Elvi állásfoglalások

A Tanácsadó Testület 6/2000. (V.24.) Elvi Állásfoglalása
A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerinti
prioritásos igények és a jogszabály alapján gyakorolható kizárólagos
elsõbbségi jogok ütközésérõl és a megtévesztõ domain név igénylés
teljesítésének tilalma
tárgyában

1.2 Amennyiben egy konkrét domain név igénylése a
tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) személyi, területi és tárgyi hatálya alá
tartozik (azaz az Igénylõ a gazdasági tevékenységnél lényegesen
szélesebb körben értett piaci magatartást a Magyar Köztársaság területén
tanúsító természetes és jogi személy, jogi személy nélküli gazdasági
társaság /vállalkozás/), a törvény elõírásainak kötelezõen
érvényesülniük kell. A törvény hatálya alá tartozik ‘ bármely személy,
aki ellenszolgáltatás ellenében elad, vagy vásárol, illetve
szolgáltatást nyújt vagy igényel, piaci magatartást tanúsít, függetlenül
attól, hogy tevékenységének eredményeként nyereséghez (profithoz) jut-e
vagy sem. (Vj-83/1998.; Vf. É. 10/1998.)’ ‘Piaci magatartásnak minõsül
a közfeladatot teljesítõ szervezet piaci hatást kiváltó magatartása, ha
az törvényben rögzített közfeladatai végrehajtásához nem szükségszerû’
(Vj-48/1998.; Vf. É. 11/1998.)

A Tpvt. 2. § általános szabályként mondja ki, hogy
tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a
versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ
módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközõen – folytatni. Ez
az általános igényû, a gazdasági tevékenység tisztességtelen
folytatására vonatkozó tilalom a domain nevek választása, használata
során sem csorbulhat,. E törvényi rendelkezésbe és az üzleti tisztesség
alapkövetelményébe ütközhet minden megtévesztõ névválasztás,
névhasználat. A hivatkozott jogszabályhely ugyanis nem csak a tényleges
jogsérelem bekövetkezése esetén érvényesülhet, de akkor is, ha a
tanúsított piaci magatartás veszélyeztetõ jellegû, azaz a jogsérelemre
csak lehetõséget teremt.

2.1 A Tanácsadó Testület úgy tapasztalja, hogy a
Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerinti prioritásos igények és a
jogszabály alapján fennálló elsõbbségi jogok megkülönböztetése,
ütközése, a jogok közötti ‘erõsségi’ sorrend felállítása a gyakorlatban
a Regisztrátorok számára problémát jelenthet. A TT Elvi és egyedi
Állásfoglalásaiban következetesen arra törekszik, hogy a domain
regisztrációs és delegációs jogviszony komplexitását, sokszínûségét,
összefüggéseit feltárja, az egyes jogosultságok és kötelezettségek
egymáshoz való viszonyára rámutasson, a gyakorlati jogalkalmazáshoz (az
egyes Igénylésekrõl való eseti döntés) iránymutatást adjon.

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Delegációs
és Regisztrációs Szabályzat a szabályzat szerinti prioritásos igények és
a jogszabály szerinti elsõbbségi jogok viszonyát megnyugtatóan rendezi,
a Szabályzatból egyértelmûen levezethetõ módon arra törekszik, hogy a
joggal való visszaélést megakadályozza.

2.2 A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 5.
Pontja a névválasztás követelményeivel kapcsolatosan kimondja:

2.3 A Szabályzat 5.1 pontja a névválasztás
szabadságának deklarált általános jogosultságát maga is korlátozza,
akként, hogy azt a ‘szabályzat keretei között’ teszi megengedhetõvé. A
Szabályzat tehát – jogszerûen – tartalmazhat olyan megkötéseket, melyek
a domain regisztrációs és delegációs jogviszonyban – anyagi jogi
elõírásokra vissza vezethetõen – tilalmakként jelennek meg.

Az 5.6 pont a), b), c) pontokban felsorolt esetekben
a névválasztás speciális akadályait rögzíti a Szabályzat. Egyben
kijelöli a konfliktus feloldásának módját is: az Igénylõnek ilyen
esetben másik nevet kell választania. Ez a rendelkezés magában foglalja,
hogy az igényelt domain név az 5.6 pontba ütközõ Igénylés esetében nem
regisztrálható és nem delegálható.

A Szabályzat 10.3 d) pontja az Igénylés benyújtásakor
követelményként támasztja Igénylõ részérõl annak kijelentését, hogy a
domain név megválasztása területén a lehetõ legnagyobb gondossággal járt
el, és annak szavatolását, hogy az általa választott domain név, illetve
annak használata más személy vagy szervezet jogait (például:
névkizárólagossághoz fûzõdõ jogát, személyiséghez fûzõdõ jogát,
kegyeleti jogát, szerzõi jogát stb.) nem sérti. Ha azonban ilyen
jogsértésrõl tudomást szerez, a névrõl önként lemond, illetve másik
nevet választ. Ez az Igénylõ részérõl egyértelmû kötelezettség vállalást
jelent, annak a követelménynek tudomásul vételét, hogy a leendõ
névhasználat jogszerûségével kapcsolatosan a lehetõ legnagyobb
gondosságot tanúsítja – s egyben annak tudomásul vételét, hogy (ha a
névválasztás mégis valamely személy vagy szervezet jogait sérti), a
névrõl önként le kell mondania, s más nevet kell választania.

