Elvi állásfoglalások

A
Tanácsadó Testület 1/2018. (III. 09.) Elvi Állásfoglalása

 

A
jogszabályok sajátos elnevezésének és a politikai

jelmondatok 
jogvédelme összefüggésében felmerült kérdések és a stopsoros.hu domain név
iránti igénylés teljesíthetõsége

 

tárgyában

 

1.
Felvezetõ

A
Nyilvántartó 2018. február 22-én fordult a Tanácsadó Testülethez a jogszabályok
sajátos elnevezésének és a politikai jelmondatok jogvédelme összefüggésében
felmerült, konkrét üggyel is összefüggõ elvi állásfoglalást kérve.

A megkeresésben a
Nyilvántartó – a stopsoros.hu domain név
igénylése tárgyában korábban már a TT elé került üggyel kapcsolatban – azt a
kérdést vetette fel, hogy a Tanácsadó Testület álláspontja szerint a TT 5/2000.
(V. 24.) Elvi Állásfoglalása 3. pontja szerinti jogvédelem megilleti-e
jogszabályokat, illetõleg politikai jelmondatokat, szlogeneket is?

A Tanácsadó Testület a
feltett kérdéseket megvitatta, majd a mai
napon 6 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 6 igen
szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a
Testület többségi véleményét kifejezõ jelen Elvi Állásfoglalást.

 

II. A Testület
állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan

1. Önmagában a Stop Soros
kifejezés, mint egy elõkészületben lévõ törvénycsomagot
jelölõ elnevezés nem minõsül szerzõi jog által védett mû címének, így azt a TT
5/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalása 3. pontja szerinti jogvédelem sem illeti
meg.

2. A Stop
Soros! kifejezés önmagában szerzõi jogi jogvédelemben nem részesülhet, ám ha
ugyane kifejezés jogvédelem alatt álló reklámgrafikai alkotás lényegi részét
képezve, sajátos szöveges és vizuális kontextusban, jelenik meg, s annak
önállóan azonosítható részét képezi, felhasználásához az Szjt. 16. § (1)
bekezdése szerint a szerzõ hozzájárulás szükséges.

3. A
Stop Soros! kifejezés Magyarországon a Kormány tájékoztatási kampánya révén,
ahhoz kapcsolódva, annak részét képezve vált közismertté: a nyomtatott és
elektronikus hirdetéseken minden esetben utalás történt annak a Kormányhoz való
kapcsolódására, a Kormány információ jellegére. Mindez együttesen alkalmas
arra, hogy a felhasználók a kifejezést közvetlenül a kormányzati információval,
Magyarország Kormányának tevékenységével hozhassák összefüggésbe a
felhasználók. A stopsoros.hu domain név Igénylõ számára történõ használatba
adása tehát megtévesztésre alkalmas, s ezért a Domainregisztrációs Szabályzat
2.2.2 pontja szerinti tilalomba ütközõ lenne.

4.
Mindezekre tekintettel a stopsoros.hu domain név iránti igénylés nem
teljesíthetõ.

 

III. Az Elvi
Állásfoglalás hátterérõl

A stopsoros.hu domain név
igénylésével kapcsolatos, 1038/2018. sz.
ügy 2018. február 22-én került a Tanácsadó Testület elé. A tárgybeli domain név
iránt … magánszemélyként, 2018. január 15-én jelentett
be igényt.

Az igény kapcsán a
Nyilvántartó – tekintettel a Stopsoros
politikai jelmondat alatt folyamatban lévõ hirdetési kampányra és a Parlament
elõtt fekvõ, ugyancsak Stopsoros néven ismertté vált intézkedéscsomagra – igénylõt
– regisztrátora útján – névhasználati joga igazolására hívta fel. Igénylõ
válaszában elõadta, hogy álláspontja szerint ilyen igazolás benyújtására –
miután „kormányzati szóhasználatról van szó” s az a „politikai
véleményformálás” eszköze – jogászai megítélése szerint nincsen szükség.

