a 2000. március 1.-e elõtt hatályos Regisztrációs Szabályzat alapján benyújtott Igénylések névkizárólagosság miatti elutasítása, valamint a zárolt nevek tárgyában
ISZT TT – 2/2000. (IV. 12.) Elvi Állásfoglalás
Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
A Tanácsadó Testület 2/2000. (IV. 12.) Elvi Állásfoglalása
a 2000. március 1.-e elõtt hatályos Regisztrációs Szabályzat alapján
benyújtott Igénylések
névkizárólagosság miatti elutasítása, valamint a zárolt nevek
tárgyában
1. Felvezetõ szöveg
Az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett mûködõ Tanácsadó Testület Szervezeti és Eljárási
Szabályzata 1. § 1. pontja alapján az ISZT jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda 2000. március 22.-én
tartott alakuló ülésén Kérdést intézett a Tanácsadó Testülethez. A Kérdés a március 29.-i ülésen, illetve
írásban, az április 5.-i ülés után pontosításra került, az ISZT törvényes képviselõje a Testület javaslatát
kérte annak vonatkozásában, hogy a zárolt nevek esetleges feloldása után a zárolt nevek listájára került
domain nevek vonatkozásában a delegálás milyen módon történjék meg. A Tanácsadó Testület a Kérdést
megvitatta, majd 2000. április 12.-i ülésén négy tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 4
igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi
véleményét kifejezõ jelen Elvi Állásfoglalást.
2. A Testülethez intézett Kérdés:
A Nyilvántartó jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda tisztelettel kéri a Tanácsadó
Testület elvi állásfoglalását:
A Nyilvántartó a 2000. március 1.-ét megelõzõen hozzá beérkezett olyan
igényeket, amelyek alaptalan kizárólagosságot sugalltak, így a korábbi szabályzat szerint
nem voltak delegálhatók, rendszeresen elutasította, és az ilyen jellegû neveket zárolta. A
március 1.-e óta hatályos regisztrációs szabályzat szerint e nevek delegálhatók az
igénylõknek. Jelenleg az egyes zárolt nevekre benyújtott igények a következõk szerint
csoportosíthatók:
- Március 1.-e elõtti szabályzat szerint benyújtott, prioritásos igények, amelyek
azonban alaptalanul kerültek benyújtásra, így el lettek utasítva. - Március 1.-e elõtti szabályzat szerint benyújtott nem prioritásos igények.
- Március 1.-e utáni szabályzat szerint benyújtott prioritásos igények.
- Március 1.-e utáni szabályzat szerint benyújtott nem prioritásos igények.
A zárolt nevek listájának fenntartása a liberalizált szabályozás hatályba
lépést követõen nem tûnik indokoltnak, célszerû a zárolás megszüntetése és a nevek
delegálása.
Tisztelettel kérjük, hogy a Tanácsadó Testület alkosson elvi állásfoglalást arra a
kérdésre, hogy a zárolt nevek feloldása esetén a fent említett négy csoport közül mely csoportban
jelentkezõk közötti elsõség alapján történjen a delegálás. A kérdés során külön kérjük, hogy szülessen
állásfoglalás abban, hogy a március 1.-ét megelõzõen a régi szabályzat szerint benyújtott igénylést
lehet-e sorban állónak tekintetni a március 1.-e után hatályba lépõ szabályzat szerint benyújtott
igényléssel.
3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan:
A 2000. március 1. napjával hatályba lépett, liberalizált regisztrációs szabályzat
alapján a korábban zárolt nevek vonatkozásában számos igénylés érkezett az egyes Regisztrátorokhoz,
akik – tekintettel azok zárolt jellegére – a Tanácsadó Testület jogi állásfoglalásának megszületéséig
a nevek delegálása vonatkozásában döntést nem hoztak.
A mindenkori regisztrációs szabályzat elválaszthatatlan mellékletét képezõ Igénylõlap
benyújtásával az Igénylõ határozott és egyértelmû szándékát fejezi ki arra nézve, hogy az általa
megismert, magára nézve kötelezõen elfogadott általános szerzõdési feltételek alapján valamely
Regisztrátorral egy, általa pontosan megjelölt domain név regisztrációja (számára történõ delegálása)
vonatkozásában szerzõdést kíván kötni. Jogok és kötelezettségek a felekre nézve elsõdlegesen abban a
körben keletkezhetnek, melyekrõl a jogviszonyra irányadó Szabályzat, illetve a Regisztrátor és az
Igénylõ között megkötésre kerülõ egyedi szerzõdés (mely a Szabályzattal ellentétes nem lehet)
rendelkezik.
A Regisztrációs Szervezet illetve a Nyilvántartó által kétségtelenül egyoldalúan
meghatározott általános szerzõdési feltételeket tartalmazó Szabályzat egyes pontjainak bírói úton
történõ megtámadására a polgári jog lehetõséget biztosít, ugyanakkor valamely, az általános szerzõdési
feltételek körében kikötött feltétel érvénytelenségét (annak tisztességtelen voltára való
hivatkozással) jogérvényesen csak a bíróság mondhatja ki.
