számára történõ
delegálását. A Panaszos és a Panaszolt személye, illetve a panasz és
ellenkérelem indokolásának azonossága miatt Tanácsadó Testület az ügyek
egységes elbírálása és jelen egybefoglalt Állásfoglalás meghozatala mellett
határozott.
Panaszos panaszában kifejtette, hogy a panaszos cég köztudomásúan a
Paksi Atomerõmû kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházást végrehajtó
projekttársaság. A köztudatban a projekt „paksi bõvítés” néven (is) ismert, így
a Panaszos tevékenysége a „Paks” névvel a köznyelvben és aktuálpolitikában
elválaszthatatlanul összefonódik. Erre alapozva elõadta, hogy a „nopaks.hu” és „stopaks.hu”
domainek Panaszolt általi használata a Domainregisztrációs Szabályzat
2.2.2. a) pontjába ütközik, mivel jogellenes. A
jogellenesség kapcsán elõadta, hogy a panaszolt domain nevek használata a 2013.
évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. §. (1) bekezdése és 2:45. § alapján
sértené, illetve veszélyeztetné a Panaszos jóhírnévhez fûzõdõ jogát a domain
jelentéstartalmára tekintettel, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban:
Tpvt.) 3. §-ával is ellentétben áll. A Panaszos szerint a Panaszolt célja, hogy
a Panaszost és a fent említett beruházást rossz színben tüntesse fel.
A Panaszolt jogi
képviselõje útján elõadta, hogy a paksi bõvítés közügy, a panaszolt domain nevek
pedig a véleménynyilvánítás eszközei. Nem vitatta, hogy a honlapok célja, hogy
online teret biztosítson a paksi bõvítéssel kapcsolatos kritikai
megnyilvánulásoknak. Hivatkozott a véleménynyilvánítás szabadságára, azon belül
is a politikai véleménynyilvánítás fokozott alkotmányos védelmére (36/1994 AB
határozat). Elõadta, hogy a panaszolt domain nevek önmagában nem sértik a
Panaszos jóhírnevét, azt pedig nem tiltja a Domainregisztrációs Szabályzat,
hogy a domain név maga hordozza a kritikus véleményt valamely témával
kapcsolatban. Speciális jogi helyzetébõl kifolyólag a Panaszost különleges
közjogi kötelezettségek terhelik, illetve korlátozottan illeti meg a
magánszféra szereplõinek fenntartott jogvédelem. A közfeladatot ellátó
szerveknek nincsenek olyan alapjogaik, amelyek az állam polgárainak alapvetõ
jogai korlátozásának legitim indokául szolgálhatnának, egy alapjogi
jogviszonyban kizárólag kötelezetti pozícióban lehetnek. Az õket érõ kritika és
vélemény, bírálat kapcsán nem illeti meg õket a személyiségi jogi védelmi háló.
Hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik ügyére is (Uj Péter;
23954/10), melyben a Bíróság megállapította: különbség van az egyén jóhírneve
és a gazdasági társaság kereskedelmi jóhírnévhez fûzõdõ érdeke között. Az
egyének esetében a hírnév sérelme hatással lehet a méltóságra, társaságok esetében
ilyen lehetõség nincs.
Kifejtette továbbá, hogy Panaszos
egy állami tulajdonú, jogszabály által biztosított monopol helyzetben lévõ
vállalat, egy állami közfeladatot ellátó szerv, így a Panaszolttal nem
versenytársak, a Panaszos nem is piaci körülmények között végzi a tevékenységét,
a Tpvt. hivatkozott rendelkezése ilyen tényállás mellett nem bír relevanciával.
Elõadta, hogy a Panaszolt a domain nevet nem gazdasági haszonszerzési céllal
kívánja hasznosítani.
A Tanácsadó Testület
eljárása során a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2. pontjában foglalt kizáró
okok megállapíthatóságát vizsgálta. Eszerint nem választható olyan domain név,
amely jelentéstartalmára vagy használatára nézve gyaníthatóan jogellenes,
megbotránkozást vagy félelmet keltõ illetve vagy megtévesztõ.
A DSZ 2.2.1. pontja alapján: „[Igénylõ]…
a lehetõ legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az
általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más
személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fûzõdõ jogát,
személyiséghez fûzõdõ jogát … ) ne sértse.”
A Tanácsadó Testület szerint
nincs bizonyíték arra, hogy a vitás domain névben foglalt elnevezés közismert
kereskedelmi névvé vált volna, illetve a Panaszolt általi használata gyaníthatóan
jogellenes vagy megtévesztõ lenne.
A vállalkozásoknál a saját
bevezetett és legtöbb esetben levédett kereskedelmi neveik tekintetében jogos
igényük méltányolandó azok domain névként választásakor. A kereskedelmi árujelzõ
jellegébõl és természetébõl adódóan, abszolút hatállyal, mindenki mást
megelõzõen illeti meg a vállalkozásokat, amennyiben kétséget kizáró módon
igazolják, hogy a kereskedelmi név használatára jogosultak.
Panaszos kérelmében azzal érvel,
hogy a Panaszos és tevékenysége a „Paks” kifejezéssel a köznyelvben és az
aktuálpolitikában szorosan, elválaszthatatlanul összefonódott, ennek
alátámasztására azonban semmilyen érvet, bizonyítékot nem hozott fel.
Amint
azt a Testület már a 4/2000 (V.10.) elvi állásfoglalásában kifejtette, amennyiben
nem közismert kereskedelmi névrõl van szó (mint ahogy jelen esetben is), az „üzleti
tisztesség” alapkövetelményére hivatkozva egy vállalkozástól sem tagadható meg
a mások jogait nyilvánvalóan nem sértõ, nem megtévesztõ, és megbotránkozást nem
keltõ domain név választása.
