A cégnév alapján prioritást élvezõ igények névválasztásának jogszerûsége
Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
A Tanácsadó Testület 1/2000. (IV. 5.) Elvi Állásfoglalása
A cégnév alapján prioritást élvezõ igények névválasztásának jogszerûsége
tárgyában
1. Felvezetõ szöveg
Az ISZT jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda a Testület 2000. március 29.-i ülésén a Tanácsadó
Testület Szervezeti és Mûködési Szabályzata 1. § 1. pontja alapján Kérdést intézett a Testülethez. A Tanácsadó
Testület a Kérdést megvitatta, majd 2000. április 5.-i ülésén öt tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási
rendben, a jelen lévõ tagok egységes ‘igen’ szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül
elfogadta a Testület többségi véleményét kifejezõ jelen Elvi Állásfoglalást.
2. A Testülethez intézett Kérdések:
Az ISZT jogi képviselõje a következõ kérdések megválaszolását kérte a Testülettõl:
- A Szabályzat a Tanácsadó Testület által történõ értelmezésével melyek a prioritásos regisztráció feltételei?
- Megállapítható-e bejegyzés alatt álló cég esetében prioritásos igény?
- Mennyiben jogosult az egyes Regisztrátor vagy a Nyilvántartó az Igénylõ prioritáshoz fûzõdõ jogának
vizsgálatára? - Megtörik-e a prioritásos név cégbíróság által bejegyzett karaktersorához való kötöttsége a .hu írásjel-és
betûsort, az ékezetes, a nagy- és kisbetûs betûsort tartalmazó, valamint más, a domain nevek azonosítására
szolgáló írásjelek között nem használható betûket és írásjeleket tartalmazó szavak, kifejezések körében?
3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan:
A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerint az Igénylõ és a Regisztrátor közötti jogviszonyban
az Igényléshez kötött döntés elve érvényesül: a Regisztrátor, a Nyilvántartó az Igénylésen túlterjeszkedõ döntést
nem hozhat (azaz a konkrétan igényelt domaintõl eltérõ domaint az Igénylõ számára nem delegálhat). Amennyiben az
igényelt domain delegálásának a Szabályzat szerint akadálya van, azaz az igénylés nem teljesíthetõ, úgy – a
delegálás megtagadására okot adó indok megjelölésével – a Regisztrátor vissza utasítja.
Az egyes Regisztrátorok alappal utasítanak vissza minden olyan Igénylést, mely a névválasztás
formai követelményeibe ütközik. A formai követelményekkel ellentétes írásmóddal delegálni kért domain név iránti
Igénylés (a delegálni kért névben a kis-és nagybetûk megkülönböztetése, ékezetes magánhangzók, nem a latinbetûs abc
szerinti betûk, más írásjelek stb.) nem teljesíthetõ.
Sem az egyes Regisztrátor, sem a Nyilvántartó, sem a tanácsadó testület nincs olyan helyzetben,
hogy a bíróság konstitutív aktusával bejegyzett cégnév vagy rövidített cégnév jogszerûségét, a névhasználat mögöttes
tartalmát utólagosan vizsgálja. Szükséges azonban annak vizsgálata, hogy az igényelt prioritásos alapú domain név
csakugyan egyezik-e a cégbíróság által bejegyzett teljes vagy rövidített cégnévvel. Amennyiben nem, úgy az Igénylés
– prioritásos alapon – nem teljesíthetõ.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Delegációs és Regisztrációs szabályzatra alapozott
prioritásos igény egyértelmûen csak akkor állapítható meg, ha a cégnév (rövidített cégnév) és az arra hivatkozó, a
domainként prioritással igényelt név összetéveszthetõségre lehetõséget nem ad, azaz a cégkizárólagosság elve nem
sérül (Ctv. 15. § /8/). Amennyiben az összetéveszthetõség lehetõsége adott, vagy a választott domain megtévesztõnek
bizonyulna (az Internet sajátosságaira tekintettel történõ névátírás már mást fejezne ki, mint az a név, melynek
használatára az igénylõ a cégjogi szabályok szerint egyébként vitathatatlanul jogosult) az Igénylõnek a Szabályzat
5.6 pontja alapján másik domain nevet kell választania.