2.4 A Szabályzat 13.1 szerint prioritással
rendelkeznek azok az igények, amelyeknél a választott név:

a) az Igénylõ szervezet hivatalos bírósági
nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumban (pl. cégbírósági
bejegyzésben), illetve jogszabállyal létrehozott szervezet esetén a
jogszabályban a szervezet teljes vagy rövidített neveként rögzített
megnevezés, vagy

b) a Magyar Szabadalmi Hivatal által az Igénylõ, mint
jogosult számára lajstromozott védjegy, mint karaktersorozat (szó,
szavak).

A prioritásos igénylõi státusz elnyerésének
feltétele, hogy az Igénylés – egyebekben – a Szabályzat által támasztott
más (technikai, jogszerûségi) feltételeknek megfeleljen. Ezek hiányában
az igénylés nem teljesíthetõ. Mindebbõl következik, hogy a névválasztás
szabadsága jogszerûségével kapcsolatos megkötések a prioritásosan
bejelentett igények esetében ugyanúgy érvényesülniük kell, azaz ha a
választott név az 5.6 pont elõírásaiba ütközik, az Igénylés nem
teljesíthetõ.

2.5 Nyilvánvaló, hogy az igénylés nem teljesíthetõ,
ha a névválasztás, névhasználat jogellenes, azaz (a szabályzat szerint
példálózó módon felsorolva) valakinek jogát sértené. A Regisztrátor nem
minden esetben van olyan helyzetben, hogy a választott név kapcsán a
jogellenességet felismerje, ám ha felismeri, a Szabályzat értelmében az
igénylés teljesítését meg kell tagadnia. Minden olyan helyzetben, amikor
a Regisztrátor értesül (panasz, vétó formájában) arról, hogy az igényelt
domain más vállalkozást illetne, gyaníthatóvá válik, hogy az igénylés
megtévesztõ. Figyelembe kell azonban venni, hogy a Regisztrátor nem
bírálhat el adott konkrét jogviszonyokat, ezért a ‘gyaníthatóság’
feltétele abban az esetben teljesül, ha a benyújtott igényléssel
kapcsolatosan felszólalással (panasszal, vétóval stb.) élõ harmadik
személy a Szabályzat szerint prioritásosnak minõsülõ vagy jogszabályon
alapuló elsõbbségi jogát (cégbírósági végzés, védjegyoltalom stb.)
hitelt érdemlõen igazolja. Ezekben az esetekben az Igénylés
teljesítésére nincs mód. Amennyiben a felszólalással élõ harmadik
személy egyben a kérdéses domain névre igénylést is nyújt be, a domain
regisztrációja és delegációjára az õ javára a Szabályzat elõírásainak
figyelembe vételével történhet meg.

A Tanácsadó testület azonban hangsúlyozza, hogy a
fent értelmezett ‘gyaníthatóan’ kitétel az itt megjelölt esetnél több
jogot is biztosít a Regisztrátor számára, hiszen minden konkrét esetben
a Regisztrátor dönti el, hogy álláspontja szerint az igényelt domain
megtévesztõ-e. Kétség esetén a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat,
valamint a TT Szervezeti és Eljárási Szabályzata szerinti rendben egyedi
állásfoglalás kérésével a Tanácsadó Testülethez fordulhat.

2.6 Annak eldöntése, hogy valamely választott név
megbotránkoztató vagy félelmet keltõ e, nem lehet abszolút kategóriákat
meghatározni, zsinórmértéket szabni. A Tanácsadó Testület álláspontja
szerint az igénylés teljesítését meg kell tagadni, ha olyan szó,
szóösszetétel domainkénti használatát kérik, mely visszatetszést
kelthet, vulgárisnak minõsül (pl. buzi.hu), azaz alkalmas arra, hogy a
polgárok, a közösségek, a társadalom egyes csoportjai számára sértõ,
visszatetszést keltõ fogalmat jelenítsen meg. Hasonlóképp közelíthetõ
meg a ‘félelemkeltés’ fogalma is: ez alatt olyan szavakat értünk, melyek
akár az egyes egyénben, akár a társadalom közösségeiben (különösen
vallási, faji hovatartozásukkal, világnézeti meggyõzõdésükkel
kapcsolatos módon) félelem (különösen a személy- és vagyonbiztonság
miatti aggodalom) kiváltására adnak lehetõséget.