Azzal, hogy bizonyos igényléseket az egyes Regisztrátorok – a Regisztráló szervezet rájuk
nézve kötelezõ állásfoglalása nyomán – arra való hivatkozással, hogy azok a névválasztás miatt a
hatályban lévõ regisztrációs szabályzatnak nem felelnek meg – visszautasítottak, álláspontunk
szerint szerzõdésszerûen jártak el, mert a vitatott nevek az akkor hatályos Szabályzat
általános szerzõdési feltétételi elemnek minõsülõ adott pontjába foglalt követelményekkel ellentétesek
voltak, kizárólagosságot sugalltak. E döntés jogszerûsége azonban a polgári jog általános szabályai
szerint vitatható, bíróság megállapíthatja annak meg nem alapozott voltát.
Sem a régi, sem az új szabályzatok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, s erre a
Regisztrátorokat jogszabály sem kötelezi, hogy a benyújtott igénylések alapján a szerzõdések megkötése
az Igénylõvel (adott feltételek mellett és adott határidõn belül) kötelezõ lenne. A polgári jogban a
felek a kölcsönös bizalom, jóhiszemûség szellemében, együttmûködve kötelesek eljárni, törvény által
biztosított jogukkal vissza nem élhetnek. Minden szerzõdõ felet megilleti a másik fél által tett
szerzõdési felhívás, ajánlat mérlegelésének joga, ezt azonban a polgári jog általános alapelveivel
összhangban kell gyakorolnia. Egyes domain nevek zárolásával (bár sem a korábbi, sem a 2000. március
1. napján hatályba lépett regisztrációs szabályzatok errõl külön nem rendelkeztek) a Nyilvántartó az
õt megilletõ mérlegelési jogát gyakorolva járt el, a tõle elvárható gondosság követelményének tett
eleget azzal, hogy a domain nevek adott csoportja vonatkozásában (melyek a régi Szabályzat szerint
névkizárólagosságot sugalló jellegük miatt nem voltak regisztrálhatók) a zárolásról (az új Szabályzat
szerinti igénylések teljesíthetõségének idõleges felfüggesztésérõl) egyoldalú döntést hozott.
A régi szabályzat szerint benyújtott igénylést a 2000. március 1. napja után hatályba
lépõ szabályzat szerint benyújtott igényléssel sorban állónak tekinteni nem lehet.
A már 2000. március 1. napjától hatályos szabályzat szerint benyújtott, a Zárolt nevek
listájára került egyes domain nevek sorsolásos alapon történõ sorbarendezése megtörtént, delegálásukra
és regisztrációjukra azonban nem került sor. Nem zárható ki annak lehetõsége, hogy a Regisztrátoroktól
kapott tájékoztatás alapján, – mely szerint meghozatalra kerülhet egy, a kérdéses domain nevek második
szintû közdomainné minõsítésérõl szóló Nyilvántartói döntés – igénylések benyújtásának elmaradásához
vezetett. E domain nevek vonatkozásában a 2000. március 1. napjától hatályos szabályzat (és
igénylõlap) szerinti eljárást kell lefolytatni. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint azonban
tekintettel kell lenni arra, hogy a zárolt nevek listájára fel nem került más, hasonló jellegû domain
nevek vonatkozásában (az új Szabályzat szerinti prioritásos igények elismerése mellett) a
sorsolásos-sorbarendezéses elv érvényesült, melynek során azonban nyilvánvalóan csak a ténylegesen
beérkezett igényléseket tudták figyelembe venni. A Tanácsadó Testület tehát mindezekre tekintettel
– javasolja a Nyilvántartónak, hogy a zárolt nevek listájára került domain nevek
zárolását oldja fel, a domain nevek delegálását és regisztrációját tegye lehetõvé,
– javasolja a Regisztrátoroknak, hogy a beérkezett igények vizsgálata után a 2000.
március 1. napján hatályba lépett szabályzat szerint prioritással rendelkezõ Igénylésekrõl (a
Szabályzat szerint megállapított feltételek maradéktalan teljesülése esetén) a Szabályzat 13.
Pontjában foglaltaknak megfelelõen, mint lehetséges elsõbbségi igényekrõl döntsenek,
– javasolja a Nyilvántartónak, hogy azon domain nevekre vonatkozó Igénylésekrõl, melyek a
Szabályzat szerinti prioritással nem rendelkezõ Igénylõ részérõ kerültek benyújtásra, a Szabályzat 14.
Pontja szerint járjon el, azzal a kiegészítéssel, hogy a nem prioritásos igényekkel kapcsolatos, a
domain nevek túlnyomó többségében alkalmazott, szerencseelemet is tartalmazó
sorsolásos-sorbarendezéses eljárást (mely az e nevekre beérkezett igénylések nagy száma miatt
indokoltnak mondható) ismételje meg. Ennek során az új Szabályzat alapján már korábban benyújtott
prioritásos igényeket vegye figyelembe, de azt is tegye lehetõvé, hogy az újbóli meghirdetés során
további, prioritásos alapú igényléseket lehessen benyújtani, ezeket a lehetséges (már benyújtott)
prioritásos igénylésekkel együtt kezelje, majd a Szabályzat szerint eljárva a prioritási sorrendet
felállítva döntsön az igényelt név delegálásáról és regisztrációjáról.
Annak eldöntésében, hogy valamely Igénylés cégnév alapján prioritásosnak minõsülhet-e
vagy sem, a Tanácsadó Testület 1/2000. (IV. 5.) sz. Elvi
Állásfoglalása nyújt iránymutatást.
