A kozpontiporszivo-beam.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz
Alternatív
Vitarendezõ Fórum
INFOMEDIÁTOR
Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda
Tanácsadó
Testülete
A Tanácsadó Testület 19/2016. (VII. 20.)
sz. Állásfoglalása
A kozpontiporszivo-beam.hu
domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz
(1003/2016. sz. ügy)
tárgyában
A
Tanácsadó Testület elõtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó
Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti
rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok
egységes „igen” szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a
Testület többségi véleményét kifejezõ jelen eseti Állásfoglalást.
A kozpontiporszivo-beam.hu domain a Bogyisz
Kft. részére nem delegálható.
Indokolás:
A
kozpontiporszivo-beam.hu domain delegálását („Panaszolt”) kérte,
amely ellen az Electronic Home Care Products Inc. („Panaszos”)
ügyvédje útján nyújtott be kifogást.
A Panaszos kifejtette, hogy az
általa kifogásolt domain nevek (kozpontiporszivo-beam.hu és kozpontiporszivobeam.hu)
Panaszolt részére történõ delegálása jogellenes és megtévesztõ helyzethez
vezetne, a Domain Regisztrációs Szabályzat („Szabályzat” ill. „DRSZ”) 2.2.2. a)
és c) pontjait sértené, mert a „BEAM” megjelölésre a Panaszos több európai uniós
védjeggyel rendelkezik, valamint ezt a megjelölést az internetezõk, a fogyasztók
és az ügyfelek/potenciális ügyfelek a Panaszossal és a Panaszos szolgáltatásaival
azonosítják.
A
Panaszos igazolta, hogy a jogosultja két európai uniós védjegynek, mely a
„BEAM” szó speciális írásmóddal írt változataira nyújt oltalmat a 7. illetve a
9. osztályban különféle porszívó termékekre: EUTM 000078006 („BEAM”) és EUTM
012545943 („BEAM”). A Panaszos nem adott engedélyt a Panaszoltnak a védjegy
használatára.
A
BEAM megjelölés alatt a Panaszos központi porszívókat forgalmaz Magyarországon.
E termékek kapcsán a domain elsõ része leíró, magát a termék nevét tartalmazza,
megkülönböztetõ képessége a domain végén található márkanévnek van. A termék a
domain névben – mely terméket feltehetõen a Panaszolt is forgalmazni kívánja –
azonos a védjegy árujegyzékében található áruval.
Panaszos
kifejtette, hogy a domain nevek Panaszolt általi megválasztása jogellenes, mert
védjegybitorlást valósítana meg, továbbá sértené a tisztességtelen piaci
magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
(Tpvt.) 2. § illetve 6. §-át.
Panaszos
elõadta, hogy a Panaszolt az említett DRSZ szabályait megsértve, nyilvánvalóan
szándékosan választott olyan domain neveket, amelyek a Panaszos jogait sértik,
és amelyek megtévesztõ helyzetet teremtenek.
A
domain használata gyaníthatóan megtévesztõ lenne a Panaszos szerint, mert azt a
látszatot keltené, hogy a Panaszolt a Panaszoshoz kötõdik, a két fél között
speciális üzleti kapcsolat áll fenn.
A
Panaszos hivatkozott még a 207/2009/EK rendelet (EUVR rendelet) szabályaira a
védjegybitorlás kapcsán, illetve a Tanácsadó Testület elvi és eseti
állásfoglalásaira (7/2000; 11/2016; 25/2011) valamint a Ptk. szabályaira (1:3. §,
6:519. §).
A
Panaszolt vitatta, hogy a domain használata megtévesztõ vagy jogellenes
volna. Írásban kifejtett álláspontja szerint 2004 óta foglalkozik központi
porszívók és más háztartási gépek forgalmazásával, köztük a Panaszos BEAM
márkanevû központi porszívóinak és kiegészítõinek forgalmazásával is. Ezen
eszközök egy részét az EU területén belül különbözõ partnercégektõl rendeli. A
Panaszoltnak viszonteladói szerzõdése van egy magyar céggel (T-Markt Kft.),
melytõl az utóbbi 5 évben több mint 15 millió Ft értékben vásárolt BEAM típusú
központi porszívókat viszonteladás céljából. Ennek igazolására a Panaszolt
számlákat csatolt. A Panaszolt állítása szerint ez a cég a Panaszos
magyarországi partnere.
