A magyarországi települések nevét az ott élõ kisebbségek nyelvén megilletõ védelem

Alternatív Vitarendezõ Fórum

INFOMEDIÁTOR Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda

Tanácsadó Testülete

A Tanácsadó Testület
1/2016. (IV.19.) Elvi
Állásfoglalása

A magyarországi
települések nevét az ott élõ
kisebbségek nyelvén megilletõ védelem

tárgyában

1.
Felvezetõ

A
Nyilvántartó 2016. március 16-án kelt levelében– a 2. pontban
jelzett konkrét kérdések feltételével –
a magyarországi települések nevét az ott élõ kisebbségek nyelvén megilletõ
védelem tárgyában elvi állásfoglalást kért a Tanácsadó Testülettõl.
A Tanácsadó Testület a feltett kérdéseket megvitatta, majd mai napon 6 tag
jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 6 igen szavazattal,
különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a
Testület többségi véleményét kifejezõ jelen Elvi Állásfoglalást.

2. A Testülethez
intézett kérdés

A
Nyilvántartó kérdéseit alapvetõen magyarországi települések nevét az ott élõ
kisebbségek nyelvén megilletõ védelem kapcsán a következõkben fogalmazta
meg.

1.)
A Domainregisztrációs Szabályzat jelenlegi megfogalmazása értelmezhetõ-e
akként, hogy az adott önkormányzat magyar nyelvû elnevezésén túl a kisebbségi
nyelven történõ elnevezésével azonos domain név kizárólag az adott önkormányzat
által választható?

2.)
Ha úgy értelmezhetõ, akkor milyen nyelvekre vonatkozik a korlátozás? Esetleg
csak azokra, amely kisebbségeknek van ott kisebbségi önkormányzatuk (ugyanis a
szabályzat megköveteli a helyi önkormányzatot)?

3.)
Milyen hiteles forrásból lehet az idegen nyelvû védendõ nevek listáját ellenõrizni,
és az igénylõk számára nyilvánosan hozzáférhetõvé tenni?

4.)
Lehet-e úgy értelmezni a szabályzatot, hogy a kisebbségi önkormányzat lemondhat
valaki javára a névhasználatról, vagyis hozzájárulhat ahhoz, hogy a domain-t
valaki más számára bejegyezzük? Ha most ez nem értelmezhetõ így, érdemes lenne
ilyen irányban pontosítani, vagy jobb, ha a magyar nevekhez hasonlóan csak a
(kisebbségi) önkormányzat igényelheti?

3. A Testület
Állásfoglalása a feltett kérdésekkel
kapcsolatosan:

3.1 A Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.4 pontja alapján
a közvetlenül a .hu közdomain
alá történõ delegálás esetén kizárólag a helyi önkormányzat jogosult az
önkormányzattal rendelkezõ település nevével megegyezõ domain nevet választani.
Közvetlenül második szintû közdomain alá történõ delegálásra ez a megkötés nem
vonatkozik. A 2014. március 15-napjától hatályos, új Polgári Törvénykönyv, a
2013. évi V. törvény (csakúgy, mint a korábbi, az 1959. évi IV. törvény) a
névviselési jog védelmét általánosan, minden természetes és jogi személy
vonatkozásában biztosítja, s a névviselési jogot nevesített személyiségi
jogként jelöli meg (Ptk. 2:43. § f. pont). A Szabályzat – jogpolitikai okoknál
fogva – a településnevek vonatkozásában e jogot külön is oltalomban kívánta
részesíteni azzal, hogy a névválasztási jogot korlátozta s (általánosan) a név
használatba vételét s a használat feltételeit csak meghatározott személyi kör
számára tette hozzáférhetõvé. A mindenkori magyar településneveket A
statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bek. f./ pontja alapján a
Központi Statisztikai Hivatal által vezetett Magyarország Közigazgatási
Helynévkönyve tartalmazza, mely meghatározott adattartalommal Magyarország
Helységnévtára formájában évente könyv formájában is megjelenik, s az
Interneten keresztül is hozzáférhetõ (a kereshetõ adatbázis itt:, a 2015 évi
Helységnévtár pdf formában itt: https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2015.pdf). E nyilvántartás tartalmazza azt is, mely
településen mûködnek nemzetiségi önkormányzatok, nem tünteti azonban fel a
településnevek a nemzetiségek nyelvein történõ megnevezését.

