a nem gazdálkodó szervezetek illetve a jogszabállyal létrehozott szervezetek priorításos igényeinek illetve a második szintû közdomainek létesíthetõségének tárgyában
Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
A Tanácsadó Testület 3/2000. (V.10.) Elvi
Állásfoglalása
a nem gazdálkodó szervezetek illetve a jogszabállyal létrehozott
szervezetek priorításos igényeinek illetve a második szintû közdomainek
létesíthetõségének tárgyában
1. Felvezetõ szöveg
Az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett mûködõ
Tanácsadó Testület Szervezeti és Eljárási Szabályzata 1. § 1. pontja
alapján az ISZT jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda, illetve az
Internet Szolgáltatók Tanácsa Elnöksége 2000. áprilisában Kérdéseket
intézett a Tanácsadó Testülethez. A Kérdéseket a Testület megvitatta,
majd 2000. május 10.-i ülésén négy tag jelenlétében, az SZESZ szerinti
szavazási rendben, 4 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye
nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét
kifejezõ jelen Elvi Állásfoglalást.
2. A Testülethez intézett Kérdés:
1./ Milyen nevek, kifejezések, betûkombinációk, stb.
vonatkozásában illeti prioritás a nem gazdálkodó szervezeteket, valamint
a jogszabállyal létrehozott szervezeteket a domain nevek delegálása,
regisztrációja és átruházása során?
2./ Igényelhetõ-e második szintû közdomainné való
minõsítés?
3. A Testület Állásfoglalása a feltett
kérdésekkel kapcsolatosan:
3.1. A jelen Elvi Állásfoglalásban használt
fogalom meghatározások:
3.1.1. A nem gazdálkodó szervezetek, társadalmi
szervezetek gazdasági tevékenységet nem, vagy csak fõtevékenységüket
kiegészítõ, azt segítõ módon végzõ szervezetek, amelyek nyereség
szerzésére nem törekszenek. Ilyeneknek tekintjük az egyesülési jog
alapján létrehozott társadalmi szervezeteket, így az egyesületeket,
pártokat, szakszervezeteket, egyházakat stb., valamint a Polgári
Törvénykönyv szabályai alapján létrehozott alapítványokat,
közalapítványokat.
Részben idesorolhatók a közhasznú társaságok és
egyesülések is, azzal a megjegyzéssel, hogy ezen szervezetek sem
törekszenek alapvetõen nyereség szerzésére, viszont szabályaik csak
részint találhatók a Polgári Törvénykönyvben, rájuk ugyanis vonatkoznak
a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. (Gt.) törvény elõírásai
is. A Tanácsadó Testület véleménye szerint a Gt. hatálya alá tartozó
szervezetekre elsõsorban a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó
szabályokat célszerû alkalmazni a domain nevek delegálása és
regisztrációja során.
A nem gazdálkodó, társadalmi szervezetek közös
jellemzõje, hogy a bírósági nyilvántartásba vétellel jönnek létre,
válnak jogi személlyé és szereznek jogképességet.
3.1.2. Jogszabály által alapított szervezetek
különösen az államhatalmi, közigazgatási szervezetek, valamint a
közfeladatot ellátó szervezetek, így például a köztestületek (Pl.: MTA,
gazdasági és egyéb kamarák), ide sorolandók a közalapítványok is. A
Tanácsadó Testület álláspontja szerint a jogszabály által létrehozott
szervezetek körébe csak azok a szervezetek tartoznak amelyek nevét,
feladatkörét, szervezeti rendszerét, hierarchiában elfoglalt helyét stb.
az alapításáról rendelkezõ jogszabály ténylegesen meghatározza, nem
sorolhatók ide azon szervezetek amelyeket jogszabályi felhatalmazás
alapján létesítettek de a létesítésrõl már nem jogszabály
rendelkezik.
3.2. A nem gazdálkodó, illetve jogszabály által
alapított szervezetek – még ha állami, közhatalmi vagy közigazgatási
jogosítvánnyal is rendelkeznek -, a domain nevek delegálása és
regisztrálása során polgári jogviszony alanyaivá válnak, ebben az
eljárásban a polgári jogviszony keretében egyenrangú félként vesznek
részt, õket az eljárásban közhatalmi jogosítvány nem illeti meg.
Mivel a delegálási, regisztrációs eljárás során ezek
a szervezetek nem rendelkeznek különleges jogosítványokkal, rájuk a
domain nevek delegálása és regisztrációja során vonatkoznak mindazok a
jogszabályok és a Regisztrációs Szabályzatba foglalt szerzõdési
feltételek, amelyek minden más domain név igénylõre is irányadóak. A nem
gazdálkodó és jogszabály által alapított szervezetek prioritással
rendelkezõ igényt tehát kizárólag a Regisztrációs Szabályzat 13. pontja
alapján nyújthatnak be.