4. Az Állásfoglalás Indokolása
4.1 A 2000. március 1. napja elõtt hatályban lévõ Regisztrációs Szabályzat értelmében az
Igénylõ javára olyan domain név nem volt bejegyezhetõ, mely névkizárólagosságot sugall. A 2000. március 1.
napjától hatályos Szabályzat ilyen rendelkezést nem tartalmaz. 2000. február 29. napjáig az egyes
Regisztrátorokhoz számos olyan igénylés érkezett be, mely kizárólagosságot sugalló nevek bejegyzését kérte.
A Regisztrátorok az Igényléseket – azok alaptalanul kizárólagosságot sugalló jellege miatt – elutasították,
azzal, hogy a nevek az ún. zárolt listára kerülnek, kiadhatóságukról jogi szakértõk véleményének kikérése
után történik végleges döntés. Ennek kapcsán felmerült annak a lehetõségnek a vizsgálata is, hogy a zárolt
nevek közé került konkrét domain nevekbõl másodlagos szintû domain nevek csoportját alakítja ki a
Nyilvántartó. Több esetben az Igénylõk tájékoztatása az erre a lehetséges döntésre való hivatkozással
történt meg. E kérdésben azonban a Nyilvántartó mindezidáig döntést nem hozott, illetve a döntést a
Tanácsadó Testület állásfoglalásától tette függõvé. A Zárolt Nevek listája 2000. március 7.-én a weben
megjelent (http://www.nic.hu/regszab/zarolt.shtml). A
Zárolt nevek a következõk:
|
accomodation.hu |
cash.hu |
orszag.hu |
voip.hu |
A 2000. március 1. napjával hatályba lépett, liberalizált regisztrációs szabályzat
alapján a korábban zárolt nevek vonatkozásában számos igénylés érkezett az egyes Regisztrátorokhoz,
akik – tekintettel azok zárolt jellegére – a Tanácsadó Testület jogi állásfoglalásának megszületéséig
a nevek delegálása vonatkozásában döntést nem hoztak.
4.2
Az Internet Szolgáltatók Tanácsa által (az egyes tagszervezetek, mint egyedi Regisztrátorok nevében eljárva)
az Interneten keresztül hozzáférhetõvé tett ún. Regisztrációs szabályzat azoknak az általános szerzõdési
feltételeknek gyûjteménye, melyek az Igénylõvel kötött egyedi szerzõdésekre kötelezõ érvénnyel vonatkoznak. Úgy a
régi, mint az új Szabályzat szerint a felek között a jogviszony határozatlan idõre jön létre. A szerzõdési
feltételek változása (jelen esetben a Szolgáltató részérõl történt egyoldalú módosítása, az ún. liberalizáció) a
jogbiztonság alkotmányos alapelvébõl, a szerzõdési biztonság követelményébõl adódóan a már megkötött szerzõdések
‘automatikus’ módosítására lehetõséget nem ad, erre csak törvényi felhatalmazás alapján nyílt volna lehetõség. A
korábban megkötött szerzõdések a megkötésükkor hatályos általános szerzõdési feltételek hatálya alatt maradnak.
Egy átmeneti idõszakban (2000. február közepe-február vége) a ‘régi’ és ‘új’ regisztrációs
szabályzat (és mellékletei) egyidejûleg voltak elérhetõk az Interneten (felhívások), olyan értelmû
tájékoztató információval együtt, hogy az Igénylõ számára nyitott a lehetõség akár a még hatályos, akár a
2000. március 1.-én hatályba lépõ Szabályzat szerinti Igénylés benyújtására. Az, aki a hatályos Szabályzat
szerint nyújtotta be igényét (szerzõdéskötési ajánlat), az e szabályzat szerinti szerzõdés vele való
megkötését kezdeményezte (annak tudatában, hogy a regisztrációs szabályok rövidesen lényeges elemekben
változni fognak), az, aki a március 1.-én hatályba lépõ szerzõdés szerinti szerzõdés vele való megkötésére
(annak az igénynek a kifejezése, hogy az adott feltételrendszer mellett kész a jövõben szerzõdést kötni)
tett ajánlatot, az új Szabályzat szerinti jogviszonynak vetette alá magát. Ez nem csak az általános
szerzõdési feltételek részérõl történõ elfogadását jelentette, hanem azt is, hogy az átmeneti idõszakra
megállapított sajátos feltételeket (prioritásos igények elsõbbsége, az azonos, nem prioritásos névigénylések
közötti döntés kérdésében a szerencseelem /sorsolás alapján történõ sorbarendezés alkalmazása, a sorsolás
után e nevek nyilvános meghirdetése, melynek nyomán harmadik személy prioritásos igényét adott határidõn
belül még érvényesítheti). Szerzõdéskötési kötelezettsége a Regisztrátoroknak sem a ‘régi’, sem az ‘új’
szabályzat szerint nem keletkezett (erre jogszabály vagy a felek korábbi jogi aktusa – elõszerzõdés stb. –
nem kötelezte õket).