Amennyiben a cégbíróság a cég nevét vagy/és rövidített nevét úgy jegyezte be, hogy az ténylegesen
tartalmazza a .hu elemet, úgy a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerinti prioritást csak a .hu betûsorozatot
is tartalmazó név vonatkozásában szerezhet.
4. Az Állásfoglalás Indokolása
4. 1
A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 13.1 pontja kimondja, hogy prioritással rendelkeznek azok az igények,
amelyeknél a választott név:
a.) az Igénylõ szervezet hivatalos bírósági nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumban (pl.
cégbírósági bejegyzésben), illetve jogszabállyal létrehozott szervezet esetén a jogszabályban a szervezet teljes vagy
rövidített neveként rögzített megnevezés, vagy
b.) a Magyar Szabadalmi Hivatal által az Igénylõ, mint jogosult számára lajstromozott védjegy, mint
karaktersorozat (szó, szavak).
A 13.3 pont értelmében a prioritással rendelkezõ igények esetében a választott domain névnek és a
13.1 pont szerinti dokumentumon szereplõ elnevezésnek (ékezetek nélkül) betû szerint egyeznie kell. Több szóból álló
nevek egybe írva, vagy kötõjelesen igényelhetõk. A szervezeti formára, szakmai ágra vonatkozó szavak, jelölések
elhagyhatók.
A Szabályzat az Igénylõre bízza annak eldöntését, hogy az adott szervezet esetében a teljes név vagy
a rövidített név domainkénti delegálását kérje. A delegációs és regisztrációs eljárás a névválasztás jogát az Igénylõ
számára kizárólagossággal biztosítja (5.1) azzal, hogy azt a Szabályzat által kijelölt keretek között maga választja
meg. A Szabályzat a Regisztrátorok számára nem ad olyan felhatalmazást, melynek értelmében egy, konkrétan igényelt
domain név helyett valamely más domain név delegálását tenné lehetõvé. Ugyanakkor a Szabályzat 5.6 pontja generálisan
mondja ki: az Igénylõ nem választhat és nem használhat olyan domain nevet, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy
használatára nézve gyaníthatóan
a) jogellenes, vagy
b) megbotránkozást, félelmet keltõ, vagy
c) megtévesztõ.
Az Igénylõnek ilyen esetben egy másik nevet kell domainje azonosítására választania.
A Szabályzat 10.3.d pontja ezzel összhangban (az Igénylõlap benyújtásával egyidejûleg megteendõ
nyilatkozat felsorolása körében) általános érvénnyel mondja ki: az Igénylõ kijelenti és az Igénylõlap aláírásával
vállalja, hogy a domain név megválasztása területén a lehetõ legnagyobb gondossággal járt el, és szavatolja, hogy az
általa választott domain név, illetve annak használata más személy jogait nem sérti. Ha azonban ilyen jogsértésrõl
tudomást szerez, a névrõl önként lemond, illetve másik nevet választ. Amennyiben a domain név megfelelõsége
(jogszerûsége) tárgyában vita alakul ki a felek között, a Regisztrátor, illetõleg a Nyilvántartó álláspontja a
meghatározó (5.5). A domain nevek választhatóságával kapcsolatosan kialakult vitás kérdésekben az Internet
Szolgáltatók Tanácsa mellett mûködõ Tanácsadó Testület (a Regisztrátor vagy a Nyilvántartó felkérésére) állást foglal
(I.1, 10.3.f, 10.4), a Testület döntésének aláveti magát.
A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerint az Igénylõ és a Regisztrátor közötti jogviszonyban
az Igényléshez kötött döntés elve érvényesül: a Regisztrátor, a Nyilvántartó az Igénylésen túlterjeszkedõ döntést
nem hozhat (azaz a konkrétan igényelt domaintõl eltérõ domaint az Igénylõ számára nem delegálhat). Amennyiben az
igényelt domain delegálásának a Szabályzat szerint akadálya van, azaz az igénylés nem teljesíthetõ, úgy – a
delegálás megtagadására okot adó indok megjelölésével – a Regisztrátor vissza utasítja.
A domain delegálását az Igénylõ saját kockázatára kéri (10.3.a), a Nyilvántartó és a Regisztrátor
döntését elfogadja. Ugyanakkor a Szabályzat a jogorvoslati lehetõséget is megnyitja (10.5) azzal, hogy a regisztrátori
vagy nyilvántartói döntést az Igénylõ a Választott Bíróság elõtt megtámadhatja.