E szabályzati pontból következik, hogy a nem
gazdálkodó szervezetek és a jogszabály alapján létrehozott szervezetek
prioritásra kizárólag arra a névre vonatkozóan hivatkozhatnak, amelyet a
nem gazdálkodó szervezetek alapító okiratukban nevükként megjelöltek, és
amelyet az illetékes bíróság nyilvántartásba vett, a jogszabállyal
létrehozott szervezetek pedig csak arra a névre élveznek prioritást
amelyet az õket létrehozó jogszabályban nevükként a jogalkotó megjelölt.
Prioritás illeti még e szervezeteket a jogosultként
õket illetõ védjegyek vonatkozásában is. A prioritás csak a ténylegesen
bejegyzett nevek és védjegyek tekintetében áll fenn.
Az elnevezések és kifejezések vonatkozásában ezen
szervezetekre is kötelezõ a Regisztrációs Szabályzatban elõírt mûszaki,
technikai és jogi elõírások, feltételek betartása és a regisztrációs
eljárás polgári jogi viszonyban részükre megállapított kötelezettségek
maradéktalan teljesítése.
3.3. A gyakorlatban a nem gazdálkodó szervezetek,
valamint a jogszabály által létrehozott szervezetek részérõl gyakran
felmerül az az igény, hogy nevükön kívül más, általában a tevékenységi
körükhöz kapcsolódó megjelölésre is prioritásos alapú domain nevet
igényeljenek.
Mivel a jogszabályok és a Regisztrációs Szabályzat
csak a név és a védjegy vonatkozásában adnak a prioritásra lehetõséget,
és a tevékenységi körök vonatkozásában nem ismerik el a prioritás
intézményét, a nem gazdálkodó szervezetek és a jogszabállyal létrehozott
szervezetek (és más igénylõk) sem igényelhetnek prioritást a
tevékenységi körükkel kapcsolatos kifejezésekre, szóösszetételekre stb.
domain névként, még akkor sem, ha tevékenységük valóban kiterjed az
igényelt névvel jelölt tevékenységre, szolgáltatásra, illetve ha ezen
szervezeteket kifejezetten e tevékenységek ellátására alapították, vagy
jogszabály kifejezetten e célra hozta az adott szervezetet létre.
Magától értetõdõen ezen szervezetek vonatkozásában
sem zárható ki, hogy maguk részére a tevékenységi körükhöz kapcsolódó
domain nevek delegálását és regisztrációját kérjék. Ezen eljárás során
azonban az igényelt domain nevekre prioritás õket nem illeti, igényüket
a más igénylõkre is vonatkozó szabályok alapján, a regisztrációs
szabályzat 14. pontja szerint, mint prioritással nem rendelkezõ
igényeket kell kezelni.
3.4. A fent kifejtettek érvényesek a nem gazdálkodó
szervezetek és a jogszabállyal létrehozott szervezetek esetleges
gazdálkodási tevékenysége vonatkozásában is.
3.5. Általában a jogszabállyal alapított szervezetek
részérõl merül fel bizonyos kifejezések, elnevezések második szintû
közdomain névvé való minõsítésének javaslata. A Tanácsadó Testület
megállapítja, hogy a 2000. március 1-ével hatályba lépett új
Regisztrációs Szabályzat a második szintû közdomain létesítésre
vonatkozó lehetõséget nem ismeri, így tehát az egyes kifejezések második
szintû közdomainné minõsítésére irányuló igények, az igénylõ
személyétõl, szervezeti formájától függetlenül – a Szabályzat megfelelõ
módosításáig – nem teljesíthetõk.
A Tanácsadó Testület azonban fontosnak tartja
rögzíteni, hogy a tevékenységi körrel kapcsolatos prioritás fenn nem
állása illetve a második szintû közdomainné történõ minõsítés
lehetõségének hiánya nem jelenti azt, hogy az ezzel kapcsolatos jogszerû
igények védelem nélkül maradnának. Ha az igényelt domain név
indokolatlan kizárólagosságot sugall – pl.: foglalkozási ágra,
hivatásra, szervezeti formára stb. vonatkozóan- akkor az igényt, mint
megtévesztõt a Regisztrátor a Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontja
alapján jogosult elutasítani.
