A dula.hu regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz
Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
Budapest, Victor Hugo u. 18-22.
A Tanácsadó Testület 04/2010. (II. 24.) sz. Állásfoglalása
A dula.hu regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz
(817/2009. sz. ügy)
tárgyában
A Tanácsadó Testület elõtt 817/2009. számon bejelentett panaszt a Testület a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2010. február 24-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévõ tagok egységes ‘igen’ szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül, elfogadta a Tanácsadó Testület többségi véleményét kifejezõ jelen eseti Állásfoglalást.
… a dula.hu domain delegálására vonatkozó igénye nem teljesíthetõ.
Indokolás:
A dula.hu domain név vonatkozásában … (a továbbiakban “igénylõ”) regisztrátora, a Media Center Hungary Kft. (a továbbiakban: “regisztrátor”) útján 2009. október 14–én prioritás nélküli igénylést nyújtott be. A benyújtott igénylés kapcsán az ISZT Nonprofit Kft. mint Nyilvántartó a regisztrátor útján jelezte az igénylõnek, hogy az igényelt név Gyula város szerb kisebbségi neve. A Nyilvántartó a Domainregisztrációs Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 1.2.3.3 pontja alapján eljárva felhívta az igénylõt arra, hogy – hiánypótlás keretében – a névhasználathoz fûzõdõ jogosultságát (Gyula város önkormányzatának esetleges hozzájárulásának bemutatásával) 14 napon belül igazolja. Az elbírálás felfüggesztésérõl való tájékoztatást a regisztrátor 2009. október 30-án kelt elektronikus levelében közölte az igénylõvel. Miután erre a megjelölt határidõn belül válasz az igénylõtõl, illetõleg a regisztrátortól nem érkezett, a Nyilvántartó a rendszerbõl még az igénylés fázisában 14 nap után automatikusan törölte. A törlés tényérõl a regisztrátor 2009. november 16-án kelt elektronikus levelében tájékoztatta az igénylõt, s egyben – az igénylõlap mellékelése mellett –felkérte az igénylõt arra, hogy válasszon másik nevet.
Igénylõ ezt követõen 2009. november 27-én nyilvántartásba vett nem prioritásos igénylésével ismételten kérte a dula.hu név részére történõ delegálását. Ezzel egy idõben igénylõ (igazoltan meghatalmazott) jogi képviselõje, a Jánosi és Társa Ügyvédi Iroda útján kifogást nyújtott be a nyilvántartásból való korábbi automatikus törlés, illetõleg annak jogalapja tárgyában.
Az igénylõ kifogásában elõadott véleménye szerint a Nyilvántartó jogszerûtlenül függesztette fel a regisztrációt. Álláspontja szerint a Szabályzat 2.2.4.a pontja kizárólag azt rögzíti, hogy az önkormányzattal rendelkezõ település nevével azonosított domainnek kizárólag a helyi önkormányzat lehet igénylõje, s miután a Magyar Köztársaság területén dula nevû település nincs, így e kizáró tényezõ adott esetben nem merülhet fel. Igénylõ jogi képviselõje nem vitatta, hogy a Nyilvántartó által megjelölt település, Gyula város szerb elnevezése valaha tényleg Dula volt, ez az elnevezés azonban Gyula városa, mint önkormányzattal rendelkezõ település a Szabályzat szerinti kizárólagos igénylési joga azonban a dula.hu domain név vonatkozásában- a Szabályzat szellemiségébõl és megszövegezésébõl adódóan kiterjeszthetõen nem értelmezhetõ- értelmezési lehetõsége nem áll fenn. Rámutatott arra, hogy a Szabályzat más összefüggésben, az országnevekkel kapcsolatban alkalmazott korlátozása explicit az ország hivatalos képviseletén túlmenõen minden más harmadik személy esetében explicit módon zárja ki a magyar mellett az angol, illetõleg az illetõ ország saját nyelve szerinti névhasználat lehetõségét: e szabályzatalkotási politikából következik, hogy amennyiben a településnevek vonatkozásában a magyar domainregisztráció hasonló korlátozást kívánt volna érvényesíteni, úgy arról hasonló, explicit módon kellett volna rendelkeznie. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a “dúla” szó nem hozható kizárólagos összefüggésbe egy településnév szerb nyelvû változatával: a kifejezés a szülés során vajúdó nõk segítõjeként eljáró személyek megnevezésének összefüggésében is használatos.