A Tanácsadó Testület elé került ügyek igen jelentõs számban valamely, a szabályzat szerinti
prioritásos igényt megalapozó Igényléssel kapcsolatosan fogalmaztak meg állásfoglalás kérést. Ezekben az esetekben a
prioritás szabályzat szerinti feltételei (13.1) fennállnak ugyan, de az igényelt domain neve vagy a névválasztásra a
Szabályzat 4. és 13.3 pontjában foglalt specifikus, vagy a 10.3.d pontjában meghatározott generális elõírásoknak (a
választott név más kizárólagos névhasználati jogát nem sértheti) nem felel meg.
4.2
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint olyan név delegálása nem történhet meg, mely a Szabályzat 4.1, 4.2 vagy
4.3 pontjaiban rögzített formai követelményekkel ellentétes (azaz 2 karakternél kevesebb, 22 karakternél több, a latin
abc ékezetes kisbetûit vagy a kötõjelen kívül más írásjelet tartalmaz, a domain név elején és végén nem betû vagy
numerikus karakter áll). Ez a Szabályzat általános szerzõdési feltételnek minõsülõ olyan kikötése, melyet ugyan a
Nyilvántartó és a Regisztrátor egyoldalúan köt ki, ám erre alapos oka van: az Internet nemzetközileg elismert szokásai,
a domain nevek rendszerével kapcsolatosan elfogadott gyakorlat, mely a magyarországi regisztrátorokat egyrészt köti,
másrészt a Magyarországon regisztrált és delegált domain nevek alatti IP-címekhez való globális hozzáférést biztosítja.
Az egyes Regisztrátorok alappal utasítanak vissza minden olyan Igénylést, mely a névválasztás
formai követelményeibe ütközik. A formai követelményekkel ellentétes írásmóddal delegálni kért domain név iránti
Igénylés (a delegálni kért névben a kis-és nagybetûk megkülönböztetése, ékezetes magánhangzók, nem a latinbetûs abc
szerinti betûk, más írásjelek stb.) nem teljesíthetõ.
4.3
Árnyaltabb a kép, ha a domain névként választott név (cégnév, rövidített név stb.) más (természetes vagy jogi)
személy névkizárólagossághoz fûzõdõ jogát sértheti. A prioritásos igények esetében ez – látszólag – nem történhet meg,
hisz a szervezet nevét, rövidített nevét a cégbíróság már konstitutív aktusával (s az aktust megelõzõ, jelentõs
garanciális elemeket tartalmazó, más névhasználati jogának esetleges sérelmének lehetõségét is vizsgáló eljárásával) már
megvizsgálta. A név nyilvántartásba vétele egyben annak cégbírósági eljárás alapján történõ deklarációját jelenti, hogy
a szervezet a névhasználattal mások jogát nem sérti, ugyanakkor a nyilvántartásba vétel idõpontjától a név használatára
maga kizárólagos jogot szerez.
A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat a prioritásos igények körében a cégnévrõl, illetve a
rövidített cégnévrõl rendelkezik, akként, hogy ezek domainkénti igénylésére sajátos szabályokat állapít meg, más
igénylésekkel szemben számukra elsõbbséget biztosít. Annak megítélésében, hogy mi számít cégnévnek illetve rövidített
cégnévnek, a jogszabályok egyértelmû eligazítást adnak.
a.) A hatályos cégeljárási törvény (a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény) 15. §-a kimondja:
15. §
(1) A cégnévnek a cég alapvetõ tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és
nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes.
(2) A cégnév vezérszót is tartalmazhat. A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cégnévben
az elsõ helyen áll, és elõsegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységû cégtõl való
megkülönböztetését.
(3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelölésébõl áll.
(4) A cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet. Külföldi
cég magyarországi fióktelepe, valamint külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a
vállalkozás nevét a cégnévben fel kell tüntetni.
(5) A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak
megfelelõen. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.
(6) A történelem kiemelkedõ személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan
elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fûzõdik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben
szerepeltetni.