A Nyilvántartó ezzel nem
értett egyet, s korábbi álláspontját
fenntartva ismételten rákérdezett, egy szerzõi jogvédelem alatt álló,
„közismert forrásból származó, közismert politikai szlogen esetében” Igénylõ
miért gondolja úgy, hogy „a szlogenbõl képzett domain használata õt illeti?”

Igénylõ ezt követõen fordult
a Tanácsadó Testülethez, annak eseti
állásfoglalását kérve. A tárgybeli tényállást a fentiekkel egyezõen adta elõ,
kihangsúlyozva, hogy részérõl továbbra sem lát olyan okot, mely igénylése
elutasításának alapjául szolgálhatna. Részletesen kifejtett – s idõközben
általa az Interneten is közzé tett – álláspontja alapján az igény teljesítése
nem ütközik a Domainregisztrációs Szabályzatba. Elõadta, hogy a domain nevet
egy „közérdeklõdésre számot tartó társadalmi vita” elõsegítése szándékával
kívánja megszerezni, a névre a Kormány kizárólagos jogokkal nem rendelkezik, a
Stop Soros szlogenen „szellemi tulajdonjog” sem áll fenn, mert az sem szerzõi
jogvédelmi, sem iparjogvédelmi oltalom alatt nem áll, és know how-nak sem
minõsíthetõ.

A domain név általa történõ
használatát abban az értelemben nem
látta megtévesztõnek sem, hogy azt „esetleg az Internet használók a Kormány
által üzemeltetett domainnek tartanák”: mint rámutatott, a törvényjavaslathoz
kapcsolódó kormányzati kommunikáció támogatása céljából http://stopsoros.kormany.hu/
alatt a Kormány már önálló weboldalt hozott létre, s a tárgybeli domain név
vonatkozásában igényt ennek elindulását követõen sem jelentett be.

Elõadta továbbá, hogy a név
magánszemélyhez sem köthetõ: a Stop
Soros nem személynév, hanem „egy olyan, a nemzetközi, és egy ideje a hazai
politikai életben is alkalmazott kifejezés, amelyet egy meghatározott politikai
irány képviselõi alkottak meg.” Miután az Igénylõ álláspontja szerint a
Domainregisztrációs Szabályzat névhasználati jog igazolását „kizárólag a
személynevek” vonatkozásában írja elõ, ez pedig a konkrét ügyben az elõadottak
alapján nem indokolt, kérte a Tanácsadó Testületet, hogy kötelezze a
Regisztrátort az igényelt domain név részére történõ regisztrálására.

 

IV. Az Elvi
Állásfoglalás és az egyedi ügyben való döntés
indokolása

1. A Tanácsadó Testület elõször az
Elvi Állásfoglalás kérésben
feltett elsõ kérdést, a jogszabályok (adott összefüggésben: egy törvény sajátos
megnevezése) jogvédelmének problémáját vizsgálta meg.

A Tanácsadó Testület A
delegálás visszautasíthatósága a mû sajátos
címéhez, illetve a mûben szereplõ jellegzetes és eredeti alak elnevezéséhez
fûzõdõ kizárólagos szerzõi jogok megsértése esetén tárgyában hozott 5/2000. (V.
24.) Elvi Állásfoglalása a szerzõi jog által védett alkotások címével
kapcsolatos kérdéseket már feltárta, változás jogunkban e téren nem történt, az
az idõközben kialakult jogértelmezési gyakorlat tükrében továbbra is
irányadónak tekinthetõ. Az Elvi Állásfoglalás kihangsúlyozta, hogy e jogvédelem
kizárólag a szerzõi jog által védett alkotásokat illeti meg.

A szerzõi jogról szóló 1999.
évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (3)
bekezdése alapján a szerzõi jogvédelem az alkotást a szerzõ szellemi
tevékenységébõl fakadó, egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, s az nem
függ mennyiségi, minõségi, esztétikai jellemzõktõl vagy az alkotás színvonalára
vonatkozó értékítélettõl. Egyéni-eredeti, alkotó szellemi tevékenység hiányában
a mûvet (bármi is legyen annak megjelenési formája) jogvédelem nem illeti meg.
Az Szjt. 1. § (4)-(7) bekezdése egyes mûtípusokat kifejezetten ki is vesz a
szerzõi jogvédelem körébõl: ezek közé tartoznak a jogszabályok, nyilvános
határozatok, hatósági közlemények és ügyiratok is.