A mindenkori regisztrációs szabályzat elválaszthatatlan mellékletét képezõ Igénylõlap
benyújtásával az Igénylõ határozott és egyértelmû szándékát fejezi ki arra nézve, hogy az általa
megismert, magára nézve kötelezõen elfogadott általános szerzõdési feltételek alapján valamely
Regisztrátorral egy, általa pontosan megjelölt domain név regisztrációja (számára történõ delegálása)
vonatkozásában szerzõdést kíván kötni. Jogok és kötelezettségek a felekre nézve elsõdlegesen abban a
körben keletkezhetnek, melyekrõl a jogviszonyra irányadó Szabályzat, illetve a Regisztrátor és az
Igénylõ között megkötésre kerülõ egyedi szerzõdés (mely a Szabályzattal ellentétes nem lehet)
rendelkezik.
4.3
Az 1999. május 3. napján 00.00 órakor hatályba lépett, s 2000. február 29. napja 24.00 órájáig hatályban volt
Szabályzat a Regisztrátor vagy a Regisztrációs Szervezet (a Szabályzat fogalom meghatározásával az utóbbinak ‘az
egyesületi formában mûködõ Internet Szolgáltatók Tanácsa minõsül, 1.1) az általános szerzõdési feltételek körében
rendelkezett a regisztrációs kérelem elutasításának lehetõségérõl. E szerint a Regisztrátor vagy a regisztrációs
szervezet a kérelmet elutasíthatja. A Szabályzat példálózó jelleggel (tehát nem kizárólagossággal, taxatíve) sorol
fel néhány fõbb esetkört (a bíróság jogerõs ítélete, törvény, rendelet, közigazgatási határozat ezt írja elõ, az
Igénylõ nem tesz eleget a Szabályzat követelményeinek vagy az igényelt konkrét név elfogadhatatlan, 4.1). Ebbõl az
következik, hogy az Igénylõvel való egyedi szerzõdés megkötésének feltétele, hogy a Szabályzat 4.1 pontjában
megjelölt, az elutasíthatóságra indokot adó okok ne álljanak fenn. A Szabályzat szóhasználatában az elutasítás,
mint lehetõség (a regisztrációs kérelmet elutasíthatja) fordul elõ, mely mindenképpen utal arra, hogy a
döntés elõzetes mérlegelés eredményeként születik meg.
A Ptk. 209/C. § értelmében általános szerzõdési feltételnek minõsül az a feltétel, amelyet az
egyik fél több szerzõdés megkötése céljából egyoldalúan, elõre meghatároz, és amelynek meghatározásában a
másik fél nem mûködhetett közre. A polgári jog (a jogviszonyok tömeges körében) elfogadja az ún.
blanketta-szerzõdések létjogosultságát, azt az esetkört, amikor bizonytalan számú, jövõben megkötött
szerzõdésre ugyanazon feltételrendszer alkalmazását köti ki az egyik fél, a másik fél a szerzõdési
feltételek kialakításában nem mûködhet közre, számára a szerzõdés megkötésének vagy (az adott
feltételrendszer számára el nem fogadhatósága esetén) a szerzõdés meg nem kötésének szabadsága marad nyitott
(‘diktált szerzõdések’). Ugyanakkor a polgári jog az általános szerzõdési feltételek körében a
tisztességtelen szerzõdési feltételek bíróság elõtti megtámadására széles körû lehetõségeket biztosít. A
209/B. § (1) értelmében tisztességtelen az általános szerzõdési feltétel, illetve a gazdálkodó szervezet és
a fogyasztó közötti szerzõdés kikötése, ha a jóhiszemûség követelményének megsértésével a feleknek a
szerzõdésbõl eredõ jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára
állapítja meg. Arról, hogy az adott szerzõdési feltétel tisztességtelennek minõsül-e, (megtámadás esetén) a
bíróság jogosult határozni.
A Tanácsadó Testületnek nincs tudomása arról, hogy a tárgybeli idõszakban hatályban volt
regisztrációs szabályzat bármely, általános szerzõdési feltételnek minõsülõ, a Szolgáltató által egyoldalúan
megállapított elõírását bíróság (megtámadási eljárásban) az érintett fél, vagy a Ptké II. 5. § alapján arra
feljogosított más személy, szervezet indítványára a Ptk. 209. § (3) bekezdése alapján (a bíróság a (2)
bekezdés szerinti megtámadás alapossága esetén a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét – a kikötés
alkalmazójával szerzõdõ valamennyi félre kiterjedõ hatállyal – megállapítja. Az érvénytelenség
megállapítása nem érinti azokat a szerzõdéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.)
érvénytelennek nyilvánította volna. Ennek megfelelõen a Testület álláspontja az, hogy a Regisztrációs
szabályzat felhívott 4.1 pontja (mely a Szabályzatban foglalt követelmények nem teljesülése esetén a
Regisztrátor vagy a regisztrációs szervezet számára a kérelem visszautasításának lehetõséget biztosítja)
tisztességtelen szerzõdési feltételnek – miután bírósági eljárásban azzá nyilvánítására sor nem került – nem
minõsül.
A Regisztrációs Szervezet illetve a Nyilvántartó által kétségtelenül egyoldalúan
meghatározott általános szerzõdési feltételeket tartalmazó Szabályzat egyes pontjainak bírói úton
történõ megtámadására a polgári jog lehetõséget biztosít, ugyanakkor valamely, az általános szerzõdési
feltételek körében kikötött feltétel érvénytelenségét (annak tisztességtelen voltára való
hivatkozással) jogérvényesen csak a bíróság mondhatja ki.