A Tanácsadó Testület a tárgyi ügy összefüggésében kizárólag annak vizsgálatára szorítkozott, hogy az igénylés teljesítése a Szabályzat 2.2.4.a pontja szerinti (jelen esetben konkrétan Gyula város önkormányzatát megilletõ) kizárólagosság követelményét sértené-e avagy sem. Az igénylõ jogi képviselõje által elõadott kifogásban foglaltakhoz kötötten nem vizsgálta, s a regisztrációs folyamat jelen fázisában nem is vizsgálhatta, hogy az igénylõ által folytatott, vagy a domain név alatt folytatni kívánt bármely tevékenység, tartalom-vagy információszolgáltatás összefüggésben van vagy lehet a vajúdó nõk szülés közbeni segítségével, vagy, hogy a Gyula város szerb megnevezésének az igénylõ általi esetleges domainkénti használata megtévesztõnek minõsülhet-e vagy sem.
A Szabályzat hivatkozott pontja kimondja, hogy közvetlenül a .hu közdomain alá történõ delegálás esetén kizárólag a helyi önkormányzat lehet domain-igénylõje az önkormányzattal rendelkezõ település nevével azonosított domainnek. A TT korábbi állásfoglalásaiban – határozottan elkülönítve az országnevek választhatóságával való kérdéskörtõl – többször foglalkozott a településnevek domainkénti választhatóságának, illetõleg az önkormányzatokat megilletõ kizárólagos jog érvényesíthetõségének kérdéskörével (lsd. A buda-pest.hu és ferencvaros.hu domain nevek regisztrációjával kapcsolatos állásfoglalás kérések tárgyában hozott 65/2000. (XI. 29.) Állásfoglalás, A nagyteteny.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában született 09/2002. (X.16.) sz. Állásfoglalás, Az újbuda.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában született 14/2004. (IX. 27.) sz. Állásfoglalás). A TT ezekben az állásfoglalásokban következetesen arra törekedett, hogy alapvetõen az alkotmányosság és a jogállamiság követelményeinek érvényesülését elõsegítse.
A Magyar Köztársaság Alkotmányának 42. §-a értelmében a község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintõ helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 1. § (1) bekezdése – az Alkotmánnyal összhangban – mondja ki, hogy a község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekû közügyekben önállóan jár el. A “települési önkormányzat’ fogalmát a tv. 6. §-a a község, város, fõváros és kerületei önkormányzatai gyûjtõfogalmaként nevesíti. A települési önkormányzatok olyan közjogi testületek, amelyek közfeladatok ellátásában vesznek részt. Az önkormányzat autonómiát – szervezeti függetlenséget – jelent, mely függetlenség alapján saját ügyeiben önálló döntési joggal rendelkezik. A “település’ fogalmát – a Tanácsadó Testület álláspontja szerint – a Szabályzat, valamint a magyar jog együttes értelmezésével nem a szó köznapi jelentése szerint kell megragadni, hanem azt kell vizsgálni, hogy valamely településen élõ választópolgárok – alkotmányos alapjogukkal élve – az adott településen létrehoztak-e önkormányzatot. Amennyiben igen, úgy ez az önkormányzat a Szabályzat megfelelõ pontja értelmében a település nevének domainkénti választása vonatkozásában elsõbbségi jogokkal rendelkezik (65/2000. (XI. 29.) ÁF). A Tanácsadó Testület szerint a Szabályzat ezen rendelkezése nem csak a vonatkozó önkormányzati rendeletben rögzített hivatalos elnevezések, hanem a település “nevével azonosított” elnevezések vonatkozásában is meghatározza a lehetséges igénylõk körét, kizárólagosságot engedve a települési önkormányzatnak (14/2004. (IX. 27.) sz. ÁF). E kizárólagosság szempontjából közömbös az, hogy a település nevet az adott igénylõ késõbb gazdasági vagy nem gazdasági tevékenység során hasznosítja-e (09/2002. (X.16.) sz. ÁF).