Miután – a jogalkotásról
szóló 2010. évi CXXX. törvény szerint
értelmezett – jogszabály szerzõi jogvédelemben nem részesül, értelemszerûen
önálló jogvédelem annak címét (megnevezését) sem illeti meg. A TT álláspontja
szerint ez nem csak a jogszabályok „hivatalos” elnevezésére vonatkozik, hanem
az egyes törvények, törvényjavaslatok általában a sajtó által széles körben
ismertté tett, vagy az elõterjesztõk nevéhez, vagy a javaslat valamilyen
jellegzetességéhez („lex Taigetosz”, „lex Heineken”, „lex CEU”) kapcsolódva
képzett
nevekre is: szerzõi jogi jogvédelemben azok sem részesülhetnek.

A TT mindezekre alapozva
állapítja meg, hogy önmagában a Stop
Soros kifejezés, mint egy elõkészületben lévõ törvénycsomagot jelölõ elnevezés
nem minõsül szerzõi jog által védett mû címének, így azt a TT 5/2000. (V. 24.)
Elvi Állásfoglalása 3. pontja szerinti jogvédelem sem illeti meg.

2. A TT ezt követõen a
Stop Soros kifejezés, mint politikai
hirdetések céljára használt szlogen szerzõi jogi jogvédelmének kérdését
vizsgálta.

A TT a Stop Soros kifejezés
használatának kérdését tágabb
értelemben, a politikai kommunikáció során való felhasználásának
összefüggésében vizsgálta. Magyarország Kormánya 2017-ben széles körû
tájékoztatási kampányba kezdett, melynek célja – nemzeti konzultációval
összekötve – a Kormány szerint Soros György amerikai üzletember nevéhez köthetõ
illegális migráció megállítása volt. A tájékoztató kampány során a nyomtatott
sajtóban, a rádióban és a televízióban Kormány információ megjelöléssel igen
nagyszámú hirdetés került közzétételre. E hirdetések sajátos képi- és
színvilágot, ismétlõdõ arculati elemeket jelenítettek meg, s azoknak állandó
eleme volt a KRESZ-bõl ismert stoptáblába („Állj! Elsõbbségadás kötelezõ!”)
helyezett STOP SOROS! kifejezés. Ezt azonban a hirdetések nem önálló formában
használták, hanem valamely, a Kormány szerint Soros Györgyhöz és a migrációs
krízishez köthetõ tevékenységgel összefüggésben.

A plakáttervek,
reklámgrafikák, a reklámok részét képezõ
jelmondatok, szlogenek szerzõi jogi kérdéseivel a Szerzõi Jogi Szakértõi
Testület korábban már számos állásfoglalásában foglalkozott, véleménye
kialakításakor a TT ezeket s a kialakult bírósági jogértelmezési gyakorlatot
vette figyelembe.

A Szjt. 1. §-ának (2)
bekezdése értelmében szerzõi jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól,
hogy a törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a mûvészet minden
alkotása. Az egyes mûtípusok Szjt.-ben foglalt felsorolása példálózó jellegû,
az ott fel nem sorolt, törvényi feltételeknek megfelelõ más alkotások is
állhatnak szerzõi jogi védelem alatt. Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerint
a szerzõi jogi védelem az alkotást a szerzõ szellemi tevékenységébõl fakadó
egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, azzal, hogy a védelem nem függ
mennyiségi, minõségi, esztétikai jellemzõktõl vagy az alkotás színvonalára
vonatkozó értékítélettõl. Szerzõi jogi védelem illetheti meg tehát az Szjt.-ben
nem említett – jellemzõen képi és szöveges részeket is tartalmazó – reklámplakátokat,
szórólapokat és más reklámanyagokat, valamint ezek kidolgozott tervét is,
amennyiben egy alkotói folyamat eredményeképpen egyéni-eredeti jelleggel
bírnak. Az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján valamely ötlet, elv,
elgondolás, eljárás, mûködési módszer vagy matematikai mûvelet nem lehet tárgya
a szerzõi jogi védelemnek: az Szjt. e szabályára tekintettel az egyes mûvek
alapját képezõ elgondolás, koncepció, üzenet az egyéni-eredeti formába öntés
nélkül önálló szerzõi jogi védelemben nem részesülhet (A Szerzõi Jogi Szakértõi
Testület Az arculati elemek védelmérõl szóló SZJT-10/15. ügyszámú szakvéleménye).