4.4
A régi Regisztrációs Szabályzat 4.1 pontja értelmezésével általánosságban megállapítható, hogy a felek között
az egyedi szerzõdés csak akkor köthetõ meg, ha az Igénylés megfelel a Szabályzatban foglalt valamennyi
követelménynek. A Szabályzat 12.7 pontja ugyanakkor kimondta, hogy önmagukban egyes nevek csak speciális, a
megjelölt kör versenysemleges képviseletére igazolhatóan felhatalmazott Igénylõ számára, illetve további
regisztrációs célokra vannak fenntartva. E nevek kiadása a regisztráló szervezet eseti elbírálása alapján
történhet. A 12.7 pont szerint ilyen névnek minõsülnek az alapvetõ tevékenységi körökre vonatkozó köznevek, az
országnevek, a magyarországi települések nevei valamint a speciális nevek.
Annak megítélése, hogy valamely köznév alapvetõ tevékenységi körre vonatkozónak minõsül-e,
köthetõ ugyan elõzetes szakértõi (pl. nyelvtudományi) véleményhez, de a legtöbb esetben (s ez felel meg a
polgári jogban az ‘adott helyzetben általában elvárható magatartás’ tanúsításának általános érvénnyel
elvárható zsinórmértékének is) a szó hétköznapi életben használt jelentésének egyszerû vizsgálatával,
mérlegelésével is eldönthetõ. A regisztráló szervezet azzal, hogy e neveket az Igénylõk számára a régi
szabályzat szerint nem tartotta regisztrálhatónak, (s ennek megfelelõen az egyes Regisztrátorok a
szerzõdéskötést az Igénylõvel megtagadták), a mérlegelés jogával élve járt el. E döntésért azonban – a jelen
Elvi Állásfoglalás 4.5 pontjában kifejtettek szerint – jogi helytállási kötelezettséggel tartozik.
Azzal, hogy bizonyos igényléseket az egyes Regisztrátorok – a Regisztráló szervezet rájuk
nézve kötelezõ állásfoglalása nyomán – arra való hivatkozással, hogy azok a névválasztás miatt a
hatályban lévõ regisztrációs szabályzatnak nem felelnek meg visszautasítottak, álláspontunk szerint
szerzõdésszerûen jártak el, mert a vitatott nevek az akkor hatályos Szabályzat általános
szerzõdési feltétételi elemnek minõsülõ adott pontjába foglalt követelményekkel ellentétesek voltak,
kizárólagosságot sugalltak. E döntés jogszerûsége azonban a polgári jog általános szabályai szerint
vitatható, bíróság megállapíthatja annak meg nem alapozott voltát.
4.5
A polgári jog tudománya szerint a szerzõdés fogalmilag úgy ragadható meg, mint két vagy több személy
egybehangzó akaratnyilatkozata, mely joghatást vált ki. Egybehangzó akaratnyilatkozatok hiányában (ajánlat-ajánlat
elfogadása) a szerzõdés nem jön létre. Mindebbõl következik, hogy a vitatott körben a szerzõdéses folyamat
szerzõdéskötést megelõzõ fázisában tett jognyilatkozatok jogi értékelésérõl kell állást foglalni. Joghatás
kiváltására azonban az ilyen nyilatkozatok is alkalmasak, a polgári jogi jogviszonyokra általában vonatkozó
elõírásoknak, általános alapelveknek ebben a szakaszban is érvényesülnie kell. Ezek között kiemelkedõ
fontosságúként kell említeni a Ptk. 4. § (1)-(4) bekezdésében és Ptk. 5. §-ban meghatározott, a jogok
gyakorlására, a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó alapelveket, a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményét
és a joggal való visszaélés tilalmát. A Ptk. 4. § (1) bekezdés szerint a polgári jogok gyakorlása és a
kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszemûség és a tisztesség követelményeinek megfelelõen, kölcsönösen
együttmûködve kötelesek eljárni. A 4. § (4) bekezdése (ha a törvény szigorúbb követelményeket nem támaszt) a
polgári jogi jogviszonyokban az adott helyzetben való elvárható magatartást tanúsításának kötelezettségét írja
elõ. Ez – a bírói gyakorlat által megerõsítve (LB Gf. IX. 31 139/1974.) – többek között azt is jelenti, hogy
aránytalan áldozatok vállalása senkitõl sem várható el.
Az, hogy – az Internet környezetében – mi tekinthetõ az ‘adott helyzetben elvárható’
magatartásnak, nehezebben megragadható, ám a konkrét (regisztrációs) jogviszony sajátosságainak figyelembe
vételével értelmezhetõ. Az egyes igénylõk részérõl indokolt és elvárható magatartás, hogy – szerzõdéskötés
elõtt – a szerzõdési lehetõségekrõl, feltételekrõl tájékozódjanak, az erre vonatkozó információkat
megismerjék. A szerzõdésre való felhívást közzé tevõtõl elvárható, hogy minden, a szerzõdéskötéssel, annak
feltételeivel kapcsolatos lényeges információt a leendõ szerzõdõ partner rendelkezésére bocsásson.
