Az expressonline.hu domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz
Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
Budapest, Victor Hugo u. 18-22.
A Tanácsadó Testület 17/2007. (IX. 07.) sz. Állásfoglalása
Az expressonline.hu domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz
(741/2007 sz. ügy)
tárgyában
A Tanácsadó Testület (TT) elõtt a 741/2007 számon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2007. szeptember 7-i ülésén 5 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévõ tagok egységes ‘igen’ szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejezõ jelen eseti Állásfoglalást.
Az expressonline.hu domain név nem delegálható a Rinocérosz Produkció Kft számára.
Indokolás:
A Rinocérosz Produkció Kft. (igénylõ) igényelte az expressonline.hu domain nevet 2007. június 2-án. Az igénylés ellen az Expressz Magyarország Zrt. (panaszos) emelt kifogást és kezdeményezte a TT eljárását jogi képviselõje útján 2007. június 13-án.
A panaszos kifogásában arra hivatkozott, hogy jogosultja az EXPRESSZ és EXPRESSZ ONLINE szóvédjegyeknek; a védjegyoltalom mindkét szóvédjegy tekintetében kiterjed (többek között) a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodás szerinti 16. és 35. és 38. osztályba sorolt árukra. A panaszos a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-ára és a bírói gyakorlatra hivatkozik. Álláspontja szerint mindkét védjegy oltalma korlátozás nélkül kiterjed „minden típusú reklámozási és internetes tevékenységre”. Megállapításai szerint a védjegybitorlás tényállási elemei megvalósulhatnak és ezáltal az igénylés jogellenes.
A panaszos kifejtette továbbá, hogy az igényelt domain név csupán egyetlen betûben (expressonline-expresszonline) különbözik a védjegyoltalmat élvezõ megjelölésétõl. Elõadta továbbá, hogy álláspontja szerint a fogyasztók körében az „expressz védjegy és az expressz lapcsoport termékei olyan ismertséget élveznek, hogy a Domainrõl a fogyasztók feltétlenül a Kérelmezõre asszociálhatnak”. Állítását a panaszos nem igazolta felmérésekkel és nem igényelte saját részére a domain nevet.
Az igénylõ érdemi védekezésében elõadta, hogy olyan internet szolgáltatást kíván bevezetni a fenti domain név segítségével, amely a pontos és gyors szállításra épít. A fenti domain név alatt egy weboldalt kíván üzemeltetni, amely „mint gyûjtõportál, egyfajta piactér, egyértelmûen a gyorsaság ígéretét kívánja górcsõ alá venni”. Csatolta a weboldal tervezetét, amellyel bizonyítani kívánta, hogy szolgáltatás során az „express gyorsaságra” kíván építeni, különösen egy expressz vonat ábrázolásával.
A Vt. 12. § (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplõkkel; olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplõkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztetõ képességét vagy jóhírnevét (Vt. 12. § (2) bek.). A törvény nem határozza meg kimerítõen a védjegyhasználat módjait, azokra csupán példálódzó felsorolást ad (Vt. 12. § (3) bek.). A TT 7/2000. (V. 31.) számú Elvi Állásfoglalásában tárgyalta azt a kérdést, hogy mennyiben valósulhat meg védjegyhasználat az interneten folytatott tevékenységgel, s a használati módokról – szintén nem taxatív – felsorolást is adott: ‘[…] a más védjegyével azonos vagy összetéveszthetõ domain névnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történõ üzleti célú használata a Vt. alapján tilos, azaz védjegybitorlást (Vt. 27. §) valósít meg. Különösen így van, ha a megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben vagy az interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül. […] Nemkülönben védjegybitorlásnak számít, ha a jóhírnév védjegy megkülönböztetõ képességét vagy jóhírnevét olyan módon kívánják tisztességtelenül kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyezõ vagy azzal összetéveszthetõ domainnév használatának megszüntetését, a domainnévrõl való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult vagy más által fizetendõ ellenértéktõl teszik függõvé’.
Ugyanakkor a Tanácsadó Testület egyedi döntéseiben többször is támogatott olyan igénylést, amely egy már létezõ domain névhez hasonló de attól eltérõ írásmódú kifejezés domain névkénti bejegyzését kérte – mindaddig, amíg nem megállapítható, hogy az igénylés megtévesztõ lenne.
A fentiek alapján tehát a Tanácsadó Testület azt vizsgálta, hogy (i) védjegybitorlást valósíthat-e meg a domain név igénylése; és amennyiben nem, (ii) megtévesztõ lehet-e az „expressonline” kifejezés használata más vállalkozás által mint a panaszos.
A TT rendelkezésére álló adatok alapján valószínûsíthetõ, hogy az igénylõ, illetõleg annak megbízója gazdasági tevékenység körében kívánja használni a domaint. Megállapította továbbá, hogy az igénylõ nem a panaszossal azonos tevékenységet kíván folytatni, ugyanakkor az igénylõ által vázolt szolgáltatás feltehetõen a 35. sz. áruosztályba tartozó szolgáltatásnak minõsülne.
Annak ellenére, hogy a panaszos nem csatolt fogyasztói felméréseket annak igazolására, hogy a fogyasztók azonosítanák az „expressonline” kifejezést az Expressz Magyarország és az Expressz csoport termékeivel, a Tanácsadó Testület egyetértett a panaszossal abban, hogy az Expressz-csoport szolgáltatásai széles körben ismertek és azonosíthatók a panaszos hirdetési/reklámozási tevékenységével. Ráadásul, az „online” kifejezés erõsítheti a fogyasztók azon elvárását, hogy a népszerû, nyomtatott hirdetési újság internetes változatára kattintanak a domain név lehívásakor.
A TT megjegyzi, hogy döntésekor tekintettel volt arra is, hogy a panaszos által vázolt infokommunikációs szolgáltatás nem kötõdik az „expressonline” elnevezéshez. A panaszos bármilyen más, az „express gyorsaság”-ra utaló domain nevet választhat, amely nem sérti az Expressz Magyarország Kft. jogait, így különösen a védjegyoltalmat élvezõ megjelöléseit.
A fenti okokból a TT álláspontja szerint a tárgybani domain használata az igénylõ részérõl a Szabályzat 2.2.2 a) pontja alapján jelentéstartalmára és használatára nézve gyaníthatóan jogellenes illetõleg c) pontja alapján megtévesztõ lenne, így az igénylõ által a domain név nem választható.
Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2007. szeptember 7.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
Dr. Verebics János |
Dombi Gábor |