A TT a Szakértõi
Testület álláspontját elfogadva arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Stop Soros!
kifejezés önmagában szerzõi jogi
jogvédelemben nem részesülhet. Más a
helyzet azonban a közcélú tájékoztatási kampány részeként közzé tett hirdetések
esetében, ahol ugyanez a kifejezés már a plakátokon, hirdetésekben megjelenõ
üzenet összefüggésében érvényesül, s – szlogenként – magának az üzenetnek is
szerves része lesz. Az ezzel összefüggõ kérdéseket legrészletesebben a Szerzõi
Jogi Szakértõ Testület SZJT-14/11. ügyszámú szakvéleménye bontotta ki. Csakúgy,
mint az SZJTSZT hivatkozott, tárgybeli ügyében, jelen esetben is az a kérdés,
hogy a szöveg és kép megjelenési formája együttesen létrehozott-e a szerzõi jog
által védett alkotást, s ha igen, ez a jogvédelem kiterjed-e az üzenet központi
részeként kiemelt szlogenre is.

Ahogy az SZJTSZT
hivatkozott szakvéleménye kiemelte, a plakáttal, mint reklám céljára készült,
alkalmazott grafikai alkotással szemben támasztott követelmény a minél
gyorsabb és hatásosabb figyelemfelkeltés. Ez általában szöveges és/vagy
képi megjelenéssel, vagy a kettõ megfelelõ vegyítésével érhetõ el, ennek
mértékét az alkotó fantáziája, egyénisége határozza meg. Az SZJTSZT korábbi
állásfoglalásait is figyelembe véve a Testület leszögezte, hogy a szlogen
formájában megjelenõ ötlet (a TT elõtti konkrét ügyben: a jellegzetes, „Állj!
Elsõbbségadás kötelezõ!” jelentéstartalmú KRESZ tábla hátterébe helyezett Stop
Soros! kifejezés és a felszólítás hátterét képezõ, a lépésre a Kormány szerint
okot adó állítás) formába öntésével önálló szerzõi jogi védelemre jogosult
alkotás jött létre: egy reklámgrafikai alkotás (vö.: SZJSZT 46/2000 sz.
véleménnyel is).

A szlogen, mondta ki az
SZJT-14/11. sz. szakvélemény, a gazdasági reklám meghatározó, nélkülözhetetlen
eleme, és ebben az értelemben a szerzõi alkotás azonosítható része. Adott
esetben, állapítja meg a TT, a kérdés értelmezése szempontjából annak, hogy a
reklám nem a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes
korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d. pontja szerinti gazdasági
reklámnak, hanem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló  2010.
évi CLXXXV. törvény 32. §-ban szabályozott társadalmi célú reklámnak minõsül, nem
bír jelentõséggel, mert az adott ügyben a szerzõi jogvédelem meglétét vagy
hiányát nem érinti.

Fenntartva, hogy a
jogvédelem fennállásának feltételeit minden esetben külön kell vizsgálni, a
tárgybeli ügyben a TT álláspontja szerint a Stop Soros kifejezés jogvédelem
alatt álló reklámgrafikai alkotás lényegi részét képezve, sajátos szöveges és
vizuális kontextusban, jelenik meg, s annak önállóan azonosítható részét
képezi, felhasználásához az Szjt. 16. § (1) bekezdése szerint a szerzõ
hozzájárulás szükséges.

3. A TT végül vizsgálta
a megtévesztés hiányának az Igénylõ által az Egyedi állásfoglalás kérés 2.b
pontjában felvetett kérdését is.

