A delegálás visszautasíthatósága a mû sajátos címéhez, illetve a mûben szereplõ jellegzetes és eredeti alak elnevezéséhez fûzõdõ kizárólagos szerzõi jogok megsértése esetén tárgyában
Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
A Tanácsadó Testület 5/2000. (V. 24.) Elvi
Állásfoglalása
A delegálás visszautasíthatósága
a mû sajátos címéhez, illetve a mûben szereplõ jellegzetes és eredeti
alak elnevezéséhez fûzõdõ kizárólagos szerzõi jogok megsértése esetén
tárgyában
1. Felvezetõ szöveg
Az ISZT jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda
a Tanácsadó Testület Szervezeti és Mûködési Szabályzata 1. § 1. pontja
alapján Kérdést intézett a Testülethez. A Tanácsadó Testület a Kérdést
megvitatta, majd 2000. május 24.-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ
szerinti szavazási rendben, a jelen lévõ tagok egységes ‘igen’
szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül
elfogadta a Testület többségi véleményét kifejezõ
jelen Elvi Állásfoglalást.
2. A Testülethez intézett Kérdések:
Az ISZT jogi képviselõje a következõ kérdések
megválaszolását kérte a Testülettõl:
– Mikor utasítható vissza a Delegációs és
Regisztrációs Szabályzat alapján valamely benyújtott igénylés, ha
harmadik személy olyan panasszal lép fel, melynek értelmében a
domainként választott név szerzõi jogait sérti, vagy az ilyen jogsérelem
vélhetõen a név delegálásával bekövetkezhet?
3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdéssel
kapcsolatosan:
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint olyan név
delegálása nem történhet meg, mely harmadik személyek szerzõi jogait
sérti. Ugyanakkor minden esetben gondosan vizsgálni kell, hogy a szerzõi
jogra alapozott igény valóságos és jogszerû-e.
A mû felhasználásának minden formája a szerzõ
kizárólagos engedélyéhez kötött, a mû címe esetén azonban csak abban az
esetben van ez így, ha a mû címe maga is megfelel a törvényben
határozottan megjelölt sajátosságnak, az eredetiségnek.
A Tanácsadó Testület tisztában van azzal, hogy
ennek eldöntése nem egyszerû feladat, ezért a Nyilvántartót és az egyes
Regisztrátorokat arra bátorítja, hogy ezen döntések meghozatala elõtt
lehetõség szerint kérjék Testület egyedi Állásfoglalását.
A Regisztrátor az Igénylésrõl való egyedi döntés
meghozatalakor nincsen olyan helyzetben, hogy eldönthesse: a domain
névként igényelt szó, kifejezés kereskedelmi vagy nem kereskedelmi
jellegû felhasználás céljára szolgál majd. A Regisztrációs és Delegációs
Szabályzat értelmében a névhasználatért az Igénylõt terheli felelõsség.
Amennyiben a tõle elvárható gondosság mellett felismeri, hogy a szó,
kifejezés domainkénti választása az Szjt. 16. § (3) bekezdésébe ütközõ
módon jogsérelemre adhat lehetõséget, a Szabályzat nem ad számára olyan
jogot, hogy a kereskedelmi célú felhasználás igényét ‘vélelmezze’,
pusztán erre alapozva az igénylés teljesítését nem tagadhatja meg.
Célszerû, s a felek szerzõdéses jogviszonyában elõírt együttmûködési
kötelezettségébõl adóan elkerülhetetlen feladata azonban Igénylõ arról
való tájékoztatása, hogy amennyiben a domain használata kereskedelmi
céllal történik, s ezzel az Szjt. 16. § (3) bekezdésében jelzett
jogsérelem bekövetkezik, a névrõl az Igénylõnek önként le kell mondania,
ha pedig e, szerzõdésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a
delegált domain név felfüggesztésére vagy visszavonására kerül sor.
4. Az Állásfoglalás Indokolása
4. 1
A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat
5.6 pontja generálisan mondja ki: az Igénylõ nem választhat és nem
használhat olyan domain nevet, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy
használatára nézve gyaníthatóan
a) jogellenes, vagy
b) megbotránkozást, félelmet keltõ, vagy
c) megtévesztõ.