3.2 A TT-nek korábban már több esetben kellett a
településnevekkel, illetõleg egyes földrajzi nevek településnévkénti
értelmezhetõségével kapcsolatos igénylések teljesítése tárgyában állást
foglalnia. Ezekben az egyedi állásfoglalásokban – határozottan elkülönítve az
országnevek választhatóságával való kérdéskörtõl – többször foglalkozott az
önkormányzatokat megilletõ kizárólagos jog érvényesíthetõségének kérdéskörével
(lsd. A buda-pest.hu és ferencvaros.hu domain nevek regisztrációjával
kapcsolatos állásfoglalás kérések tárgyában hozott 65/2000. (XI. 29.)
Állásfoglalás, A nagyteteny.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett
panasz tárgyában született 09/2002. (X.16.) sz. Állásfoglalás, Az újbuda.hu
domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában született
14/2004. (IX. 27.) sz. Állásfoglalás). E sort folytatta a Testület A dula.hu
regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgybában született 04/2010.
(II. 24.) sz. Állásfoglalása, mely kifejezetten a jelen Elvi Állásfoglalás tárgyával
azonos alapú, konkrét ügyben hozott döntést. A TT ezekben az állásfoglalásokban
következetesen arra törekedett, hogy alapvetõen az alkotmányosság és a
jogállamiság követelményeinek érvényesülését elõsegítse, az azokban kifejtett
jogi indokolást fenntarthatónak látja.

3.3 A TT a 3.2 pontban hivatkozott állásfoglalásai az
elfogadásukkor hatályos – idõközben azonban megváltozott – jogszabályi
környezet alapján abból indultak ki, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának
42. §-a értelmében a község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megye
választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi
önkormányzás a választópolgárok közösségét érintõ helyi közügyek önálló, demokratikus
intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 1. § (1) bekezdése – az Alkotmánnyal
összhangban – mondta ki, hogy a község, a város, a fõváros és kerületei,
valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekû közügyekben
önállóan jár el. A „települési önkormányzat’ fogalmát a tv. 6. §-a a
község, város, fõváros és kerületei önkormányzatai gyûjtõfogalmaként nevesíti.
A települési önkormányzatok olyan közjogi testületek, amelyek közfeladatok
ellátásában vesznek részt. Az önkormányzat autonómiát – szervezeti
függetlenséget – jelent, mely függetlenség alapján saját ügyeiben önálló döntési
joggal rendelkezik. A „település” fogalmát – a Tanácsadó Testület álláspontja
szerint – a Szabályzat, valamint a magyar jog együttes értelmezésével nem a szó
köznapi jelentése szerint kell megragadni, hanem azt kell vizsgálni, hogy
valamely településen élõ választópolgárok – alkotmányos alapjogukkal élve – az
adott településen létrehoztak-e önkormányzatot. Amennyiben igen, úgy ez az
önkormányzat a Szabályzat megfelelõ pontja értelmében a település nevének
domainkénti választása vonatkozásában elsõbbségi jogokkal rendelkezik (65/2000.
(XI. 29.) ÁF). A Tanácsadó Testület több, mint egy évtizede változatlan és
következetesen alkalmazott jogi álláspontja szerint a Szabályzat ezen
rendelkezése nem csak a vonatkozó önkormányzati rendeletben rögzített hivatalos
elnevezések, hanem a település „nevével azonosított” elnevezések vonatkozásában
is meghatározza a lehetséges igénylõk körét, kizárólagosságot engedve a
települési önkormányzatnak (14/2004. (IX. 27.) sz. ÁF). E kizárólagosság
szempontjából közömbös az, hogy a település nevet az adott igénylõ késõbb
gazdasági vagy nem gazdasági tevékenység során hasznosítja-e (09/2002. (X.16.)
sz. ÁF).

3.4 Az Ötv. a helyi képviselõ testület kizárólagos és át
nem ruházható hatáskörébe tartozó kérdésnek tekintette – egyebek mellett – az
önkormányzati jelképek meghatározását és használatuk szabályozását is (10. §
/1/ bek. b./ pontja). A TT – a fenti állásfoglalásokban is kifejezésre
juttatott – erre alapozott véleménye szerint az önkormányzat a helyi képviselõ
testületen keresztül gyakorolt ezen joga a településnév harmadik személyek
részére domain névként történõ használatának engedélyezésére, a használat
feltételeinek megállapítására is kiterjed, ide értve az azzal azonosított egyéb
nevek tág – elõre fel nem sorolható – körét is. Ilyen név lehet a település
nemzetiségi nyelvû neve, a közismert, de jogszabályi szinten nem deklarált neve,
vagy a megszûnt település neve, amely egyébként az önkormányzati törvény
kifejezett rendelkezése szerint is megmarad településrésznévként, azaz még a
település megszûnését követõen is jogvédelemben részesül. (Lsd. mindehhez A dula.hu
regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában született 04/2010.
(II. 24.) sz. Állásfoglalást).