3.6. A domain nevek, közöttük a prioritással szerzett
nevek is általában átruházhatók. Az átruházás során az átvevõnek már nem
kell prioritással rendelkeznie azonban az átruházás során be kell
tartani a vonatkozó jogszabályokat és a Regisztrációs Szabályzat által
elõírtakat. Megtörténhet, hogy a domain név az átruházás során válik
jogszabályellenessé, megtévesztõvé. A Tanácsadó Testület
álláspontja szerint ezért a jogszabállyal létrehozott szervezetek
illetve a gazdálkodó valamint a nem gazdálkodó szervezetek domain
névként használt elnevezései ezen szervezetek megszûnéséig vagy
névváltozásáig nem ruházhatók át. Megszûnés és névváltozás esetén
különös figyelemmel kell vizsgálni a jogszabály ellenességet, illetve
megtévesztésre való alkalmasságot. Ilyen helyzet elõálltakor a
Regisztrátor köteles az adott név Regisztrációs Szabályzat 7. pontja
szerinti felfüggesztésére vagy visszavonására.
4. Az Állásfoglalás Indokolása
4.1. Az elvi állásfoglalás kapcsán felmerülnek
bizonyos fogalmi kérdések. A Tanácsadó Testület ennek kapcsán, nem
teljes körûen, és kizárólag a domain név delegálási és regisztrációs
eljárás gyakorlati problémáinak kezelése érdekében, a nem gazdálkodó és
a jogszabállyal létesített szervezetek fogalmi meghatározásaként – a
jogszabályok alapján – az alábbiakat érti.
A nem gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek
gazdasági tevékenységet nem, vagy csak fõtevékenységüket kiegészítõ, azt
segítõ módon végzõ szervezetek, amelyek nyereség szerzésére nem
törekszenek. Ilyeneknek tekintjük az egyesülési jog alapján létrehozott
társadalmi szervezeteket, így az egyesületeket, pártokat,
szakszervezeteket, egyházakat stb., valamint a Polgári Törvénykönyv
szabályai alapján létrehozott alapítványokat, közalapítványokat.
Részben idesorolhatók a közhasznú társaságok és
egyesülések is, azzal a megjegyzéssel, hogy ezen szervezetek sem
törekszenek alapvetõen nyereség szerzésére, viszont szabályaik csak
részint találhatók a Polgári Törvénykönyvben, rájuk ugyanis vonatkoznak
a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. (Gt) törvény elõírásai
is. A Tanácsadó Testület véleménye szerint a Gt. hatálya alá tartozó
szervezetekre elsõsorban a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó
szabályokat célszerû alkalmazni a domain nevek delegálása és
regisztrációja során.
A nem gazdálkodó, társadalmi szervezetek közös
jellemzõje, hogy a bírósági nyilvántartásba vétellel jönnek létre,
válnak jogi személlyé és szereznek jogképességet.
Jogszabály által alapított szervezetek különösen az
államhatalmi, közigazgatási szervezetek, valamint a közfeladatot ellátó
szervezetek, így például a köztestületek (Pl.: MTA, gazdasági és egyéb
kamarák), ide sorolandók a közalapítványok is. A Tanácsadó Testület
álláspontja szerint a jogszabály által létrehozott szervezetek körébe
csak azok a szervezetek tartoznak amelyek nevét, feladatkörét,
szervezeti rendszerét, hierarchiában elfoglalt helyét stb. az
alapításáról rendelkezõ jogszabály ténylegesen meghatározza, nem
sorolhatók ide azon szervezetek amelyeket jogszabályi felhatalmazás
alapján létesítettek de a létesítésrõl már nem jogszabály
rendelkezik.
4.2. Elsõsorban a jogszabállyal alapított
szervezetek vonatkozásában állhat fenn olyan helyzet, hogy a szervezet
valamely közhatalmi, közigazgatási funkciót gyakorol. Bizonyos mértékig
ide tartozhatnak a közfeladatot ellátó testületek, szervezetek is
annyiban, hogy tevékenységükben esetenként bizonyos közhatalmi funkció
fellelhetõ. (Pl.: az Ipari és Kereskedelmi Kamarák adószám kiadási
tevékenysége.)
Megállapítható azonban, hogy e szervezetek a domain
név delegálása és regisztrációja során polgári jogviszonyba lépnek,
tevékenységüket nem lehet esetleges hatósági jogkörben tett
intézkedésként értékelni, az eljárásban játszott szerepük nem
államhatalmi, közigazgatási jellegû hiszen a felek nem alá és
fölérendeltségben, hanem polgári jogi mellérendeltségben állnak
egymással.
A nem gazdálkodó illetve a jogszabállyal létrehozott
szervezetek tehát a domain nevek regisztrációja során tisztán polgári
jogi viszonyba lépnek be, rájuk a polgári jog szabályai az
irányadóak.