A
Panaszolt hivatkozott más hasonló, általa használt domain nevekre is: beam-kozpontiporszivo.hu,
beam.hu, a beam-központiporszívó.hu, beamkozpontiporszivo.hu,
beamközpontiporszívó.hu. Ezen említett domain nevek is tartalmazzák a „beam”
szóvédjegyet, azonban ezekkel kapcsolatban a Panaszos sosem lépett fel
panasszal. Ezek a domain nevek 2011 óta vannak használatban, és a Panaszolt saját
elmondása szerint több mint egy éve (2015 óta) használja gazdasági tevékenysége
során.
A
Panaszolt szerint gazdasági tevékenysége nyilvánvalóan kapcsolódik a Panaszos termékeihez/szolgáltatásaihoz,
hiszen az õ termékeit forgalmazza, így gazdasági tevékenységének hasznaiból közvetetten
a Panaszos is részesül.
A
Panaszolt válaszában cáfolni igyekezett a Panaszos nyilatkozatát annak
tekintetében, hogy részére sem a Panaszos, sem a Panaszossal gazdasági
kapcsolatban lévõ más vállalat nem adott engedélyt a BEAM védjegyek bármilyen
formában történõ használatára. A Panaszolt állítását egy viszonteladói
szerzõdéssel kívánta alátámasztani, melyet nem csatolt, de csatolt egy levelet,
melyben a T-Markt Kft. hivatkozik a Panaszolt és a T-Markt Kft. között fennálló
viszonteladói megállapodásra. A Panaszolt álláspontja szerint jogszabályt, jogi
érdeket és gazdasági tevékenységet nem sértettek a domain név használatával, mivel
partnere a BEAM porszívók kereskedelmi jogosultságával rendelkezik.
A
Panaszolt álláspontja szerint nincs védjegyjogi alapja, hogy a domain név
használatát megtiltsa a Panaszos, nincs védjegybitorlás. A védjegy korlátozott
használatára a Panaszolt is jogosult. A Panaszolt állítása szerint kizárólag
olyan termékekkel kapcsolatban kívánja használni a védjegyet, melyeket a
Panaszos hozott forgalomba az EGT-ben. A Panaszolt hivatkozott a magyar védjegytörvény
(1997. évi XI. törvény; „Vt.”) 15. § (1) rendelkezésére és a védjegytörvény 16.
§ (1) rendelkezésére is, mely szerint a védjegyoltalom alapján a
védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal
kapcsolatban, amelyeket õ hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett
hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben (jogkimerülés).
(Ez egészen pontosan – mivel EU védjegyrõl van szó – a 207/2009/EK rendelet 13.
cikke szerint megfogalmazott szabály.)
A
Panaszolt álláspontja szerint alkalmazható a Vt. 17. §-ában részletezett belenyugvás
szabálya is, ugyanis a fentebb felsorolt domain nevek több mint 5 éve vannak
más (a Panaszostól különálló) személyek használatában a Panaszos tudtával, és
azok ellen sosem emelt kifogást.
A
Panaszolt hivatkozott a Tanácsadó Testület 7/2000 (V.31.) számú állásfoglalására,
illetve arra, hogy jelen esetben nincs védjegybitorlás, sõt a védjegy használatára
korlátozott formában fel van jogosítva, és ez által a panasz elutasításának van
helye.
A
Panaszolt álláspontja szerint nem állja meg a helyét a Panaszosnak a versenytörvényre
vonatkozó hivatkozása sem. A Panaszos termékeit szabadon forgalmazhatja az
EU-n belül, ehhez kapcsolódóan a védjegyet is használhatja. A Panaszolt
álláspontja szerint pont a Panaszos az, aki panaszával a szabad versenyt és az
áru mozgását korlátozza, amely teljesen ellentétes a versenytörvény szellemével.