3.5 Magyarország a 1949-es Alkotmány helyébe lépett
Alaptörvénye, illetõleg A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXIII.
helyébe lépõ, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
tv. (Mötv.) az önkormányzatok névhasználati jogával, a névhasználati jog
feletti rendelkezése tekintetében elvi változást nem hozott. Az Alaptörvénnyel
összhangban ma az Mötv. határozza meg azokat a fogalmakat, elveket,
hatásköröket, szervezeti sajátosságokat, melyek a települési és területi önkormányzatok
mûködését jellemzik. Az Mötv. 3. § (1)-(3) bekezdése ill. 22. § (1) bekezdése
értelmében a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok)
és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti
meg. Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely
városokban, megyei jogú városokban és a fõvárosi kerületekben mûködnek,
Budapest fõváros kétszintû önkormányzata (a fõváros önkormányzati rendszere)
pedig a fõvárosi és a kerületi szintû önkormányzatokból áll. A TT a korábbi
gyakorlatot megerõsítve továbbra is úgy véli, hogy a „település” fogalmát a
Szabályzat, valamint a magyar jog együttes értelmezésével nem a szó köznapi
jelentése szerint („lakott hely”) kell megragadni, hanem azt kell vizsgálni,
hogy valamely településen élõ választópolgárok – alkotmányos alapjogukkal élve
– az adott településen létrehoztak-e önkormányzatot. A Szabályzatban
biztosított jogvédelem feltétele tehát az önálló települési önkormányzatiság
megléte, mely magában foglalja a nemzetiségi önkormányzat létesítésének és
mûködtetésének lehetõségét is. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX.
törvény szerinti jogokat is. E törvény 18. § úgy szól, hogy a nemzetiségeknek a
közösségi névhasználathoz fûzõdõ (kollektív) jogaik gyakorlása során joguk van
a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek és egyéb, a közösség számára
szánt földrajzi megjelölések használatához – ugyanakkor a nemzetiségi
önkormányzatokhoz a törvény nem telepített az adott település a nemzetiségi
nyelven való megnevezésével kapcsolatos külön jogosítványokat.

3.6 Az Alkotmánybíróság (47/1995. /VI. 30./ AB határozat,
Köf.5.058/2014/5.) és a Kúria gyakorlata megerõsítette, hogy – nemzetközi
összehasonlításban nem szokatlan módon – a településnevek használatának szabályozása
„hagyományos önkormányzati szabályozási tárgykör”, azt az önkormányzatok, mint
törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyt vonják szabályozási
jogkörükbe. E tekintetben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvényt felváltó, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény sem hozott változást (lsd. a Kúria Önkormányzati Tanácsának
Köf.5.058/2014/5. számú határozata). A jelenlegi gyakorlat az, hogy a
települési névhasználati jog szabályozását az egyes önkormányzatok az
Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a.) pontja alapján eljárva, önálló
feladatkörükben, önkormányzati hatósági rendeletet alkotnak, melyek
alkalmanként tartalmazhatnak aggályos szabályozási elemeket, illetõleg
problémát jelentõ jogi összefüggéseket is (pl. az önkormányzati rendelet
területi hatályának a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX.
törvény 6. § /1/ bekezdése szerinti, a helyi önkormányzat közigazgatási
területére való korlátozódása). A bírói gyakorlat tehát egyrészrõl
megerõsítette, hogy jogszerû és fenntartható az a Domainregisztrációs
Szabályzat életbe lépése óta töretlen gyakorlat, mely szerint nevével azonos
karakterû, közvetlenül a .hu alá delegált domain név igénylõjeként kizárólag az
adott település önkormányzatát ismeri el. Más részrõl azonban azt is kimondta,
hogy a település nevét valamilyen toldalékkal, vagy más szóval
összekapcsolva domain névként bármely más, a Szabályzat feltételeinek megfelelõ
természetes vagy jogi személy is igényelheti, feltéve, ha az adott név
általa történõ használata nem jogellenes, megtévesztõ, illetve megbotránkozást
vagy félelmet keltõ. A Kúria úgy vélte, hogy mindezekre tekintettel összetett
kérdésrõl van szó, így a felmerülõ ügyek kapcsán esetrõl-estre lehet majd
állást foglalni az alkalmazott megoldás törvényességérõl (Köf.5.058/2014/5.
35.).