(7) A cégbejegyzési eljárás alatt a bejegyzést kérõnek a cégnevet (rövidített nevet) ‘bejegyzés
alatt’ (‘b.a’) toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a cégnek a nevét ‘felszámolás alatt’
(‘f.a’) és ‘végelszámolás alatt’ (‘v.a’) toldattal kell használnia.
(8) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntetõ
más cég elnevezésétõl egyértelmûen különböznie kell. Két vagy több azonos nevû cég közül a választott név viselésének
joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsõként nyújtotta be. Ez a rendelkezés nem érinti a
cégtulajdonosnak, illetve a tagoknak azt a jogát, hogy nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntethessék. A Szolgálat –
kérelemre – a cégbejegyzési kérelem benyújtása elõtt felvilágosítást ad arról, hogy a választott elnevezés a kérelem
idõpontjában különbözik-e a cégnyilvántartásba már bejegyzett más cég elnevezésétõl.
b.) A korábban hatályos cégeljárási szabályok (a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek
törvényességi felügyeletérõl szóló, többször módosított 1989. évi 23. törvényerejû rendelet) a cégnévrõl részben
eltérõen rendelkeztek.
(2) A cég elnevezése vezérszót is tartalmazhat. A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a
névben az elsõ helyen áll és elõsegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységû cégtõl való
megkülönböztetését. A cég elnevezésben a cég egyéb jellemzõi (pl. cégjelzõ) is szerepelhetnek.
(3) A cégnyilvántartásba a cég rövidített elnevezése is bejegyezhetõ, amely a vezérszóból és a cég
formájának megjelölésébõl áll.
(4) Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, információs vagy szervizirodája
esetében az elnevezésnek a külföldi (cég) nevét vagy nevének vezérszavát és azt kell tartalmaznia, hogy a kereskedelmi
képviselet, információs vagy szerviziroda Magyarországon mûködik (magyarországi).
4. §
(1) A cég elnevezésének (rövidített elnevezésének) az ország területén azonos vagy hasonló tevékenységet folytató
más cég elnevezésétõl egyértelmûen különböznie kell. Két vagy több hasonló elnevezésû társaság közül a választott név
viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsõként nyújtotta be. Ez a rendelkezés nem vonatkozik
a cég elnevezésének arra a részére, amely a cégtulajdonos természetes személy személynevével azonos.
(2)
5. §
(1) A cég elnevezésében elsõsorban magyar, illetve meghonosodott idegen szavak, valamint bejegyzett saját védjegyre
vagy szabadalomra utaló szavak szerepelhetnek. A cég elnevezése tartalmazhatja az egyéni vállalkozó cégtulajdonos saját
nevét, gazdasági társaság cégének az elnevezése pedig a tagjai nevét is. Az elnevezésnek meg kell felelnie a magyar
nyelv és helyesírás szabályainak.
(2) A történelem kiemelkedõ személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan
elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fûzõdik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cég elnevezésébe
felvenni. A cég elnevezésével kapcsolatban törvény további feltételeket is meghatározhat.
(3) Ha az elnevezés az okiratban nem latin betûs írásmóddal szerepel, azt a cégnyilvántartásba latin
betûs átírással is be lehet jegyezni.
(4) Ha a cég elnevezése többnyelvû, az idegen nyelvû elnevezésnek értelemszerûen kell egyeznie a
magyar nyelvû elnevezéssel, de meg kell felelnie az idegen nyelv és helyesírás szabályainak is. Kétség esetén a
cégbíróság elrendelheti a fordítás hitelesítését.
(5) A cég elnevezésében – a vezérszón kívül – rövidítés csak kivételesen és indokolt esetben
használható. E korlátozás nem vonatkozik a cég formáját jelölõ közismert rövidítésre (rt., kft.), illetve a cég
rövidített elnevezésére.
Miután leggyakrabban domain névként a cégek a rövidített cégnevüket kívánják igényelni, ennek jogi
természetét közelebbrõl indokolt megvizsgálni. Úgy a régi, mint az új szabályozás kimondja: a rövidített név a
vezérszóból és a cég formájának megjelölésébõl áll. A vezérszó lehet mozaikszó, fantázianév vagy önálló jelentésû szó.
A rövidített elnevezés feltétele, hogy a cég teljes nevében is szerepeljen az egyébként nem kötelezõ vezérszó.
