Elvi állásfoglalások

A Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyek, ill. a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentésben szereplõ megjelölések domainnévként való választhatóságával kapcsolatos egyes kérdések

Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete

 

A Tanácsadó Testület 7/2000. (V. 31.) Elvi
Állásfoglalása
A Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyek,
ill. a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentésben
szereplõ megjelölések domainnévként való választhatóságával kapcsolatos
egyes kérdések
tárgyában

1. Felvezetõ szöveg

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett
mûködõ Tanácsadó Testület Szervezeti és Eljárási Szabályzatának (SZESZ)
1. § 1. pontja alapján az Internet Szolgáltatók Tanácsa Elnöksége
Kérdéseket intézett a Tanácsadó Testülethez. A Kérdéseket a Testület
megvitatta, majd 2000. május 31.-i ülésén 5 tag jelenlétében, a SZESZ
szerinti szavazási rendben, 5 igen szavazattal, különvélemény
csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület
többségi véleményét kifejezõ jelen Elvi Állásfoglalást.

 

2. A Testülethez intézett Kérdés:

 1./ Köteles-e a Regisztrátor a prioritással
nem rendelkezõ igénylõ számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által
lajstromozott védjegybõl a szabályzatnak megfelelõen képezhetõ
domainnévvel azonos domain delegálását megtagadni azon az alapon, hogy
az sérti az MSZH által lajstromozott védjegy jogosultjának jogait,
amennyiben az igény elõzetes nyilvános meghirdetése során a védjegy
jogosultja nem nyújt be a meghirdetett domainnel azonos domain
delegálására vonatkozó igényt?

2./ Köteles-e a Regisztrátor a Magyar Szabadalmi
Hivatal által lajstromozott védjegy jogosultja mint igénylõ számára a
védjegybõl a szabályzatnak megfelelõen képzett domainnév delegálását
megtagadni azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott más
védjegy jogosultjának jogait, ill. megtévesztõ?

3./ Megalapoz-e a szabályzat szerint prioritást a
Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentés a
bejelentésben szereplõ megjelölésbõl a szabályzatnak megfelelõen képzett
domain vonatkozásában, amennyiben a védjegybejelentés napja korábbi,
mint az a nap, vagy azonos azzal a nappal, amelyen a nem prioritásos
igénylõ az igénylését benyújtotta?

4./ Megalapoz-e a szabályzat szerint prioritást a
Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentés a
bejelentésben szereplõ megjelölésbõl a szabályzatnak megfelelõen képzett
domain vonatkozásában, amennyiben a védjegybejelentés napja késõbbi,
mint az a nap, amelyen a nem prioritásos igénylõ az igénylését
benyújtotta?

 

3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel
kapcsolatosan:

1./ Amennyiben az igény elõzetes nyilvános
meghirdetése során a védjegy jogosultja nem nyújt be a meghirdetett
domainnel azonos domain delegálására vonatkozó igényt, a Regisztrátor
kizárólag abban az esetben köteles a prioritással nem rendelkezõ igénylõ
számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegybõl a
szabályzatnak megfelelõen képezhetõ domainnév delegálását megtagadni
azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott védjegy
jogosultjának a jogait, ha a domain igényléséhez a körülmények alapján
nyilvánvalóan társul a domain gazdasági tevékenység körében való
használatára irányuló szándék.

2./ A Regisztrátor a Magyar Szabadalmi Hivatal által
lajstromozott védjegy jogosultja mint igénylõ számára a védjegybõl a
szabályzatnak megfelelõen képzett domainnév delegálását nem köteles
megtagadni azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott más
védjegy tulajdonosának jogait, ill. megtévesztõ.

3./ A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott
védjegybejelentés a bejelentésben szereplõ megjelölésbõl a szabályzatnak
megfelelõen képzett domain vonatkozásában nem alapoz meg prioritást,
amennyiben a védjegybejelentés napja korábbi, mint az a nap, vagy azonos
azzal a nappal, amelyen a nem prioritásos igénylõ az igénylését
benyújtotta.