3.7 A Nyilvántartó a települések nemzetiségi neveivel
kapcsolatos igénylések tárgyában felmerült vitákban azt a táblázatot használta,
melyet az ismert nevekbõl az MTA TK Kisebbségkutató Intézete állított össze. A
TT hasznosnak találná és javasolja a Nyilvántartó felé, hogy e listát –
amennyiben annak jogi akadálya nincs – tegye hozzáférhetõvé és megismerhetõvé a
domain igénylõk számára is. Annak vonatkozásában, hogy egy név a speciális
jogvédelem alatt álló településnévnek minõsül-e, mint a 3.1 pontban arra már
hivatkoztunk, közhitelû nyilvántartás áll rendelkezésre: ez Magyarország
Központi Statisztikai Hivatal által vezetett Közigazgatási Helynévkönyve. A
Helynévkönyv nem tartalmazza a települések nemzetiségi neveit, csak azt tünteti
fel, hol mûködik nemzetiségi önkormányzat, ám a Helységnévtár szolgáltatás
részét képezi az a kereshetõ, nyilvános adatbázis (http://www.ksh.hu/apps/hntr.nemzetisegi?p_lang=HU), mely igen. A helységnévtár azonban a helység
nemzetiségi nevét, neveit a KSH tájékoztatója (http://www.ksh.hu/apps/hntr.egyeb?p_lang=HU&p_sablon=TAJEKOZTATO) szerint csak abban az esetben tartalmazza, ha a
nemzetiségi név a helység lakott területét jelzõ országúti helységnévtáblán is
feltüntetésre került. A nemzetiségi név általában a helységnévtáblán kiírt
formában, illetve néhány esetben – az MTA Nyelvtudományi Intézet szakértõjének
javaslatára – az illetõ nyelv helyesírási szabályainak figyelembevételével
történt javítás után került a helységnévtárba. Ez a nyilvántartás – bár a KSH
vezeti – minderre tekintettel közhitelûnek nem tekinthetõ, ám a névhasználati
jog igazolása lehetõségének fenntartása mellett alkalmas arra, hogy az igénylõk
a Domainregisztrációs Szabályzat 2.3.2 szerinti
gondossági követelménynek megfelelõen meggyõzõdhessenek arról, az általuk
használatba venni kért domain név igénylése nem ütközik-e a települési
önkormányzatot megilletõ névkizárólagosságba. Amennyiben valamely konkrét név
igénylése tárgyában jogvita alakul ki, úgy annak eldöntésében (az érintett
önkormányzat névhasználati jogának megalapozottságát illetõen) úgy az MTA TK
Kisebbségtudományi Intézetének listáját, mint a KSH által közzé tett listát
figyelembe lehet venni. A TT azonban fontosnak tartja annak rögzítését is,
hogy az önkormányzat más módon is igazolhatja, hogy az adott, a jogvita tárgyát
képezõ nemzetiségi nevet használja.

3.8
Mindezekre tekintettel a Tanácsadó Testület a feltett kérdéseket az alábbiak
szerint válaszolja meg:

Igen.
A bírói gyakorlat által is megerõsítve jogszerûnek minõsül az a Domainregisztrációs
Szabályzat életbe lépése óta töretlen gyakorlat, mely szerint nevével azonos
karakterû, közvetlenül a .hu alá delegált domain név igénylõjeként kizárólag az
adott település önkormányzatát ismeri el, azzal, hogy az azt tartalmazó nevet,
toldalékos stb. domain nevet bárki (jogszerûen) igényelheti. A települési
önkormányzatnak ez a névkizárólagossága a TT álláspontja szerint nem csak a
magyar nyelvû elnevezésre, de a településen élõ nemzetiségek nyelvén való
elnevezésekre is vonatkozik.

Az
egyes önkormányzatoknak az a joga, hogy a települési névhasználati jog
szabályozását az az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a.) pontja alapján
eljárva, önálló feladatkörükben, önkormányzati hatósági rendeletben
szabályozzák, kiterjed a településnévnek az adott településen élõ bármely nemzetiség
nyelvén való szabályozására is.

3.)
Milyen hiteles forrásból lehet az idegen nyelvû védendõ nevek listáját ellenõrizni,
és az igénylõk számára nyilvánosan hozzáférhetõvé tenni?

Közhitelû
nyilvántartása a nemzetiségi településneveknek ma Magyarországon nincs, a KSH
által vezetett adatbázis http://www.ksh.hu/apps/hntr.nemzetisegi?p_lang=HU
adatai azonban nyilvánosak, Interneten keresztül
hozzáférhetõk és a tényleges állapotot tükrözve alkalmasak arra, hogy az
igénylés során elvárható gondosságot tanúsítva egy adott név vonatkozásában
ellenõrzési lehetõséget biztosítsanak.

A
nemzetiségi önkormányzatok a névhasználati jog engedélyezésére (használati
feltételeinek megállapítására) nem jogosultak, e jog a települési
önkormányzatot illeti meg. A jelenleg is hatályos Szabályzat a kérdést
kielégítõen rendezi, módosítása, kiegészítése nem indokolt.

Jelen
Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt
egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a
Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes
terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2016. április 19.

A
Tanácsadó Testület nevében:

Dr. Verebics
János

Elnök

Sk.

Dombi
Gábor

Titkár

Sk.