A Panaszolt kifejtette, hogy nem versenytársak a Panaszossal. Nem a saját,
hanem a Panaszos termékeit forgalmazza, és ezekkel kapcsolatosan a védjegy
használata teljességgel jogszerû. Az összetévesztés, tisztességtelen
elõnyszerzés így fel sem merülhet, mivel a Panaszolt a gyártótól vásárol, és
beszerzett termékeit adja tovább, amelynek hasznából a Panaszos értelemszerûen
részesül.
A
Tanácsadó Testület a Regisztrációs Szabályzat 2.2. pontjában foglalt
kizáró okok meglétét vizsgálta. Eszerint nem választható olyan domain, amely
jelentéstartalmára vagy használatára nézve gyaníthatóan: jogellenes;
megbotránkozást vagy félelmet keltõ; vagy megtévesztõ.
A
Tanácsadó Testület megállapította, hogy a Panaszos egy háztartási készülékeket gyártó
vállalat, és a Panaszos valóban jogosultja a fent hivatkozott európai uniós
„BEAM” védjegyeknek. A Panaszos tehát több olyan a korábbi elsõbbségû
védjeggyel rendelkezik, amely egyezik a domain nevekben feltüntetett „BEAM”
megjelöléssel (márkanévvel), és a védjegy szempontjából releváns termékek
valóban a központi porszívók.
A
Tanácsadó Testület szerint a felek által hivatkozott jogcímek közül a magyar
védjegytörvény szabályai nem alkalmazhatóak, az EU védjegyrendelet (207/2009/EK
rendelet) szabályai viszont igen, mivel a „BEAM” védjegy európai uniós védjegy,
nem pedig magyar védjegy [Vt. 76/D. §; 207/2009/EK rendelet 14. cikk].
A
versenytörvényt alkalmazhatóságának tekintetében a Tanácsadó Testület
alapkérdésként megvizsgálta, hogy a felek a BEAM porszívók forgalmazása
tekintetében versenytársaknak tekinthetõk-e. A „versenytárs” fogalmát a
versenytörvény nem határozza meg egyértelmûen, azt a bírói gyakorlat, illetve a
szakirodalom alakította. Annak eldöntése tehát, hogy egy jogvitában a felek
versenytársnak tekinthetõek-e, minden esetben az ügy sajátos körülményeitõl
függ, amelyben különös hangsúlyt kap a termék jellege, a célzott fogyasztók
köre és a gazdaságilag releváns földrajzi terület. A magyar bírói gyakorlat
szerint a Tpvt. 6. § alkalmazhatóságának tekintetében elképzelhetõ az is, hogy
a termelési-forgalmazási lánc eltérõ szintjein (pl. az importõr – kiskereskedõ
viszonylatában) lévõ piaci szereplõk is egymás versenytársainak minõsüljenek,
kizárt azonban a versenytársi körnek a fogyasztókra való kiterjesztése. A
versenytársi minõség megítélése során a külföldi székhelyû piaci szereplõk
esetén további vizsgálati szempont lehet az is, hogy a külföldi szereplõ a
magyarországi piacon érdemben és ténylegesen jelen van-e.
Az
ügyben rendelkezésre bocsátott tényelõadások és bizonyítékok alapján a
Tanácsadó Testület arra jutott, hogy a BEAM központi porszívó termékek (termékcsoport)
tekintetében inkább a forgalmazási lánc különbözõ szintjein elhelyezkedõ,
ugyanazon terméket értékesítõ piaci szereplõkrõl van szó. A Panaszolt és a
Panaszos üzletileg közvetlenül nem érintkeznek, hanem feltételezhetõen csak
közvetetten, a Magyarországon is jelenlévõ Electrolux cégcsoport különféle
leányvállalatain keresztül állhatnak távoli üzleti kapcsolatban, azaz feltételezhetõen
inkább áttételes üzleti partnerek, mint közvetlen versenytársak a magyarországi
piacon. A Panaszolt által árusított termékeket a Panaszos cégcsoportja már
egyszer eladta, önmagában annak további értékesítését így alapvetõen nem
kifogásolhatja. A fentiek alapján a Tanácsadó Testület a jelen ügyben azonban
nem látta kellõen igazoltnak a Panaszos és a Panaszolt versenytársi minõségének
fennállását, és ennek következtében a Versenytörvény rendelkezéseinek
alkalmazhatóságát sem.