4./ A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott
védjegybejelentés a bejelentésben szereplõ megjelölésbõl a szabályzatnak
megfelelõen képzett domain vonatkozásában nem alapoz meg prioritást,
amennyiben a védjegybejelentés napja késõbbi, mint az a nap, amelyen a
nem prioritásos igénylõ az igénylését benyújtotta.

A regisztrációs szabályzat és ezen állásfoglalás
alkalmazásában a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott
védjegynek minõsül a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi
Megállapodás és a hozzá kapcsolódó Jegyzõkönyv rendelkezéseivel
összhangban nemzetközi bejelentés alapján a WIPO Nemzetközi Irodájánál
lajstromozott védjegy is, feltéve, hogy a nemzetközi lajstromozásból
eredõ oltalom a megállapodás és a jegyzõkönyv értelmében Magyarországra
is kiterjed.

 

 

4. Az Állásfoglalás Indokolása

 1. A védjegyjogosult jogai delegálási eljárás során

1.1. A ‘prioritásos’ igénylés szerepe a védjegyjogosult
jogérvényesítésében

A 2000. március 1-jétõl hatályos ‘Az Internet
domainek delegálásának és regisztrálásának szabályai a .hu
közdomainekben’ elnevezésû regisztrációs szabályzat egyes rendelkezései
a nem védjegytulajdonos (ill. nem valamely, saját hivatalos bírósági
nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumban szereplõ ill.
jogszabállyal létrehozott szervezet esetén a jogszabályban szereplõ
megnevezésre igényt tartó) szervezetekhez vagy személyekhez viszonyítva
kedvezõbb szabályokat állapít meg a delegálási eljárást illetõen egyes,
ún. ‘prioritással rendelkezõ’ igényeket benyújtó igénylõk számára. A
szabályzat 13.1 pontja szerint

Prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyeknél a választott
név […] a Magyar Szabadalmi Hivatal által az Igénylõ, mint jogosult
számára lajstromozott védjegy, mint karaktersorozat (szó,
szavak).

A szabályzat által a delegálás eljárása során
biztosított ‘prioritás’ a védjegyjogosultnak a szabályzat 13.3 pontja
szerint a védjeggyel (ékezetek nélkül) betû szerint egyezõ, több szóból
álló védjegy esetén egybeírt ill. kötõjel használatával átírt, a
szabályzat 4. pontjában meghatározott követelményeknek is megfelelõ
(2-24 karakter hosszú, a latin abc ékezet nélküli kisbetûibõl és/vagy
numerikus karakterekbõl és/vagy kötõjelbõl álló; az elsõ és utolsó
karakter csak betû vagy numerikus karakter lehet) domain vonatkozásában
a nem védjegyjogosult igénylõkhöz viszonyítva több elõnyt is biztosít. A
védjegyjogosult számára a védjegybõl az elõbbiek szerint képzett domain
delegálása elõzetes nyilvános meghirdetés nélkül megtörténik (13.4
pont); az ilyen domain más, a szabályzat szerint prioritással nem
rendelkezõ igénylõ általi igénylése esetén pedig a védjegyjogosult a
meghirdetéstõl számított 2 héten belül felléphet, s ha a védjegy
lajstromba vételének napja (tehát nem a bejelentés napja) korábbi, mint
a meghirdetés kezdõnapja, a delegálás az õ javára történik.