Nem alkalmazható tehát rövidített cégnévként (hacsak az kifejezetten vezérszóként a cégnévben meg nem
jelenik) a teljes cégnév egyes szóelemeinek kezdõbetûibõl képzett rövidítés.
Sem az egyes Regisztrátor, sem a Nyilvántartó, sem a tanácsadó testület nincs olyan helyzetben,
hogy a bíróság konstitutív aktusával bejegyzett cégnév vagy rövidített cégnév jogszerûségét, a névhasználat mögöttes
tartalmát vizsgálja. Szükséges azonban annak vizsgálata, hogy az igényelt prioritásos alapú domain név csakugyan
egyezik-e a cégbíróság által bejegyzett teljes vagy rövidített cégnévvel. Amennyiben nem, úgy az Igénylés –
prioritásos alapon – nem teljesíthetõ.
4.4
Tekintettel azonban arra, hogy a domain nevek formai megválasztására kötelezõ szabályok érvényesülnek, felmerül
annak kérdése, hogy a – nem vitatottan – prioritást élvezõ cégnév vagy rövidített cégnév domainkénti regisztrálása
jogszerûen akkor is lehetséges-e, ha a név átírása az Internet sajátosságaira tekintettel (szóközök, ékezetes
magánhangzók hiánya stb.) a szó jelentéstartalma megváltozik, s ennek a névnek használatával már más jogos érdekét
sérelem érné.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Delegációs és Regisztrációs szabályzatra alapozott
prioritásos igény egyértelmûen csak akkor állapítható meg, ha a cégnév (rövidített cégnév) és az arra hivatkozó, a
domainként prioritással igényelt név összetéveszthetõségre lehetõséget nem ad, azaz a cégkizárólagosság elve nem
sérül (Ctv. 15. § /8/). Amennyiben az összetéveszthetõség lehetõsége adott, vagy a választott domain megtévesztõnek
bizonyulna (az Internet sajátosságaira tekintettel történõ névátírás már mást fejezne ki, mint az a név, melynek
használatára az igénylõ a cégjogi szabályok szerint egyébként vitathatatlanul jogosult) az Igénylõnek a Szabályzat
5.6 pontja alapján másik domain nevet kell választania.
4.5
A gyakorlatban további kérdésként merült fel, hogy a bejegyzés alatt álló cégnév a prioritásos igényt megalapozza-e.
A Ctv. 28. § értelmében a cégbejegyzési eljárásban bejegyezni kért adatok a cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel, a
bejegyzés napján válnak hatályossá. Azt, hogy egy bejegyzési kérelemmel a cégbírósághoz fordult cég választott cégneve
megfelel-e a jogszerûségi követelményeknek, a cégbíróság az eljárás során hivatalból vizsgálja (Ctv. 40. §, 44. § /1/).
Prioritásos igényt csak már ténylegesen bejegyzett cégnévre lehet alapozni.
4.6
Ugyancsak több esetben került állásfoglalás kéréssel a Tanácsadó Testület elé olyan igénylés, mely – prioritásos
alapon – olyan cégnevek domainkénti bejegyzését kérte, ahol (a Ctv. 15. § /1/ és /8/ bekezdései szerinti
követelményeknek való megfelelést is szolgálva), a cégnévben magában szerepel a cég internetes tevékenységére utaló .hu
betûsorozat.
Amennyiben a cégbíróság a cég nevét vagy/és rövidített nevét úgy jegyezte be, hogy az ténylegesen
tartalmazza a .hu elemet, úgy a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerinti prioritást csak a .hu betûsorozatot
is tartalmazó név vonatkozásában szerezhet.
Ez azonban – a domain nevek sajátos írásmódjára tekintettel – csak a Szabályzat szerinti
feltételeknek (pl. cegnev-hu.hu ill. cegnevhu.hu) domain név igénynek felelhet meg.
5. Záradék
Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúan fogadta el, különvéleményt egyik Testületi
Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül. Ugyancsak közzételre kerül
azon, a Tanácsadó Testület elé utalt ügyek listája, melyek vonatkozásában a jelen Elvi Állásfoglalás egyben az egyedi
esetre vonatkozó döntésnek is minõsül.
Budapest, 2000. április 5.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
Dr. Verebics János Elnök Sk. |
Dombi Gábor Titkár Sk. |