A nem gazdálkodó, illetve jogszabály által
alapított szervezetek még ha állami, közhatalmi vagy közigazgatási
jogosítvánnyal is rendelkeznek, a domain nevek delegálása és
regisztrálása során polgári jogviszony alanyaivá válnak, ebben az
eljárásban a polgári jogviszony keretében egyenrangú félként vesznek
részt, õket az eljárásban közhatalmi jogosítvány nem illeti meg.
Mivel a delegálási, regisztrációs eljárás során ezek
a szervezetek nem rendelkeznek különleges jogosítványokkal rájuk a
domain nevek delegálása és regisztrációja során vonatkoznak mindazok a
jogszabályok és a Regisztrációs Szabályzatba foglalt szerzõdési
feltételek, amelyek minden más domain név igénylõre is irányadóak. A nem
gazdálkodó és jogszabály által alapított szervezetek prioritással
rendelkezõ igényt tehát kizárólag a Regisztrációs Szabályzat 13. pontja
alapján nyújthatnak be.
E szabályzati pont alapvetõen két fajta prioritást ismer,
mégpedig:
a.) a hivatalos bírósági nyilvántartásba vételt
igazoló dokumentumban, illetve a jogszabállyal létrehozott szervezet
esetén a létrehozásáról rendelkezõ jogszabályban a megjelölt név,
b.) az igénylõ, mint jogosult számára a Magyar
Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy vonatkozásában.
E szabályzati pontból következik, hogy a nem
gazdálkodó szervezetek és a jogszabály alapján létrehozott szervezetek
prioritásra kizárólag arra a névre vonatkozóan hivatkozhatnak, amelyet a
nem gazdálkodó szervezetek alapító okiratukban nevükként megjelöltek, és
amelyet az illetékes bíróság nyilvántartásba vett, a jogszabállyal
létrehozott szervezetek pedig csak arra a névre élveznek prioritást
amelyet az õket létrehozó jogszabályban nevükként a jogalkotó megjelölt.
Prioritás illeti még e szervezeteket a jogosultként
õket illetõ védjegyek vonatkozásában is. A prioritás csak a ténylegesen
bejegyzett nevek és védjegyek tekintetében áll fenn.
A prioritásra vonatkozó igény csak a már
bejegyzett nyilvántartásba vett nevek és védjegyek vonatkozásában illeti
a hivatkozott szervezeteket. A tényleges bejegyzés, a nyilvántartásba
vétel megkövetelése azért is fontos, mivel a nem gazdálkodó, társadalmi
szervezetek esetében a megalakuláskor nincs visszaható hatály, jogi
személyként való létrejöttüket a bírósági nyilvántartásba vétel
biztosítja, így ezt megelõzõen, mint nem létezõ szervezetek még
igénylõként sem léphetnek fel, és értelemszerûen a domain névre való
prioritásos jogosultságokat sem tudják igazolni.
Az elnevezések és kifejezések vonatkozásában ezen
szervezetekre is kötelezõ a regisztrációs szabályzatban elõírt mûszaki,
technikai és jogi elõírások, feltételek betartása és a regisztrációs
eljárás polgári jogi viszonyban részükre megállapított kötelezettségek
maradéktalan teljesítése.
4.3. A domain nevek delegálásával és
regisztrációjával kapcsolatos szerzõdéskötés vonatkozásában nincs olyan
jogszabály, amely áttörné a polgári jogban általános szerzõdéskötési
szabadság elvét és e vonatkozásban kötelezõ szerzõdéskötési kényszert
írna elõ. Az igénylõ és a Regisztrátor tehát a kötendõ szerzõdés
vonatkozásában elvileg szabadon állapodik meg.
Ugyanakkor a domain nevek delegálása és
regisztrációja tipikusan olyan tömegû ügylet, amelynek megkötése során a
Regisztrátorok általános szerzõdéskötési feltételeket hirdetnek meg
(‘blanketta szerzõdések’) és ezen blanketta szerzõdések alapján készek
az igénylõkkel a domain név delegálása és regisztrálása vonatkozásában
szerzõdést kötni. A Regisztrátorok, illetve az Internet Szolgáltatók
Tanácsa által közzétett Regisztrációs Szabályzat lényegében az erre az
ügyletre vonatkozó általános szerzõdési feltételrendszernek tekinthetõ,
amelyet a felek a regisztrációs szerzõdés aláírásával magukra nézve
kötelezõnek fogadnak el.
A szerzõdéskötés e folyamatában, majd a megvalósuló
szerzõdéses kapcsolatban a feleket, és így a polgári jogi viszonyba lépõ
nem gazdálkodó szervezeteket illetve jogszabállyal létrehozott
szervezeteket is a Magyar Köztársaság jogszabályai, illetve a saját
szerzõdésük részévé tett Regisztrációs Szabályzat elõírásai kötik. A
regisztrációs szabályzat 13. pontja a polgári jogviszonyba lépõ nem
gazdálkodó szervezetek és jogszabállyal létrehozott szervezetek esetében
is csak két prioritási lehetõséget ismer el, a bírósági nyilvántartásba
vett név, illetve a védjegy oltalomba részesülõ elnevezés
elsõbbségét.