Ki kell emelni, hogy a szabályzatban foglalt, a
prioritás intézményére vonatkozó általános szerzõdési feltételek
alkalmazásával – többek között a védjegyjogosultak jogos érdekeinek
védelme, késõbbi jogviták elkerülése végett – a Regisztrátorok
önkéntesen biztosítják a védjegyjogosultaknak az egyéb igénylõknél
kedvezõbb helyzetet, erre õket jogszabály nem kötelezi. A delegációs
eljárás során élvezett prioritás nem jelent ‘gyengébb’ vagy ‘erõsebb’
jogosultságot a domain használata során. Példaként álljanak itt az
alábbiak:

Egy Kovács vezetéknevû személy a kovacs domain
delegálását kéri, a domain meghirdetés után delegálásra kerül. Az
igénylõ a http://www.kovacs.hu URL-en a Kovács család honlapját
teszi elérhetõvé; a honlapon ill. annak segítségével semmiféle gazdasági
tevékenység nem folyik. Nyilvánvaló, hogy a domain használata nem sérti
sem a Kovács cégnévvel (vezérszóval) a cégnyilvántartásba bejegyzett,
sem a Kovács megjelölést mint szóvédjegyet használó jogosult jogait. Az
ismertetett esetben ez nem elsõsorban azért van így, mert a védjegyjog
szerint (Vt. 15. § (1) bek. a) pont) a védjegyoltalom alapján a jogosult
nem tilthat el mást – természetes személyt – attól, hogy gazdasági
tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban
– saját nevét vagy címét használja, hanem azért, mert a Kovács család
tevékenysége az adott esetben nem esik a védjegyjog hatálya alá:
gazdasági szempontból nem releváns tevékenységrõl van szó.

Másik példánk szerint X cég részére a szabályzat
alapján biztosított prioritással, vagyis meghirdetés nélkül kerül
delegálásra a cégnévben szereplõ vezérszóból képzett domain. Ugyanez a
karaktersorozat azonban Y lajstromozott szóvédjegye. Mivel X cég a
domain által biztosított megjelenési lehetõséget gazdasági tevékenység
folytatására használja, a vonatkozó bírói gyakorlat ismeretében a domain
használata annak ellenére védjegybitorlásnak minõsülhet, hogy a
cégbíróság a céget az igényelt domainnel (Y szóvédjegyével) egyezõ néven
jegyezte be a cégnyilvántartásba, vagyis az igénylõ a regisztrációs
szabályzat szerint prioritással rendelkezett a delegálás során (vö. pl.
BH 1995. 397.).

1.2. Másik név választásának kötelezettsége
gyaníthatóan jogellenes vagy megtévesztõ használati szándék esetén

A fenti példák alátámasztják, hogy a szabályzat
által ismert ‘prioritással’ rendelkezõ igénylõk nem feltétlenül
rendelkeznek ‘erõsebb’ jogosultsággal valamely domain használatára, mint
a prioritással nem rendelkezõ igénylõk. Mind a hatályos jogot, mind a
szabályzat rendelkezéseit sérti azonban a domain használata, amennyiben
az más védjegyoltalomból eredõ jogát sérti, vagyis védjegybitorlást
valósít meg.

A védjegyoltalom tartalmát a védjegyek és a földrajzi
árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a határozza
meg:

(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak
kizárólagos joga van a védjegy használatára.

(2) A kizárólagos használati jog alapján a
védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül
gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal,
illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy
árujegyzékében szereplõkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a
védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy
hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások
azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést
a védjegy árujegyzékében szereplõkkel nem azonos vagy azokhoz nem
hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a
védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené
vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztetõ képességét
vagy jóhírnevét.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek
megvalósulása esetén tilos különösen

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy
csomagolásán;

b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala,
eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történõ
raktáron tartása;

c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a
megjelölés alatt;

d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történõ
behozatala vagy onnét történõ kivitele;

e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben
vagy a reklámozásban.

A Vt. 27. § (1) bekezdése szerint

Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt
rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul
használja.

A szabályzat 5.6 pontja szerint

Az Igénylõ nem választhat és nem használhat olyan domain nevet,
amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan

a) jogellenes, vagy

b) megbotránkozást, félelmet keltõ, vagy

c) megtévesztõ.

Az Igénylõnek ilyen esetben egy másik nevet kell domainje
azonosítására választania.