Megállapítható, hogy a tervezett domain-liberalizáció kapcsán – jóval annak bevezetése (az új Regisztrációs
Szabályzat, azaz lényegében az általános szerzõdési feltételek változása) elõtt is – figyelemfelhívó
közlemények jelentek meg, úgy az Interneten, mint a nyomtatott és elektronikus sajtóban. Mindezekbõl
egyértelmûen kiderült, hogy az új Szabályzat hatályba lépése után a kérdéses nevek regisztrálása megengedett
lesz, azokat bárki igényelheti, adott körben (a névhasználathoz fûzõdõ, valamely, a névhasználati jogot
megalapozó konstitutív állami aktus /védjegy, társadalmi szervezet bíróság általi nyilvántartásba vétele,
cégbejegyzés stb./) elsõbbségi jogot (prioritást) alapoz meg.
Mindehhez még egy, az általános szerzõdési feltételek alapvetõnek mondható változásához kötõdõ,
az átmeneti idõszak sajátosságait is figyelembe vevõ, további elem is járul. Várható volt, hogy az – már az
új Szabályzat szerint – egyes nevek regisztrációjára és delegációjára vonatkozó igénylések igen nagy száma
fog beérkezni, ugyanazon domain vonatkozásában többen is benyújtanak elsõbbségi jogot (prioritást) meg nem
alapozó igényt.
A 2000. március 1. napjával hatályba lépõ szabályozás szerint az ugyanazon névre prioritással
nem rendelkezõ Igénylések között lényegében sorsolás alapján történõ sorbarendezés (a szerzõdéses folyamatba
beépített szerencseelem) dönt. Mindezzel az egyes Igénylõk tisztában voltak, vagy – a részükrõl elvárható
gondosság tanúsítása mellett – tisztában lehettek. Amennyiben a névre vonatkozó igénylésüket 2000. március
1. napját megelõzõen már az új Regisztrációs szabályzat szerint (az új Igénylõlapon) nyújtották be, egy, a
jövõben megkötendõ szerzõdésre tettek ajánlatot, egyben elfogadták az ugyanezen, jövõben megkötendõ
szerzõdésre vonatkozó Felhívásban közzé tett feltételrendszert.
Ehhez további, a szerencseelemhez kapcsolódó, de harmadik személyek esetleges jogosultságainak
figyelembe vételének igényéhez kötõdõ, garanciális elem is járult. A sorsolásos alapon egyes Igénylõknek
delegálni ígért nevek a Web Szerveren nyilvános bemutatásra kerültek, s annak, akinek a névhasználathoz
elsõbbségi joguk van, idõben késõbb benyújtott és megalapozott Igény esetén a nevek delegációjára minden más
igénylõ elõtt lesznek jogosultak. Errõl az egyes Igénylõk korábban ugyancsak tájékozódhattak, az Igénylés
benyújtásával tudomásul vették, hogy egy név sorsolásos úton számukra való delegálási ígérvénye (ha a
névhasználat harmadik személyek prioritásos igényét egyébként sértette volna) az egyes Regisztrátorok
részérõl velük szerzõdéskötési kötelezettséget nem keletkeztet.
A domain név regisztrálásának, vagy a regisztráció megtagadásának jelentõs polgári jogi
következményei lehetnek. A név használatba vétele a regisztrációhoz (a szerzõdés megkötése) fûzõdik, a felek
közötti kapcsolatra ekkor már elsõdlegesen a szerzõdés irányadó. Más a helyzet a szerzõdés megkötése elõtti
szakban, amely – mint arra utaltunk – a polgári jog általános elõírásai érvényesülnek. Ezek között igen
lényeges a magánautonómia elve, mely a szerzõdés megkötésének szabadságában is testet ölt. Az együttmûködési
kötelezettség alapján senkit nem lehet szerzõdéskötésre kényszeríteni. Annak eldöntése, hogy a Regisztrátor
részérõl történt-e joggal való visszaélés, ha a szerzõdéskötést megtagadta, bírói útra tartozik. A
joggyakorlat által kimunkált és évtizedek óta töretlenül alkalmazott elvként alakult azonban ki, hogy a
szerzõdéskötés megtagadása sohasem minõsülhet joggal való visszaélésnek (BH 1966/7. sz. 4945, PJD III.36.,
BH 1976/5. 203. sz., BH 1997/11. sz. 522).
A Regisztrátor kötelessége, hogy a beérkezett szerzõdési ajánlatra elvárható idõn belül érdemi
választ adjon, a szerzõdést megkösse, vagy ha a felek közötti akarategység nem jön létre (az ajánlatot nem
tudja elfogadni), a szerzõdéskötést megtagadja, esetleg új ajánlatot tegyen. Ha ezt elmulasztja, s ebbõl
kifolyólag az Igénylõt kár éri, a Ptk. 6. § alapján (ha a felhívott törvényszakaszban megjelölt együttes
feltételek fennállnak) Igénylõ a bíróság elõtt kártalanítási (s nem kártérítési) igényét érvényesítheti.
A Ptk. 4. § (4) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy saját felróható magatartására elõnyök
szerzése végett senki nem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában
elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. Felróható magatartás – a bírói gyakorlat által
kimunkált értelmezés szerint – különösen a mulasztás, a késedelem, bûncselekmény elkövetése stb., mely nem
feltétlenül kötõdik szándékossághoz, gondatlanul is megvalósulhat. Ha valamely igény elutasítására, vagy más
jellegû igények közé történõ besorolására azért került sor, mert az Igénylõ mulasztása folytán a megkívánt
adatok, állított tény igazolására szóló dokumentumok nem kerültek csatolásra, vagy ‘rossz igénylõlapot
nyújtott be’, elõnyök szerzése végett erre nem hivatkozhat.