A névviselés alapvetõen a Polgári Törvénykönyv 77.
§-án nyugvó jog, amely jogszabályhely azt is kimondja, hogy a jogi
személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett
jogi személyeknek a nevétõl, amelyek hasonló mûködési körben és azonos
területen tevékenykednek. A névviselés jogsérelmét jelenti, különösen ha
valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló
nevet használ.
A nem gazdálkodó szervezetek létrehozása a Polgári
Törvénykönyv, és elsõsorban az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv.
elõírása alapján történik.
Közös jellemzõi ezeknek a szervezeteknek, hogy
létrejöttükhöz bírósági nyilvántartásba vételi aktus szükséges. Ezen
szervezetek a rájuk vonatkozó jogszabály elõírásoknak megfelelõen
kötelesek nevet választani, amely névnek meg kell felelnie a
névkizárólagosság, névvalódiság és a névszavatosság követelményének. A
nem gazdálkodó szervezetek bírósági nyilvántartásba vételekor az eljáró
bíróság ezen feltételek meglétét ellenõrzi és a szervezetet csak ezt
követõen jegyzi be a bírósági nyilvántartásba, amely egyben a szervezet
létrejöttének idõpontja is.
A névhasználattal kapcsolatos alapvetõ elveket a Legfelsõbb Bíróság
Közigazgatási Kollégiumának 1. számú állásfoglalása foglalja össze:
‘A névkizárólagosság követelménynek az
elnevezés akkor felel meg, ha a név egyediesítésre alkalmas, ha a
megjelölés a társadalmi szervezetnek sajátos más társadalmi szervezettõl
eltérõ jelleget ad, kizárja az összetévesztés jellegét.’
‘A társadalmi szervezet elnevezésében nem szerepelhet
olyan kifejezés, amely a társadalmi szervezet jelentõségét, vagy
mûködését illetõen megtévesztésre alkalmas (névvalódiság) /…/ A
jogi személyek csoportjára is vonatkozik az a névviselésre vonatkozó
jogelv, hogy az elnevezés egyéb módon sem kelthet a valósággal
ellentétes látszatot.’
‘A névszavatosság követelménye azt jelenti,
hogy a név megfelel a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek,
kiejthetõ, megjegyezhetõ, azonosítható. Nem lehet a név kizárólag
számok, vagy betûk halmaza. Nem használhatók névként, vagy annak egyes
elemeiként a hazánkban meg nem honosodott idegen szavak. Az idegen
nyelvû (latin) szavak kifejezések, elnevezések használatát a társadalmi
szervezet nemzetközi, nemzetiségi jellege, a történelmi hagyományok
folytatása indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor elfogadható, ha
közismert a köznyelv által elfogadott idegen nyelvû kifejezésrõl van
szó.’
‘A polgári jog általános szabályaira való tekintettel
a társadalmi szervezet elnevezésnek biztosítania kell a névhasználat
valódiságának, és szavatosságának a tiszteletbe tartását. Ha az
elnevezés e követelmények nyilvánvalóan nem felelne meg, /…/ a
bírósági nyilvántartásba vételt meg kell tagadni. A társadalmi szervezet
nyilvántartásba vétele azonban nem akadálya, hogy utóbb bárki személyhez
fûzõdõ joga megsértése miatt pert indítson a társadalmi szervezet ellen,
és perben vitassa a névhasználat jogosságát, annál is inkább miután a
nem peres eljárásban az ellenérdekû fél bevonására nincs lehetõség.’
A fenti alapelvek természetesen érvényesek a
jogszabály által létrehozott szervekre is, itt az adott szervezetet
jogszabállyal létrehozó jogalkotó kötelessége a jogszabályok, többek
között a névhasználatra vonatkozó szabályok, jogelvek betartásának
biztosítása. A jogszabállyal létrehozott szervezetek nevét
értelemszerûen az õket létrehozó jogszabály rögzíti, amely jogszabály
általában a név kizárólagos használatát is biztosítja az adott szervezet
részére, illetve bizonyos kifejezések, szervezeti megjelölések
használatának kizárólagosságát biztosítja ezen szervezetek, illetve
szervezeti egységek vagy szervezeti típusok részére. Ilyen tipikusan
pld. a ‘Kamara’ megjelölés használata. (Lsd.: a gazdasági kamarákról
szóló 1994. évi XVI. tv).
A fenti jogszabályi elõírásokat, jogelveket illetve
az egyes szervezeteket létrehozó jogszabályok rendelkezéseit kellett
figyelembe venni a Regisztrációs Szabályzatban rögzített általános
szerzõdési feltételek kidolgozásánál. E szabályokat és jogelveket,
valamint a Regisztrációs Szabályzat rendelkezéseit kell betartani és
betartatnia az egyes Regisztrátoroknak is a domain nevek delegálására és
regisztrációjára vonatkozó eljárás során.
A Regisztrációs Szabályzat már többször hivatkozott
13. pontja, a nem gazdálkodó szervezetek és a jogszabály által
létrehozott szervezetek prioritásos igényeinek vizsgálata során is
biztosítja ezen jogszabályok, jogelvek érvényesülését, így ezen
általános szerzõdési feltételek mindaddig, ameddig erre jogosult
szervezet vagy igénylõ ezen szerzõdési feltételeket bíróság elõtt
sikerrel meg nem támadja addig az igényelt prioritás kérdésében a
Regisztrációs Szabályzatnak ez a pontja irányadó tekintet nélkül arra,
hogy az igénylõ milyen jellegû szervezet. E vonatkozásban tehát
közömbös, hogy az igénylõ nem gazdálkodó, illetve jogszabállyal
létrehozott szervezet, ezen szervezetek a prioritásos igény
szempontjából a más igénylõkkel azonos elbírálás alá esnek.
A nem gazdálkodó szervezetek, illetve a jogszabállyal
létrehozott szervezetek a domain név delegálása és regisztrációjának
polgári jogi viszonyában természetesen kötelesek betartani a
Regisztrációs Szabályzatban meghatározott más feltételeket is, így a
névkiválasztás és annak az internet használathoz szükséges technikai
módosítására stb. vonatkozó elõírásokat is. A hivatkozott szervezeteket
a többi igénylõhöz hasonlóan – az általános szerzõdési feltételek
esetleges érvénytelenné nyilvánításáig – csupán az általános szerzõdési
feltételek elfogadásának, vagy visszautasításának lehetõsége illeti.
4.4. A gyakorlatban a nem gazdálkodó szervezetek,
valamint a jogszabály által létrehozott szervezetek részérõl gyakran
felmerül az az igény, hogy nevükön kívül más, általában a tevékenységi
körükhöz kapcsolódó megjelölésre is prioritásos domain nevet
igényeljenek.
Mivel a jogszabályok és regisztrációs szabályzat csak
a név és a védjegy vonatkozásában adnak a prioritásra lehetõséget, és a
tevékenységi körök vonatkozásában nem ismerik el a prioritás
intézményét, a nem gazdálkodó szervezetek és a jogszabállyal létrehozott
szervezetek ( és más igénylõk ) sem igényelhetnek prioritást a
tevékenységi körükkel kapcsolatos kifejezésekre, szóösszetételekre stb.
domain névként, még akkor sem, ha tevékenységük valóban kiterjed az
igényelt névvel jelölt tevékenységre, szolgáltatásra, illetve ha ezen
szervezeteket kifejezetten e tevékenységek ellátására alapították, vagy
jogszabály kifejezetten e célra hozta az adott szervezetet létre.
Természetesen ezen szervezetek sem zárhatók ki, hogy
maguk részére a tevékenységi körükhöz kapcsolódó domain nevek
delegálását és regisztrációját kérjék ezen eljárás során azonban az
igényelt domain nevekre prioritás õket nem illeti, igényüket a más
igénylõkre is vonatkozó szabályok alapján, a regisztrációs szabályzat
14. pontja szerint, mint prioritással nem rendelkezõ igényeket kell
kezelni.
A domain név delegálására és regisztrációjára
vonatkozó Regisztrációs Szabályzat, illetve a jogszabályok sem
tartalmaznak olyan kötelezõ prioritást biztosító jogot, amely a nem
gazdálkodó szervezeteket illetve a jogszabály által létrehozott
szervezeteket nem nevükkel vagy részükre mint jogosult számára
lajstromozott védjeggyel kapcsolatban illetné meg. Éppen ezért minden
olyan igény, amely ilyen jellegû szervezetek részérõl tevékenységi
köréhez, mûködésének jellegéhez, stb. kapcsolódva, és nem a neve és az
õt illetõ védjegye vonatkozásában kér prioritást, a jogszabályi
rendelkezés illetõleg szerzõdési feltétel hiányában prioritásos
igényként nem kezelhetõ és nem teljesíthetõ.
Ez nem zárja ki, hogy a nem gazdálkodó szervezetek,
illetve a jogszabállyal létrehozott szervezetek a többi igénylõvel
azonos módon prioritást nem élvezõ domain delegálását és regisztrálását
kérjék, de erre az igényre természetesen a Regisztrációs Szabályzatban
meghatározott általános eljárási rend keretében kerülhet csak sor.
4.5. A fent kifejtett a szabályok és
megállapítások érvényesek a nem gazdálkodó szervezetek és a
jogszabállyal létrehozott szervezetek esetleges gazdálkodási
tevékenysége vonatkozásában is.
Az egyesülési jogról szóló 1989. II. tv. kimondja,
hogy társadalmi szervezet elsõdleges gazdasági vállalkozási tevékenység
végzése céljából nem alapítható. Ugyanakkor a törvény 19. §-a lehetõvé
teszi, hogy a társadalmi szervezet – célja megvalósítása érdekében – a
gazdasági tevékenységet is folytasson. Hasonló szabályok érvényesülnek
az alapítványok, illetve – korlátozásokkal – a pártok és az egyházak
vonatkozásában is. Önmagában az a tény, hogy az egyébként nem
profitorientált szervezetek valamely vonatkozásban, így a domain név
delegálása és regisztrálása vonatkozásában, gazdálkodó szervezetként is
megjelenhetnek nem teszi érvénytelenné a névhasználattal és domain név
prioritásával kapcsolatban kifejtett fenti megállapításokat. Eltérõ vagy
többlet jogosítvány a hivatkozott szervezeteket az esetleges
gazdálkodási tevékenységük vonatkozásában sem illeti meg.
A fenti megállapítások és elvek ugyancsak vonatkoznak
azokra az esetekre is amikor nem a társadalmi/nem gazdálkodó szervezet
illetve a jogszabállyal létrehozott szervezet nyújt be domain név
delegálásra és regisztrálásra vonatkozó prioritásos igényt, hanem ha a
prioritásukra hivatkozva ezen szervezetek támadnak meg más igénylõ által
benyújtott igényeket. Az ilyen esetekben a prioritására hivatkozó nem
gazdálkodó szervezet, vagy jogszabállyal létrehozott szervezet
elsõbbségi jogának megállapítására a fenti irányelvek értelemszerûen
irányadóak.
4.6. Általában a jogszabállyal alapított
szervezetek részérõl merül fel bizonyos kifejezések, elnevezések
közdomain névvé való minõsítésének javaslata. A Tanácsadó Testület
megállapítja, hogy a 2000. március 1-ével hatályba lépett új
Regisztrációs Szabályzat a második szintû közdomain létesítésre
vonatkozó lehetõséget nem ismeri, így tehát egyes kifejezések második
szintû közdomainné minõsítése, az igénylõ személyétõl, szervezeti
formájától függetlenül – a Szabályzat megfelelõ módosításáig – nem
teljesíthetõ.
A gyakorlatban elõforduló esetek nagy száma miatt
célszerû rögzíteni, hogy mivel sem jogszabály, sem az általános
szerzõdési feltételeket rögzítõ Regisztrációs Szabályzat jelenleg már
nem tartalmaz a második szintû közdomain névvé való minõsítésre
lehetõséget (még méltányolható egyéni vagy közösségi érdek esetén sem)
ezért az ilyesfajta igények jelenleg nem teljesíthetõek, az igényelt
nevek második szintû közdomainné történõ minõsítése nem történhet meg.
A Tanácsadó Testület azonban fontosnak tartja
rögzíteni, hogy a tevékenységi körrel kapcsolatos prioritás fenn nem
állása illetve a második szintû közdomainné történõ minõsítés
lehetõségének hiánya nem jelenti azt, hogy az ezzel kapcsolatos jogszerû
igények védelem nélkül maradnának. Ha az igényelt domain név
indokolatlan kizárólagosságot sugall – pl.: foglalkozási ágra,
hivatásra, szervezeti formára stb. vonatkozóan- akkor az igényt, mint
megtévesztõt a Regisztrátor, a Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontja
alapján jogosult elutasítani.
A domain név igénylések nagy száma irányul valamely
foglalkozás, hivatás, szervezeti forma (pl. ‘orvos’, ügyvéd’, ‘ügyvédi
iroda’, ‘egyház’) domain név delegálására illetve regisztrációjára.
A Tanácsadó Testület úgy véli, hogy ilyen
megnevezések – különösen olyan igénylõk részérõl, akikkel kapcsolatban
minden különösebb vizsgálat nélkül megállapítható, hogy nem tartoznak az
adott elnevezés fogalomkörébe – értelemszerûen merül fel az igényelt név
a Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontjába ütközõ jogszerûtlenségének (pl.
jogosulatlan ‘kamara’ elnevezés igénylése ) illetve megtévesztõ
jellegének gyanúja.