A .hu felsõ szintû domain alatti névtérben való
jelenlét, ill. az ennek eszközéül szolgáló valamely domain igénylése
bizonyos esetekben gazdasági tevékenység körében végzett cselekmény, más
esetekben a védjegyjog szempontjából nem releváns, gazdasági
tevékenységet nem megvalósító cselekmény. A használat során e kérdés
megítélése különösebb nehézséget nem okoz. Kérdés azonban, önmagában a
domain igénylése megvalósíthat-e védjegybitorlást, s ha igen, mely
feltételek mellett.

Számos külföldi jogeset ismert, amelyekben a bíróság
a védjegyoltalomból eredõ jogok megsértésének (illetve tisztességtelen
versenynek) minõsítette pusztán azt is, ha más védjegyét domainnévként
regisztráltatták, feltéve, hogy a körülményekbõl kitûnt az ilyen domain
értékesítésének vagy másféle ‘hasznosításának’ szándéka (lásd pl.
Panavision International L. P. v. Toeppen 141 F3d 1316, 46 USPQ2d
1511, CA 9 1998; British Telecommunications plc v. One In A Million, CH
1997 M. 5403).

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Vt.
idézett 12. és 27. §-a alapján önmagában valamely domain igénylése is
megvalósíthat védjegybitorlást.

Ha a más védjegyével ütközõ domain igénylése a
körülmények alapján nyilvánvalóan párosul a domain gazdasági tevékenység
körében való használatára irányuló szándékkal, a regisztrátornak a
regisztrációs szabályzat 5.6 pontja értelmében a delegálást meg kell
tagadnia, az igénylõnek pedig másik nevet kell választania domainje
azonosítására. A szabályzat e rendelkezései alapján a regisztrátort a
delegálás visszautasításának kötelezettsége csak a ‘gyanúra’
nyilvánvalóan okot szolgáltató esetekben terheli.

2. A domain használata során felmerülõ védjegyjogi
problémák

A szabályzat a delegálás megtörténte után is
biztosítja a védjegyjogosult jogainak védelmét.

A szabályzat 7.1 pontjának f) pontja szerint

A domaindelegálás felfüggesztésére vagy
visszavonására kerül sor, ha az Igénylõ a domaint és/vagy a domainnevet
jogellenesen, megtévesztõen, rosszhiszemûen használja vagy
igényelte.

A szabályzat 10.3 pontjának d) pontja szerint

az Igénylõ kijelenti, hogy a domainnév
megválasztása területén a lehetõ legnagyobb gondossággal járt el, és
szavatolja, hogy az általa választott domainnév ill. annak használata
más személy vagy szervezet jogait […] nem sérti. Ha azonban ilyen
jogsértésrõl tudomást szerez, a névrõl önként lemond, ill. másik nevet
választ.

A védjegyoltalom és a domainhasználat összefüggéseivel
kapcsolatban a Tanácsadó Testület fontosnak tartja kiemelni az
alábbiakat.

2.1. A tartománynevek rendszere és a védjegyjogi specialitás

A Vt. 12. §-ának (2) bekezdése szerint az áruk és
a szolgáltatások azonosságának, illetve hasonlóságának általában döntõ
jelentõség jut: a védjegyoltalom csak a védjegy árujegyzékében szereplõ
árukkal, szolgáltatásokkal azonos vagy azokhoz hasonló áruk, illetve
szolgáltatások tekintetében nyújt védelmet a védjeggyel egyezõ vagy
összetéveszthetõ megjelölések használatával szemben – ez a védjegyjogi
specialitás elve. Míg a védjegyoltalom – általában – áru-, illetve
szolgáltatásfajtákhoz kötõdik, a domainnevek rendszere szükségképpen
egységes, horizontális, valamennyi áru- és szolgáltatásfajtát átfogó
(sõt, korántsem csak árukat és szolgáltatásokat felölelõ, korántsem csak
gazdasági célokat szolgáló) rendszer. Ezért van az, hogy míg különbözõ
árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó – azonos vagy hasonló – védjegyek
általában ‘megférnek’ egymás mellett, addig valamely domainnév
karaktersorozata csak egy igénylõt illethet meg az adott felsõ szintû
domain alatt.

2.2. A jóhírnevet élvezõ nevek védelme

A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja –
eltérve a specialitási elvtõl – a belföldön jóhírnevet élvezõ védjegyek
számára fokozott védelmet biztosít. A védjegyjogosult e szabály
értelmében bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági
tevékenysége körében használ a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló
megjelölést (ez lehet pl. domainnév is) a védjegy árujegyzékében
szereplõkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve
szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön
jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy
tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztetõ képességét vagy
jóhírnevét. A jóhírnevû védjegyek oltalma tehát nem kötõdik az áruk és a
szolgáltatások bizonyos fajtáihoz, nem korlátozódik meghatározott árukra
vagy szolgáltatásokra. A jóhírnevû védjeggyel ütközõ megjelölés
gazdasági tevékenység körében való használata – függetlenül attól, hogy
milyen árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban valósul meg –
védjegybitorlásnak számít, feltéve, hogy e használat sérti vagy
tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztetõ képességét vagy
jóhírnevét.

2.3. A domainhasználat védjegybitorlást
megvalósító módjai

A Vt. 12. §-ának (3) bekezdése a védjegyhasználat
eseteit is felsorolja példálózó jelleggel. Ezek közül figyelmet érdemel
különösen a megjelölést hordozó árunak eladásra való felkínálása, a
megjelölés alatt történõ szolgáltatásnyújtás vagy annak felajánlása,
valamint a megjelölésnek az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban
való használata. A mindennapi tapasztalat és jogesetek egész sora
igazolja: e cselekmények az interneten is megvalósulhatnak.

E szabályokból egyértelmûen következik, hogy a más
védjegyével azonos vagy összetéveszthetõ domainnévnek a védjegyjogosult
engedélye nélkül történõ üzleti célú használata a Vt. alapján tilos,
azaz védjegybitorlást (Vt. 27. §) valósít meg. Különösen így van, ha a
megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti
levelezésben vagy az interneten megvalósuló reklámozásban használják a
védjegyjogosult engedélye nélkül. Hasonlóképpen védjegybitorlásnak
minõsülhet, ha a versenytárs fogyasztóit az õ védjegyét tartalmazó
domainnév jogosulatlan használatával kívánják ‘átcsábítani’. Nemkülönben
védjegybitorlásnak számít, ha a jóhírnév védjegy megkülönböztetõ
képességét vagy jóhírnevét olyan módon kívánják tisztességtelenül
kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyezõ
vagy azzal összetéveszthetõ domainnév használatának megszüntetését, a
domainnévrõl való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult
vagy más által fizetendõ ellenértéktõl teszik függõvé.

A hatályos magyar védjegyjog is módot ad tehát az ún.
cybersquatting elleni fellépésre. A hatályos regisztrációs
szabályzat pedig egyenesen megköveteli a regisztrátoroktól a
cybersquatting megakadályozását. A delegálási eljárásban erre
csak a 1.2. pontban megjelölt feltételek mellett (más védjegyével ütközõ
domain igénylése, amelyhez a körülmények alapján nyilvánvalóan párosul a
domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándék)
nyílhat mód. Ezért jut e tekintetben különös jelentõséghez a
regisztrációs szabályzat 7. pontjában foglalt – a delegálás
felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó – rendelkezések megfelelõ
értelmezése és alkalmazása.