Az Igénylõnek ilyen esetben egy másik nevet kell
domainje azonosítására választania.
A Szabályzat 10.3.d pontja ezzel összhangban (az
Igénylõlap benyújtásával egyidejûleg megteendõ nyilatkozat felsorolása
körében) általános érvénnyel mondja ki: az Igénylõ kijelenti és az
Igénylõlap aláírásával vállalja, hogy a domain név megválasztása
területén a lehetõ legnagyobb gondossággal járt el, és szavatolja, hogy
az általa választott domain név, illetve annak használata más személy
jogait nem sérti. Ha azonban ilyen jogsértésrõl tudomást szerez, a
névrõl önként lemond, illetve másik nevet választ. Amennyiben a domain
név megfelelõsége (jogszerûsége) tárgyában vita alakul ki a felek
között, a Regisztrátor, illetõleg a Nyilvántartó álláspontja a
meghatározó (5.5). A domain nevek választhatóságával kapcsolatosan
kialakult vitás kérdésekben az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett
mûködõ Tanácsadó Testület (a Regisztrátor vagy a Nyilvántartó
felkérésére) állást foglal (I.1, 10.3.f, 10.4), a Testület döntésének
aláveti magát.
A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerint az
Igénylõ és a Regisztrátor közötti jogviszonyban az Igényléshez kötött
döntés elve érvényesül: a Regisztrátor, a Nyilvántartó az Igénylésen
túlterjeszkedõ döntést nem hozhat (azaz a konkrétan igényelt domaintõl
eltérõ domaint az Igénylõ számára nem delegálhat). Amennyiben az
igényelt domain név delegálásának a Szabályzat szerint akadálya van,
azaz az igénylés nem teljesíthetõ, úgy – a delegálás megtagadására okot
adó indok megjelölésével – a Regisztrátor vissza utasítja.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint olyan név
delegálása nem történhet meg, mely harmadik személyek szerzõi jogait
sérti. Ugyanakkor minden esetben gondosan vizsgálni kell, hogy a szerzõi
jogra alapozott igény valóságos és jogszerû-e.
4.2
Az 1999. szeptember 1. napjától hatályos
új Szerzõi jogi törvény kimondja:
16. § (1) A szerzõi jogi védelem
alapján a szerzõnek kizárólagos joga van a mû anyagi formában és nem
anyagi formában történõ bármilyen felhasználására és minden egyes
felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérõ rendelkezése hiányában a
felhasználásra engedély felhasználási szerzõdéssel szerezhetõ.
(2) A szerzõ engedélye szükséges a mû sajátos
címének felhasználásához is.
Korábbi szerzõi jogi szabályozásunk a mû sajátos
címét – hasonló módon – kívánta oltalomban részesíteni. Három étvized
bírói gyakorlata megnyugtató alapossággal tisztázta, hogy az új Szjt.-be
változatlan formában átemelt 16. § (2) szövegét miként kell értelmezni.
A mû felhasználásának minden formája a szerzõ
kizárólagos engedélyéhez kötött, a mû címe esetén azonban csak abban az
esetben van ez így, ha a mû címe maga is megfelel a törvényben
határozottan megjelölt sajátosságnak, az eredetiségnek.
A Tanácsadó Testület tisztában van azzal, hogy
ennek eldöntése nem egyszerû feladat, ezért a Nyilvántartót és az egyes
Regisztrátorokat arra bátorítja, hogy ezen döntések meghozatala elõtt
lehetõség szerint kérjék Testület egyedi Állásfoglalását.
4.3
A szerzõi jogi törvény a szerzõi jog által
védett alkotásokban (mûvekben) szereplõ jellegzetes és eredeti alakok
vonatkozásában is biztosítja a szerzõnek a kereskedelmi hasznosítás
kizárólagos jogát.
Szjt. 16. § (3) A szerzõt megilleti a mûben
szereplõ jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az
ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
A magyar szerzõi jog e rendelkezéssel az ún.