Más a helyzet, ha a Ptk. 6. § szerinti biztatási kár iránti igényét (kártalanítás) kívánja
érvényesíteni. Ebben az esetben már feltétel, hogy a törvényi tényállás minden eleme teljesüljön, azaz a
Regisztrátor részérõl tanúsított magatartás szándékos legyen, mely (a kárt szenvedett) jóhiszemû személyt
alapos okkal olyan magatartásra indítson, melybõl õt önhibáján kívül károsodás érte. Ha az Igénylés azért
került elutasításra, vagy más jellegû igények közé sorolásra, mert az Igénylõ (károsult) mulasztott
(adatközlést, melléklet csatolását), az önhiba megállapítható (BH 1986/8. sz. 319), a Ptk. 6. § alapján
kártalanítást nem követelhetõ. Mindennek eldöntésére azonban – hangsúlyozottan – a bíróság jogosult.
Sem a régi, sem az új szabályzatok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, s erre a
Regisztrátorokat jogszabály sem kötelezi, hogy a benyújtott igénylések alapján a szerzõdések megkötése
az Igénylõvel (adott feltételek mellett és adott határidõn belül) kötelezõ lenne. A polgári jogban a
felek a kölcsönös bizalom, jóhiszemûség szellemében, együttmûködve kötelesek eljárni, törvény által
biztosított jogukkal vissza nem élhetnek. Minden szerzõdõ felet megilleti a másik fél által tett
szerzõdési felhívás, ajánlat mérlegelésének joga, ezt azonban a polgári jog általános alapelveivel
összhangban kell gyakorolnia. Egyes domain nevek zárolásával (bár sem a korábbi, sem a 2000. március
1. napján hatályba lépett regisztrációs szabályzatok errõl külön nem rendelkeztek) a Nyilvántartó az
õt megilletõ mérlegelési jogát gyakorolva járt el, a tõle elvárható gondosság követelményének tett
eleget azzal, hogy a domain nevek adott csoportja vonatkozásában (melyek a régi Szabályzat szerint
névkizárólagosságot sugalló jellegük miatt nem voltak regisztrálhatók) a zárolásról (az új Szabályzat
szerinti igénylések teljesíthetõségének idõleges felfüggesztésérõl) egyoldalú döntést hozott.
4.6
A fentiekben kifejtettekkel összhangban a Tanácsadó Testület úgy foglal állást, hogy prioritásos igény csak
az adott jogviszonyra irányadó szerzõdési feltétel rendszer keretei között keletkezhet. A Regisztrátornak
kötelezettsége, hogy a hozzá beérkezõ szerzõdéskötési ajánlatra elvárható idõn belül érdemi választ adjon.
A 2000. február 29. napjáig hatályos (‘régi’) regisztrációs szabályzat szerinti igényléseket e
Szabályzat szerint teljesíti vagy utasítja el, míg a 2000. március 1. napja elõtt benyújtott, de a március
1. napjával hatályba lépõ szabályzat szerinti feltételek melletti szerzõdéskötési ajánlatokat csak a
Szabályzat hatályba lépése után tudta érdemi megfontolás tárgyává tenni. Annak vonatkozásában, hogy egy
igény prioritással bír e vagy sem, a jogviszonyra irányadó Szabályzat egyértelmû iránymutatást ad. Azt, hogy
a regisztrációs igényét mely szerzõdés hatálya alá rendelve kívánja benyújtani, 2000. februárjában (a ‘régi’
és ‘új’ szabályzat egyidejû hozzáférhetõsége idején) az Igénylõ döntötte el. Amennyiben a prioritás
Szabályzat szerinti feltételei fennállnak, az igényt elsõbbségi joggal rendelkezõként kell kezelni,
amennyiben e feltételek hiányoznak, az igény nem prioritásosnak minõsül.
A régi szabályzat szerint benyújtott igénylést a március 1. napja után hatályba lépõ
szabályzat szerint benyújtott igényléssel sorban állónak tekinteni nem lehet.
4.7 A már 2000. március 1. napjától hatályos szabályzat szerint benyújtott, a Zárolt
nevek listájára került egyes domain nevek sorsolásos alapon történõ sorbarendezése megtörtént,
delegálásukra és regisztrációjukra azonban nem került sor. Nem zárható ki annak lehetõsége, hogy a
Regisztrátoroktól kapott tájékoztatás alapján, – mely szerint meghozatalra kerülhet egy, a kérdéses
domain nevek második szintû közdomainné minõsítésérõl szóló Nyilvántartói döntés – igénylések
benyújtásának elmaradásához vezetett. E domain nevek vonatkozásában a 2000. március 1. napjától
hatályos szabályzat (és igénylõlap) szerinti eljárást kell lefolytatni. A Tanácsadó Testület
álláspontja szerint azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a zárolt nevek listájára fel nem került
más, hasonló jellegû domain nevek vonatkozásában (az új Szabályzat szerinti prioritásos igények
elismerése mellett) a sorsolásos-sorbarendezéses elv érvényesült, melynek során azonban nyilvánvalóan
csak a ténylegesen beérkezett igényléseket tudták figyelembe venni. A Tanácsadó Testület tehát
mindezekre tekintettel
– javasolja a Nyilvántartónak, hogy a zárolt nevek listájára került domain nevek
zárolását oldja fel, a domain nevek delegálását és regisztrációját tegye lehetõvé,
– javasolja a Regisztrátoroknak, hogy a beérkezett igények vizsgálata után a 2000.