Megjegyzendõ, hogy az indokolatlan
névkizárólagosságot sugalló megnevezések akkor is megtévesztõek
lehetnek, ha az igénylõ az adott megnevezés fogalomkörébe tartozik. Az
elöbb felhozott példával illusztrálva megtévesztõ lehet az ‘ügyvédi
iroda’ domain név igénylése még egy ügyvéd részérõl is hiszen a
kifejezés õt mint egyetlen, kizárólagos ‘ügyvédi irodát’ jelölné és ez a
kizárólagosságot kifejezõ elnevezés megtévesztõ lehet, de nem áll fenn a
megtévesztés és elfogadható a névigénylés pl. ‘Xy ügyvédi iroda’ domain
névre.
A Regisztrációs Szabályzat 5.6. pontjába való ütközés
megállapítása azonban a Regisztrátor feladata, aki ilyen eset észlelése
esetén a név delegálását megtagadhatja illetve a már kiadott domain
nevet a Regisztrációs Szabályzat 7. pontja alapján köteles
felfüggeszteni illetve visszavonni.
4.7. A domain nevek, közöttük a prioritással
szerzett nevek is általában átruházhatók. Az átruházás során az
átvevõnek már nem kell prioritással rendelkeznie azonban az átruházás
során be kell tartani a vonatkozó jogszabályokat és a Regisztrációs
Szabályzat által elõírtakat. Megtörténhet, hogy a domain név az
átruházás során válik jogszabállyel
–lenessé, megtévesztõvé. A
Tanácsadó Testület álláspontja szerint ezért nem ruházhatók át a
jogszabállyal létrehozott szervezetek illetve a gazdálkodó valamint a
nem gazdálkodó szervezetek domain névként használt elnevezései, ezen
szervezetek megszûnéséig vagy név változásáig. Megszûnés és névváltozás
esetén is különös figyelemmel kell vizsgálni a megtévesztésre való
alkalmasságot és ilyen helyzet elõálltakor a Regisztrátor köteles az
adott név Regisztrációs Szabályzat 7. pontja szerinti felfüggesztésére
vagy visszavonására.
5. Záradék
Az Elvi Állásfoglalás a következõ, a Tanácsadó
Testület elé terjesztett ügyekre vonatkozó egyedi döntést jelent:
|
13 |
Datanet Kft. |
labdarugas.hu, |
Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga |
A tárgyi domain nevekre a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga elsõbbségi |
|
53 |
Matávnet |
ugyved.hu, ugyvedek.hu, ugyvediiroda.hu, |
Magyar Ügyvédi Kamara |
Az igénylõ elsõbbségi igénye az ugyvedikamara.hu domain Az ugyved.hu, ugyvedek.hu, ugyvediiroda.hu, ugyvedi-iroda.hu, |
|
74 |
Cory-Net Kft. |
aikido.hu |
Magyarországi Aikido és Kultúra Szövetség |
Az igénylõ elsõbbségi joga nem állapítható meg. |
|
77 |
Hungarnet |
adatvedelem.hu |
Országgyûlési Biztosok Hivatala |
Az igénylõ elsõbbségi jog nem állapítható meg |
|
93 |
Kibernet Kft |
utinform.hu |
Állami Közúti Mûszaki és Információs Kht. |
Az iratokból nem állapítható meg, hogy az utinform.hu Ugyanakkor feltétlenül figyelembe veendõ, hogy, az ‘útinform’ A Tanácsadó Testület úgy véli alapvetõ érdek a piaci verseny |
|
94 |
HUNGARNET |
orvos.hu, szakorvos.hu, haziorvos.hu, |
Magyar Orvosi Kamara |
A Magyar Orvosi Kamara elsõbbségi joggal a megjelölt domain nevek |
|
105 |
közvetlenül az elnökségnek jött |
takarekszovetkezet.hu, takarekszovetkezetek.hu |
Országos Takarékszövetkezeti Szövetség |
A panasz alapos, a ‘takarékszövetkezet’, illetve |
|
106 |
HUNGARNET |
egyhaz.hu, katolikusegyhaz.hu, sapientia.hu |
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia |
A katolikus egyház.hu elnevezés kiadása sértené a Magyar Az egyház.hu név vonatkozásában az óvást emelõnek névkizárólagossági |
|
116 |
Matávnet |
onkormanyzat.hu |
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége |
A Település Önkormányzatok Országos Szövetségének prioritási joga az A 2000. március 1-ig hatályos regisztrációs szabályzat szerint a |
Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület
egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt
csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán
(
www.nic.hu/tt) teljes
terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2000. május 10.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
Dr. Verebics János
Elnök Sk. |
Dombi Gábor
Titkár Sk. |