A szabályzat 7.1. f) pontja alapján a domain
delegálását fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni, ha a Vt. 12. és
27. §-a értelmében a domainnév használata más védjegyoltalomból eredõ
jogát sérti (védjegybitorlást valósít meg). Különösképpen fennáll a
felfüggesztés és a visszavonás kötelezettsége ún. cybersquatting
esetén, vagyis akkor, ha a jóhírnevû védjegy megkülönböztetõ képességét
vagy jóhírnevét olyan módon kívánják sérteni vagy tisztességtelenül
kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyezõ
vagy összetéveszthetõ domainnév használatának megszüntetését, a
domainnévrõl való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult
vagy más által fizetendõ ellenértékétõl teszik függõvé. A Vt. 12. §-ából
levonható e következtetés egyúttal a Tanácsadó Testület 6/2000. (V. 24.)
Elvi Állásfoglalásának 2.7. pontjában kifejtett azzal az általános
tétellel is összeegyeztethetõ, amelynek értelmében: ‘a Testület
gazdasági-piaci tevékenységként értékeli a domain-kereskedelmet is,
melynek célja, hogy a már megszerzett domain névhasználati jog
átengedésével haszonra, anyagi elõnyre tegyenek szert. A Testület ennek
létjogosultságát elismeri, ám magát a tevékenységet csak a jogszerûség
keretei között (azaz mások jogainak sérelme nélkül) tartja
elfogadhatónak’.

2.4. Külföldi védjegyoltalom sérelme

A regisztrációs szabályzat csak a delegálás
iránti igény prioritását köti a védjegy magyarországi oltalmához. A
regisztrációs szabályzat 5.6. és 7.1. f) pontjának alkalmazására azonban
alapot adhat külföldi védjegyoltalom is, ha a .hu felsõ szint domain
alatt regisztrált domainnév használata valamely védjegy külföldi
oltalmát sérti. Ennek megítéléséhez támpontot adhat a WIPO Védjegyjogi
Állandó Bizottságában kidolgozott egyezménytervezet (SCT/4/4) 6. cikke,
amelynek értelmében annak megállapításához, hogy a domain használata
védjegybitorlást valósít-e meg valamely államban, azt kell figyelembe
venni: a domain használata kereskedelmi, üzleti hatással (commercial
effect) járt-e az adott államban. Nem zárható ki, hogy a .hu felsõ
szintû domain alatt regisztrált domainnevek használata Magyarországon
kívül (is) üzleti hatásokkal járhat, azaz a külföldi védjegyoltalomba
üközõ magatartást valósíthat meg.

2.5. A védjegyoltalom megszûnésének hatása a domainhasználat
jogszerûségére

Az 1.1. pontban kifejtettekbõl – a delegálás
során élvezett prioritás és a domain használatához való jog
elkülönülésébõl – az következik, hogy önmagában a védjegyjogosultság
elvesztése a domain használata során nem jelenti azt, hogy a domain
felfüggeszthetõ ill. visszavonható jogellenes vagy megtévesztõ
használatra hivatkozva. Amennyiben pl. a védjegyet törlik, vagy az a
használat hiánya miatt megszûnik, ám a domain használata a továbbiakban
sem sérti más jogait, a domain nem függeszthetõ fel ill. vonható
vissza.

3. Több védjegyjogosult

A .hu domain alatti névtérben a regisztrációs
szabályzat által alkotott modellben adott karaktersorozatból álló domain
egy idõben áltaában egy jogosult használatában áll. Lehetséges azonban,
hogy ugyanazon karaktersorozat azonban egyszerre több lajstomozott
védjegynek is megfeleltethetõ: a Vt. 1. § (2) bekezdése alapján ugyanis
védjegyoltalom tárgya lehet – egyebek mellett – szó, szóösszetétel
(beleértve a személyneveket és a jelmondatokat), betû, szám, ábra, kép,
szín, színösszetétel, ill. ezen megjelölések összessége is.