március 1.-én hatályba lépett szabályzat szerint prioritással rendelkezõ Igénylésekrõl (a Szabályzat
szerint megállapított feltételek maradéktalan teljesülése esetén) a Szabályzat 13. Pontjában
foglaltaknak megfelelõen, mint lehetséges elsõbbségi igényekrõl döntsenek,
– javasolja a Nyilvántartónak, hogy azon domain nevekre vonatkozó Igénylésekrõl, melyek a
Szabályzat szerinti prioritással nem rendelkezõ Igénylõ részérõ kerültek benyújtásra, a Szabályzat 14.
Pontja szerint járjon el, azzal a kiegészítéssel, hogy a nem prioritásos igényekkel kapcsolatos, a
domain nevek túlnyomó többségében alkalmazott, szerencseelemet is tartalmazó
sorsolásos-sorbarendezéses eljárást (mely az e nevekre beérkezett igénylések nagy száma miatt
indokoltnak mondható) ismételje meg. Ennek során az új Szabályzat alapján már korábban benyújtott
prioritásos igényeket vegye figyelembe, de azt is tegye lehetõvé, hogy az újbóli meghirdetés során
további, prioritásos alapú igényléseket lehessen benyújtani, ezeket a lehetséges (már benyújtott)
prioritásos igénylésekkel együtt kezelje, majd a Szabályzat szerint eljárva a prioritási sorrendet
felállítva döntsön az igényelt név delegálásáról és regisztrációjáról.
4.8 Annak eldöntésében, hogy valamely Igénylés cégnév alapján prioritásosnak minõsülhet-e
vagy sem, a Tanácsadó Testület 1/2000. (IV. 5.) sz. Elvi
Állásfoglalása nyújt iránymutatást.
4.9 Az egyes Regisztrátorok több olyan, a jelen Elvi Állásfoglalás tárgyi hatálya alá
tartozó esetben is a Tanácsadó Testülethez fordultak, s arra nézve kérték a Testület Állásfoglalását,
hogy valamely, a 2000. március 1. napjától hatályos Szabályzat szerinti Igénylés prioritásos
igénylésnek minõsíthetõ-e vagy sem. Jelen Elvi Állásfoglalás Záradékában e konkrét ügyekre vonatkozóan
a Tanácsadó Testület döntése megjelölésre kerül, az az egyedi ügyekben a Testület Állásfoglalásának
minõsül.
5. Záradék
Az Elvi Állásfoglalás a következõ, a Tanácsadó Testület elé terjesztett ügyekre vonatkozó egyedi döntést
jelent:
|
Ügyszám
|
Regisztrátor
|
Igénylõ
|
Az igényelt domain
|
A döntés
|
|
66/2000.
|
Euroweb
|
PirCAD Kft.
|
orszag.hu
|
A Regisztrátor hiánypótlásra való felhívása mellett függõben
|
|
78/2000.
|
NetX Consulting
|
ÁÜTÖ Kft.
|
auto.hu
|
A cég
|
|
80/2000.
|
Szerencsekerék Kft.
|
auto.hu
|
Az Igénylést a Regi sztrátor a régi Szabályzat szerint jogszerûen |
|
|
96/2000.
|
Integrity Kft.
|
Auto.hu Jármûkereskedelmi Bt.
|
auto.hu
|
A cég
|
|
97/2000.
|
Integrity Kft.
|
Broker.hu Ügynöki Bt.
|
broker.hu
|
A cég
|
|
98/2000.
|
Integrity Kft.
|
Befektetés.hu Tanácsadó Bt.
|
befektetes.hu
|
A cég
|
|
99/2000.
|
Integrity Kft.
|
Bor.hu Kereskedelmi Bt.
|
bor.hu
|
A cég
|
|
100/2000.
|
Integrity Kft.
|
Bútor.hu Kereskedelmi Bt.
|
butor.hu
|
A cég
|
|
102/2000.
|
Integrity Kft.
|
Kamat.hu Befektetési Kft.
|
kamat.hu
|
A cég
|
|
103/2000.
|
Integrity Kft.
|
Szabadidõ.hu Programszervezõ Bt.
|
szabadido.hu
|
A cég
|
|
104/2000.
|
Integrity Kft.
|
Telek.hu Ingatlanközvetítõ Bt.
|
telek.hu
|
A cég
|
|
125/2000.
|
Interware
|
DATA Contact Kft.
|
broker.hu
|
Az Igénylõ prioritást nem igazolt
|
|
126/2000.
|
Integrity Kft.
|
…
|
butor.hu
|
Az Igénylõ prioritást nem igazolt
|
Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt
egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán
(www.nic.hu/tt/) teljes terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2000. április 12.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
Dr. Verebics János Elnök Sk. |
Dombi Gábor Titkár Sk. |