A jogellenesség kapcsán a
panaszos által elsõdlegesen hivatkozott Ptk. 2:45. § (2) bekezdése alapján a
jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és
e személyt sértõ, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis
színben tüntet fel.
A Ptk. szabályozásával
gyakorlatilag egybevág a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény („Tpvt.”) 3. §-ának
rendelkezése, mely szerint: „Tilos valótlan tény állításával vagy
híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével,
úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét
sérteni, illetõleg veszélyeztetni.”
A bírói gyakorlat alapján a
jóhírnév megsértésének megállapítását megalapozza az, ha a más személyre
vonatkozóan közölt valótlan tényállítás vagy valós tény hamis színben
feltüntetése objektíve alkalmas az érintett személy hátrányos társadalmi
megítélésének kiváltására.
Az idézett magatartásoknak tehát
objektíve alkalmasnak kell lenniük arra, hogy rontsák a versenytárs piaci
helyzetét, és a fogyasztókat befolyásolják a döntésükben.
A panaszolt domain nevek azonban
semmilyen hasonló tényállítást nem tartalmaz. A „no” toldat, mely a „nem” szó
széles körben ismert angol megfelelõje a Panaszolt által sem cáfoltan a paksi
beruházással szembeni kritikus álláspontot jelenít meg, ezt azonban, ahogy
Panaszolt helyesen kiemelte, önmagában nem zárja ki a Domainregisztrációs
Szabályzat. Elõzõhöz hasonlóan a „sto” toldat – mely a „Paks” kifejezéssel
együtt olvasva megjeleníti a „stop” széles körben ismert angol kifejezést –
„állj” vagy „megállítani” értelmû magyar megfelelõje szintén a kritikus
álláspontra utaló szójáték.
A leendõ tartalommal kapcsolatban
a Testület csak a Panaszolt által elõadottakból tud kiindulni, aki érdemi
védekezésében többször hangsúlyozta, hogy tevékenységét a véleménynyilvánítás
szabadságának alkotmányos keretei között, a jogszabályok betartásával kívánja
folytatni.
Egyetért továbbá a Tanácsadó Testület
a Panaszolt azon álláspontjával, mely szerint Panaszossal nem versenytársak,
így a Tpvt. alkalmazásának jelen tényállás mellett nincs helye.
A Tpvt. hatályának központi
kategóriája a tárgyi hatály, ugyanis a meghatározott alanyi kör is akkor és
annyiban lehet a Tpvt. hatálya alá tartozó, amennyiben a Tpvt. tárgyi hatályát
kijelölõ „piaci magatartás” tanúsítása az illetõ jogalanyra kimondható. Azon
szervezetek – legyenek bármilyen jogi formájúak –, amelyek egy általános
közérdekû, állami funkcióra tartozó politika instrumentumai, és státusukat,
tevékenységüket illetõen szoros és folyamatos állami szabályozottság és
felügyelet mellett ténykednek, valamint a közhatalom intézményeire jellemzõ
tevékenységi feltételekkel, jogosultságokkal bírnak, tipikusan egy közhatalmi
(állami) célt és tevékenységet valósítanak meg, nem minõsülnek a Tpvt.
értelmében vállalkozásnak (ld. GVH Vj-190/2001).
Bár Panaszos közvetlenül nem
hivatkozott rá a Tanácsadó Testület vizsgálta a megtévesztés kérdéskörét is. A
Ptk. értelmezésében megtévesztés alatt olyan szándékos magatartást értünk,
melynek célja más tévedésbe ejtése. A domain delegációs és regisztrációs
jogviszonyban a megtévesztésnek legtöbbször nem ezzel a formájával találkozunk,
bár természetesen ennek lehetõsége sem kizárt. A megtévesztés e körben a
választott névvel, annak jelentéstartalmával, s a domain nevet igénylõ
személlyel, szervezettel hozható összefüggésbe, azaz az Internet használóiban
azt a látszatot keltheti, hogy a domain név és annak mögöttes jelentéstartalma
(a szóval azonosított vagy azonosítható szolgáltatás, áru, személy,
személyösszesség, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet, intézményt stb.)
egymással közvetlen összefüggésbe hozható, a domain név alatt azt a
szolgáltatást, árut, személyt, személyösszességet, gazdálkodó szervezetet,
társadalmi szervezetet, intézményt, illetve a nevével, tevékenységével
kapcsolatos információt találhatnak. [TT 6/2000. (V.24.) Elvi Állásfoglalása].
Jelen esetben pedig a Panaszolt elõadása alapján az Internet használók azt a
tartalmat találják majd a domain nevek alatt, melyekre a nevek alapján
számítanak: a paksi beruházással szembeni kritikus álláspontokat összefoglaló
adatokat, információkat.
A fentiekre tekintettel a
Tanácsadó Testület a panasznak nem ad helyt, állásfoglalása szerint pedig a „nopaks.hu”
és a „stopaks.hu” domain nevek Panaszolt részére delegálhatók.
A TT felhívja azonban a Panaszolt
figyelmét, hogy a domain nevek használata és tartalommal feltöltése során a
véleménynyilvánítás szabadságának, mint alkotmányos alapjognak a korlátaira
tekintettel köteles tiszteletben tartani a Panaszos személyhez fûzõdõ jogait.
Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó
Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt
csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt)
teljes terjedelmében
közzétételre kerül.
Budapest,
2017. szeptember 26.
A
Tanácsadó Testület nevében:
|
…………………………………………… Elnök Sk. |
………………………………………………… Titkár Sk. |