Ugyanazon karaktersorozat tehát számos különbözõ
grafikai ábrázolásban lehet védjegyoltalom tárgya, mely ábrázolások
megkülönböztethetõségét a megjelöléseknek a karaktersorozaton kívüli
elemei (pl. színösszetétel, sajátos tipográfia) adhatják, s ezen
védjegyek jogosultjai különbözõ személyek lehetnek. Hasonló a helyzet
abban az esetben, ha valamely karaktersorozatot bizonyos árukkal ill.
szolgáltatásokkal kapcsolatban adott személy, míg más árukkal ill.
szolgáltatásokkal kapcsolatban egy másik személy lajstromoztatott
védjegyként.

Az igénylõnek a szabályzat 13.2 pontja szerint el
kell juttatnia a Regisztrátorhoz a prioritást megalapozó körülményt –
adott esetben a védjegyjogosultságot – igazoló okiratot. A 13.4 bekezdés
alapján a prioritással rendelkezõ igények kiszolgálása idõrendi
sorrendben történik. A lajstromozott védjegybõl a szabályzatnak
megfelelõen képzett domain delegálása a védjegyjogosult számára nem
lehet jogellenes ill. megtévesztõ.

4. A védjegybejelentés napja és a ‘prioritásos’ igénylés

A regisztrációs szabályzat 13.1 pontja alapján a
domain delegálásának folyamatában a prioritásos eljárásra azon igények
jogosultak, ‘amelyeknél a választott név […] a Magyar Szabadalmi
Hivatal által az Igénylõ, mint jogosult számára lajstromozott védjegy,
mint karaktersorozat (szó, szavak)’. A védjegybejentés napja a
prioritásos eljárás szempontjából nem releváns: kizárólag a
lajstromozott, vagyis az igénylés idõpontjában védjegyoltalom alatt álló
védjegyek jogosultjai által benyújtott igénylések élveznek prioritást a
delegálás során.

5. Nemzetközi védjegyoltalom

Magyarországra kiterjedõ hatállyal nemcsak a
Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett (ún. nemzeti) védjegybejelentéssel
lehet védjegyoltalmat szerezni, hanem nemzetközi védjegybejelentéssel
is.

A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról az 1891. évi
Madridi Megállapodás rendelkezik. Magyarország 1909 óta részese a
megállapodásnak, amelynek legutóbbi, stockholmi szövegét az 1973. évi
29. törvényerejû rendelet hirdette ki. A Madridi Megállapodást
kiegészíti a hozzá kapcsolódó 1989. évi Jegyzõkönyv, amelyet hazánkban
az 1999. évi LXXXIII. törvény hirdetett ki. A Madridi Megállapodás
rendszerében a védjegyek lajstromozása a Szellemi Tulajdon
Világszervezete (WIPO) Nemzetközi Irodájára tartozik. A megállapodás 4.
cikke értelmében a nemzetközi védjegyet valamennyi (a bejelentõ által
kiválasztott) tagállamban ugyanaz az oltalom illeti meg, mintha a
védjegyet ott közvetlenül (ún. nemzeti úton) jelentették volna be.
Tartalmilag ezzel egyezõ szabályt foglal magában a jegyzõkönyv 4. cikke
is.

Mindezek alapján elvi éllel szögezhetõ le, hogy a
regisztrációs szabályzat alkalmazásában a Magyar Szabadalmi Hivatal
által lajstromozott védjegynek minõsül a Madridi Megállapodás és a hozzá
kapcsolódó Jegyzõkönyv rendelkezéseivel összhangban nemzetközi
bejelentés alapján a WIPO Nemzetközi Irodájánál lajstromozott védjegy
is, feltéve, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredõ oltalom a
megállapodás és a jegyzõkönyv értelmében Magyarországra is kiterjed.

5. Záradék

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület
egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt
csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán
(www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül. A jelen Elvi
Állásfoglalás hatálya alá tartozó, a TT elé terjesztett ügyekre
vonatkozó egyedi döntéseket az Elvi Állásfoglalás Melléklete
tartalmazza, mely a testület honlapján ugyancsak közzétételre kerül.

A Tanácsadó Testület nevében:

 

Dr. Verebics János

Elnök Sk. Dombi Gábor
Titkár Sk.