‘merchandising’ jogok oltalmát biztosítja. Ezek a jogok legtöbbször a mû
címének, vagy más jellegzetességének (a mûben szereplõ alak, figura)
kereskedelmi forgalomban lévõ árukon történõ feltüntetését jelenti, de
nem kizárólagosan. Annak lehetõsége, hogy valamely, a szerzõ által
‘életre hívott’ alak sajátos elnevezése domain névként (is) használható
legyen, adott. A 16. § (3) bekezdésre alapozott szerzõi jogi oltalomnak
azonban kettõs feltétele van:
a.) csak a mûvel azonosítható, azzal összeforrott,
jellegzetes, eredeti alakra vonatkozó felhasználás engedélyköteles,
b.) a felhasználásnak kereskedelmi jellegû
hasznosításhoz kell kötõdnie.
A Regisztrátor az Igénylésrõl való egyedi döntés
meghozatalakor nincsen olyan helyzetben, hogy eldönthesse: a domain
névként igényelt szó, kifejezés kereskedelmi vagy nem kereskedelmi
jellegû felhasználás céljára szolgál majd. A Regisztrációs és Delegációs
Szabályzat értelmében a névhasználatért az Igénylõt terheli felelõsség.
Amennyiben a tõle elvárható gondosság mellett felismeri, hogy a szó,
kifejezés domainkénti választása az Szjt. 16. § (3) bekezdésébe ütközõ
módon jogsérelemre adhat lehetõséget, a Szabályzat nem ad számára olyan
jogot, hogy a kereskedelmi célú felhasználás igényét ‘vélelmezze’,
pusztán erre alapozva az igénylés teljesítését nem tagadhatja meg.
Célszerû, s a felek szerzõdéses jogviszonyában elõírt együttmûködési
kötelezettségébõl adóan elkerülhetetlen feladata azonban Igénylõ arról
való tájékoztatása, hogy amennyiben a domain használata kereskedelmi
céllal történik, s ezzel az Szjt. 16. § (3) bekezdésében jelzett
jogsérelem bekövetkezik, a névrõl az Igénylõnek önként le kell mondania,
ha pedig e, szerzõdésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a
delegált domain név felfüggesztésére vagy visszavonására kerül sor.
Okot adhat azonban a megtagadásra, ha a névhasználat
– a tanácsadó Testület 6/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalásában foglaltak
szerint megtévesztõnek minõsülne, s ennek lehetõségét a Regisztrátor az
Igénylésrõl szóló döntése meghozatala során felismeri vagy tudomására
hozzák.
5. Záradék
Az Elvi Állásfoglalás a következõ, a Tanácsadó
Testület elé terjesztett ügyekre vonatkozó egyedi döntést jelent:
|
Ügyszám |
Regisztrátor |
Igénylõ |
Az igényelt domain |
A döntés |
|
7/2000. |
IRISZ Kft. |
Presence Kft. |
hodito.hu |
Az igény nem teljesíthetõ, a domain név használatára a szerzõi |
|
20/2000. |
Cory-Net Kft. |
11 Kft. |
hosember.hu |
Az igény nem teljesíthetõ, a domain név használatára a szerzõi |
|
22/2000. |
Elender Rt. |
Imosoft Kft. |
kikicsoda.hu |
A Ki kicsoda szóösszetétel az Szjt. 16. § (2) bekezdése szerint |
|
72/2000. |
Déltáv Rt. |
Továbbtanulás Kiadó Kft. |
Biológia.hu matematika.hu foldrajz.hu |
A Mozaik Oktatási Stúdió Kft. Szerzõi jogra alapozott prioritási |
|
73/2000. |
Déltáv Rt. |
MacPal 2000 Kft. |
boldogsag.hu |
A Republic együttes a prioritásos névhasználatra |
|
117/2000. |
Matávnet |
Többek |
hetihetes.hu |
A Magyar RTL televízió, mint a Heti hetes szerzõi jogainak |
Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület
egyhangúan fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt
csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán
(
www.nic.hu/tt) teljes
terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2000. május 24.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
Dr. Verebics János
Elnök Sk. |
Dombi Gábor
Titkár Sk. |