A település nevével azonosított domainek jogvédelmének kimondásával a TT – a fenti állásfoglalásokban is kifejezésre juttatott – véleménye szerint a Szabályzat nemcsak a konkrét hivatalos településnevet kívánja védelemben részesíteni, hanem az azzal azonosított egyéb nevek tág – elõre fel nem sorolható – körét is. Így például a település nemzetiségi nyelvû nevét, a közismert, de jogszabályi szinten nem deklarált nevét, vagy a megszûnt település nevét, amely egyébként az önkormányzati törvény kifejezett rendelkezése szerint is megmarad településrésznévként, azaz még a település megszûnését követõen is jogvédelemben részesül. Látható tehát, hogy a település nevével azonosított nevek kimerítõ felsorolása nem lehetséges, éppen ezért került sor a Szabályzatban a fent idézett absztrakció megfogalmazására. A Szabályzat 2.2.4. pontját tehát – ellentétben az igénylõ okfejtésével – kiterjesztõen kell értelmezni, mivel a szövegben megjelenõ absztrakció kifejezetten ezt az értelmezési módszert vonja maga után. Jelen eljárásban, külön mérlegelendõ körülmény, hogy adott esetben a Szabályzat 2.2.4. pontjában megfogalmazott speciális jogvédelem elsõbbséget élvez-e a magyar nyelv közneveinek szabad regisztrálását biztosító fõszabályhoz képest. A TT álláspontja szerint a “speciális szabály lerontja az általánosat” jogelv alapján erre egyértelmûen igen a válasz.
Ebbõl adódóan következik, hogy a fentiek szerint értelmezett településnév domainként igénylésére harmadik személyek részére kizárólag az érintett település önkormányzata adhat engedélyt. Az Ötv. a helyi képviselõ testület kizárólagos és át nem ruházható hatáskörébe tartozó kérdésnek tekinti – egyebek mellett – az önkormányzati jelképek meghatározását és használatuk szabályozását is (10. § /1/ bek. b./ pontja). Gyula város képviselõ-testületének Gyula város jelképeirõl, azok használatáról szóló 10/2003. (II. 28.) sz. rendelete 8. §-a értelmében Gyula város neve, ill. annak toldalékos formája bármely gyulai, vagy Gyula városhoz kötõdõ jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság elnevezésébe az önkormányzat külön engedélye nélkül felvehetõ, ill. használható.
E rendelkezés azonban a TT álláspontja szerint kiterjesztõen nem értelmezhetõ: egyfelõl csak a gyulai, vagy Gyula városához kötõdõ jogi személyek, jogi személyiséggel nem bíró gazdasági társaságok vonatkozásában, más részrõl kizárólag ezek – az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti – elnevezése vonatkozásában érvényesül. Igénylõ természetes személy, az eljárás során nem igazolta a névhasználat Gyula városához való kapcsolhatóságát (sõt, jogi képviselõje útján ezzel ellentétes nyilatkozatot tett), A névhasználati jogosultság a hivatkozott önkormányzati rendelet szerinti – feltételekhez kötött – engedélyezése, e feltételeknek pedig igénylõ nem felel meg, Gyula város önkormányzatának a dula kifejezés domain névkénti használatához való egyedi hozzájáruló nyilatkozatát pedig sem a kifogás tárgyát képezõ korábbi, sem a folyamatban lévõ regisztrációs eljárásban nem igazolta, így igénylése nem teljesíthetõ.
Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2010. február 24.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
………………………………………………… Elnök |
………………………………………………… Titkár |