A
207/2009/EK rendelet 9. cikke szerint az európai uniós védjegy lajstromozása a
jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. Az európai uniós védjegy
jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági
tevékenység körében árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban olyan
megjelölést használ, amely az európai uniós védjeggyel azonos vagy ahhoz
hasonló, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban
használják, amelyek az európai uniós védjegy árujegyzékében szereplõ árukkal,
illetve szolgáltatásokkal azonosak vagy azokhoz hasonlóak, ha a fogyasztók a
megjelölést az európai uniós védjeggyel összetéveszthetik.
A
207/2009/EK rendelet 13. cikke szerint az európai uniós védjegyoltalom alapján
a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban,
amelyeket ezzel a védjeggyel õ hozott forgalomba, vagy amelyeket az õ
kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. A
jogkimerülés szabálya azonban nem alkalmazható, ha a jogosultnak jogos érdeke
fûzõdik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor,
ha az áru állagát, állapotát – a forgalomba hozatalt követõen – megváltoztatták,
illetve károsították.
A
Panaszolt nem vitatta, hogy a domain nevekben szereplõ „központi porszívó” áru
kapcsán kívánja használni a védjegyet. Megállapítható az is, hogy a Panaszos
védjegyeit a Panaszolt által regisztrálni kívánt Domain név teljes egészében és
azonosan tartalmazza, a védjegytõl csak a termékcsoportot pusztán leíró
„kozpontiporszivo” kifejezésben és a jelen esetben semmilyen megkülönböztetõ
erõvel bíró kötõjeles írásmódban különbözik.
A
Tanácsadó Testület szerint a védjegyoltalom korlátjaira és a belenyugvásra
vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. Nem szükséges ugyanis a védjegy az áru
rendeltetésének jelzésére (a Panaszolt nem BEAM alkatrészeket árul vagy hasonló
kiegészítõket, szervizszolgáltatást, ahol feltétlenül szükséges lehet a védjegy
használata), és nincs saját védjegye a Panaszoltnak.
Bár
Panaszolt hivatkozott arra, hogy viszonteladói szerzõdést kötött a T-Markt
szakáruházzal, de azt nem tudta bizonyítani, hogy ennek következtében maga
Panaszos a védjegyhasználatra – különösen a reklámozás, domainekben
megjelenítés körében – e viszonteladói szerzõdés alapján hogyan vált volna
jogosulttá, illetve – tekintve, hogy a szakáruház védjegyhasználati jogosultsága,
illetve annak további kereskedelmi partnerek részére engedélyezésének
lehetõsége is kérdéses – hogy maga a szakáruház jogosult-e a védjegyhasználatra
illetve annak engedélyezésére. A jelen eljárásban ezért mindössze az volt
megállapítható, hogy a hivatkozott forgalmazó magyar cég nem a védjegy
jogosultja, tehát ez a szerzõdés nem releváns az ügy elbírálása szempontjából,
és önmagában nem igazolja, hogy a Panaszos engedélyt adott a „BEAM” védjegyek bármilyen
formában történõ használatára a Panaszoltnak.
Ha
a domain nevek a Panaszolt mint igénylõ számára delegálásra kerülnének, gyaníthatóan
jogellenes helyzet állna elõ, mivel a Panaszolt a védjegy árujegyzékében
szereplõ árukkal kapcsolatban a védjeggyel azonos (azzal összetéveszthetõ)
megjelölést használna, és a magyar joggyakorlat szerint a kereskedõ nem utalhat
arra, hogy közte és a gyártó között közvetlen kereskedelmi kapcsolat van, nem
sugallhatja azt, hogy a vállalkozása része a védjegytulajdonos eladóhálózatának.
Egy
konkrét ügyben a Fõvárosi Ítélõtábla [ld. 8.Pf.20.493/2011/4.; www.birosag.hu] nem
találta kifogásolhatónak az alperes azon magatartását, hogy kereskedelmi
tevékenysége során a már jogszerûen forgalomba került felperesi termékek
ajánlása során feltünteti a saját weboldalán a kínált berendezések képe mellett
azok márkáját is. „Mint ezekre a termékekre szakosodott kereskedõnek, az
alperesnek szüksége van arra, hogy a hirdetésben használja a szóvédjegyet és
tájékoztassa a fogyasztókat arról, hogy viszonteladója olyan termékeknek,
amelyet az adott védjeggyel a védjegyjogosult hozott piaci forgalomba. A
korlátot az jelenti, hogy ennek során nem ronthatja a védjegy jóhírét, illetve
nem utalhat arra, hogy közte és a gyártó között közvetlen kereskedelmi
kapcsolat van, és nem sugallhatja azt, hogy a vállalkozása része a védjegytulajdonos
eladóhálózatának. Ezt minden alkalommal a megvalósítás konkrét formája alapján
kell egyedileg megítélni.”
A
Tanácsadó Testület álláspontja szerint nem hivatkozhat alappal a Panaszolt a
Panaszos védjegyjogának kimerülésére sem. A 207/2009/EK rendelet 13. cikkében
rendezett jogkimerülési szabályokban lefektetett védjegyoltalmi korlát (a
közösségi jog harmonizációja magyar viszonylatban is megtörtént, e rendelkezések
a magyar védjegyjogi szabályozásba is implementálásra kerültek), a jogkimerülés
elsõsorban a konkrét áruknak a jogosult általi behozatalához kapcsolódik és a
konkrét áruk kereskedelme tekintetében értelmezhetõ, az egyéb védjegyhasználati
cselekmények, pl. marketing, reklámozás nem vezetnek jogkimerüléshez. Ebbõl
következik az is, hogy jogkimerülés nem értelmezhetõ kiterjesztõleg, azaz a
konkrét, a jogosult által a Közösség területén már forgalomba hozott áru tovább
forgalmazásán túl, más tevékenységi körben a védjegy a jogosult engedélye
nélkül nem használható a jogosult engedélye nélkül, pl. reklámozási célból, ideértve
a domain névként történõ regisztráció során. Ezt az értelmezést erõsítette meg az
a magyar bírói gyakorlat is, amikor a Fõvárosi Ítélõtábla [ld. 8.Pf.20.229/2011/4.;
www.birosag.hu] egyetértett az
elsõfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a védjegy használata a domain névben
„nem az árukkal kapcsolatos megjelölés használat”, és ez a típusú védjegyhasználati
cselekmény nem vezethet az oltalom kimerüléséhez, mert az csak árukkal, azok
forgalomba hozatalával lehet kapcsolatos. Nem lehetne alkalmazható továbbá a
jogkimerülés azokra az árukra sem, amelyeket a Közösség területén nem a
jogosult hozott forgalomba, mert pl. azok azonosíthatatlan módon kerültek a
Közösség területére.
A fentieket összefoglalva a
Panaszolt kozpontiporszivo-beam.hu domain névre vonatkozó igénye a DRSZ
2.2.2. a) és c) pontjába ütközik és nem teljesíthetõ.
A Tanácsadó Testület felhívja a Panaszos figyelmét a DRSZ 9.7.
pontjára, amely alapján a Tanácsadó Testület eseti állásfoglalásában csak abban
a kérdésben foglalt állást, hogy az adott domain az adott Panaszolt számára
delegálható vagy nem delegálható. Amennyiben az eseti állásfoglalás alapján a
feltételes használatba adott domain törlésére kerül sor, a törlés napjától
számított 60 napig az adott domainre csak a Panaszos jogosult új igényt
benyújtani, feltéve, hogy az ilyen irányú szándékot a panasz benyújtásánál a
Panaszos Regisztrátora a Nyilvántartásban jelezte.
Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag
fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az
Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében
közzétételre kerül.
Budapest, 2016. július 20.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
…………………………………………… Elnök Sk. |
……………………………………………… Titkár Sk. |