Az Igénylõ a
Tanácsadó Testület ‘A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerinti prioritásos
igények és a jogszabály alapján gyakorolható kizárólagos elsõbbségi jogok
ütközésérõl és a megtévesztõ domain név igénylés teljesítésének tilalma tárgyában’
hozott 6/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalásában foglaltakat az adott ügyben nem
tartotta alkalmazhatónak. Kifejtette, hogy sem Kérelmezõ, sem a Kormány nem
gazdasági-piaci szereplõ, a konkrét ügyben a tisztességtelen piaci magatartás
és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti
versenytársaknak sem minõsíthetõk. Miután álláspontja szerint a TT hivatkozott
állásfoglalása kizárólag a gazdálkodó szervezetek egymás közötti
gazdasági-piaci viszonyaira vonatkozik, a megtévesztés megállapításának
feltételei hiányoznak.

A TT ezzel kapcsolatban
szükségesnek tartja rámutatni, hogy gyakorlatában a megtévesztés kérdése jóval
tágabb értelemben is felmerült: álláspontját A gyaníthatóan megtévesztõ vagy
jogellenes névigénylések elutasíthatósága tárgyában hozott
8/2000. (VIII. 9.) Elvi Állásfoglalásában és konkrét ügyekhez kapcsolódó,
számos egyedi állásfoglalásban fejtette ki. A megtévesztés fogalmi
megragadásával kapcsolatos álláspontját azonban már a 6/2000. (V. 24.) Elvi
Állásfoglalásának 2.7 pontjában kifejtette – ezt tartja irányadónak ma is.

Ahogy az Elvi
Állásfoglalás kifejtette, a Polgári Törvénykönyv értelmezésében (1959. évi IV.
törvény 210. §, 2013. évi V. tv. 6:91. §) megtévesztés alatt olyan szándékos
magatartást értünk, melynek célja más tévedésbe ejtése. A domain delegációs és
regisztrációs jogviszonyban a megtévesztésnek legtöbbször nem ezzel a
formájával találkozunk, bár természetesen ennek lehetõsége sem kizárt. A
megtévesztés e körben a választott névvel, annak jelentéstartalmával, s a
domain nevet igénylõ személlyel, szervezettel hozható összefüggésbe, s az
Internet használóiban esetlegesen azt a látszatot kelti, hogy a domain név és annak
mögöttes jelentéstartalma, a szóval azonosított vagy azonosítható szolgáltatás,
áru, személy, személyösszesség, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet,
intézmény stb. egymással közvetlen összefüggésbe hozhatók: a domain név alatt
azt a szolgáltatást, árut, személyt, személyösszességet, gazdálkodó
szervezetet, társadalmi szervezetet, intézményt, illetve a nevével, tevékenységével
kapcsolatos információt találhatnak. A TT tehát a megtévesztés tilalmát nem
gazdasági értelemben ragadta meg, hanem a domain név és az alatta elérhetõ
információ összefüggésében.

Igénylõ az
állásfoglalás kérésben maga is hivatkozik arra, hogy a Stop Soros kifejezés „egy
olyan, a nemzetközi, és egy ideje a hazai politikai életben is alkalmazott
kifejezés, amelyet egy meghatározott politikai irány képviselõi alkottak meg.” A
kifejezés Magyarországon a Kormány tájékoztatási kampánya révén, ahhoz kapcsolódva,
annak részét képezve vált közismertté: a nyomtatott és elektronikus
hirdetéseken minden esetben utalás történt annak a Kormányhoz való
kapcsolódására, a Kormány információ jellegére. Mindez együttesen alkalmas
arra, hogy a kifejezést közvetlenül a kormányzati információval, Magyarország
Kormányának tevékenységével hozhassák kapcsolatba a felhasználók. A
stopsoros.hu domain név Igénylõ számára történõ használatba adása tehát
megtévesztésre alkalmas, gyaníthatóan jogellenes, s ezért a Domainregisztrációs
Szabályzat 2.2.2 pontja szerinti tilalomba ütközõ lenne.

 

Jelen
Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt
egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a
Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében
közzétételre kerül.

 

Budapest, 2018. március
9.

 

A Tanácsadó Testület
nevében:

 

Dr. Verebics János Elnök Sk.

Dombi Gábor Titkár Sk.