2.7 Kétségtelen, hogy az 5.6 pont értelmezése kapcsán
a legtöbb kérdést a megtévesztés fogalmának meghatározása vetette fel. A
magyar jog a megtévesztés fogalmát tág körben használja. A Ptk. 210. §
általános jelleggel tartalmazza a szerzõdés kapcsolatokban a tévedés,
megtévesztés fogalmát. A Polgári Törvénykönyv értelmezésében
megtévesztés alatt olyan szándékos magatartást értünk, melynek célja más
tévedésbe ejtése. A domain delegációs és regisztrációs jogviszonyban a
megtévesztésnek legtöbbször nem ezzel a formájával találkozunk, bár
természetesen ennek lehetõsége sem kizárt. A megtévesztés e körben a
választott névvel, annak jelentéstartalmával, s a domain nevet igénylõ
személlyel, szervezettel hozható összefüggésbe, azaz az Internet
használóiban azt a látszatot keltheti, hogy a domain név és annak
mögöttes jelentéstartalma (a szóval azonosított vagy azonosítható
szolgáltatás, áru, személy, személyösszesség, gazdálkodó szervezet,
társadalmi szervezet, intézményt stb.) egymással közvetlen összefüggésbe
hozható, a domain név alatt azt a szolgáltatást, árut, személyt,
személyösszességet, gazdálkodó szervezetet, társadalmi szervezetet,
intézményt, illetve a nevével, tevékenységével kapcsolatos információt
találhatnak.

Egyes, közismert szavak oly annyira összefonódtak a
szó mögöttes jelentéstartalmával, hogy köznapi értelemben vett
használatuk mellett a napi gazdasági-társadalmi életben szinte
kizárólagosan egy adott áruhoz, szolgáltatáshoz, céghez stb. kötötté
váltak (pl. Patyolat, ATI). Más, idegen szavak vagy képzett szavak
(airfrance, chio, coke, persil, otp, hypo-bank stb.) a szó mögötti áru,
szolgáltatás stb. magyarországi megjelenésével váltak közismertté. Ezek
az áruk, szolgáltatások legtöbbször védjegyoltalom alatt is állnak,
annak felismerése azonban, hogy a domainkénti névhasználat valamely
védjegyjogosult kizárólagos jogait sértené-e, a Regisztrátortól minden
esetben el nem várható.

Az azonban igen, hogy a közismert szavak esetében
felismerje, ha a domain névként választott szó valamely gazdasági-piaci
tevékenységhez kötõdik. Az Igénylõ a domain név regisztrálásával és
delegációjával maga is piaci szereplõvé válhat, piaci tevékenységet
folytathat, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy,
illetõleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A Tanácsadó
Testület tapasztalatai azt mutatják, hogy a domain nevek igénylései, az
igénylésekkel kapcsolatosan a Testület elé került jogértelmezési
problémák az esetek túlnyomó többségében a gazdasági-piaci
tevékenységhez kötõdnek. A Testület gazdasági-piaci tevékenységként
értékeli a domain-kereskedelmet is, melynek célja, hogy a már
megszerzett domain névhasználati jog átengedésével haszonra, anyagi
elõnyre tegyen szert. A Testület ennek létjogosultságát elismeri, ám
magát a tevékenységet csak a jogszerûség keretei között (azaz mások
jogainak sérelme nélkül) tartja elfogadhatónak.

2.8 Mindebbõl következik, hogy amennyiben egy konkrét
domain név igénylése a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.)
személyi, területi és tárgyi hatálya alá tartozik (azaz az Igénylõ a
gazdasági tevékenységnél lényegesen szélesebb körben értett piaci
magatartást a Magyar Köztársaság területén tanúsító természetes és jogi
személy, jogi személy nélküli gazdasági társaság /vállalkozás/), a
törvény elõírásainak kötelezõen érvényesülniük kell. A törvény hatálya
alá tartozik ‘ bármely személy, aki ellenszolgáltatás ellenében elad,
vagy vásárol, illetve szolgáltatást nyújt vagy igényel, piaci
magatartást tanúsít, függetlenül attól, hogy tevékenységének
eredményeként nyereséghez (profithoz) jut-e vagy sem. (Vj-83/1998.; Vf.
É. 10/1998.)’ ‘Piaci magatartásnak minõsül a közfeladatot teljesítõ
szervezet piaci hatást kiváltó magatartása, ha az törvényben rögzített
közfeladatai végrehajtásához nem szükségszerû’ (Vj-48/1998.; Vf. É.
11/1998.)

A Tpvt. 2. § általános szabályként mondja ki, hogy
tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a
versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ
módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközõen – folytatni. Ez
az általános igényû, a gazdasági tevékenység tisztességtelen
folytatására vonatkozó tilalom a domain nevek választása, használata
során sem csorbulhat. A generálklauzulára minden esetben hivatkozni
lehet, ha a névválasztás, névhasználat az üzleti tisztesség alapvetõ
követelményébe ütközik, megtévesztõ. A hivatkozott jogszabályhely
ugyanis nem csak a tényleges jogsérelem bekövetkezése esetén
érvényesülhet, de akkor is, ha a tanúsított piaci magatartás
veszélyeztetõ jellegû, azaz a jogsérelemre csak lehetõséget teremt.

Az Elvi Állásfoglalás a következõ, a Tanácsadó
Testület elé terjesztett ügyekre vonatkozó egyedi döntést jelent:

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület többségi
szavazattal fogadta el, különvéleményt egyik testületi tag sem kívánt
csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán
(

A Tanácsadó Testület nevében: