Eseti állásfoglalások

Alternatív Vitarendezõ
Fórum

INFOMEDIÁTOR Informatikai
Felhasználóvédelmi Iroda

Tanácsadó Testülete

 

A Tanácsadó Testület 10/2018. (X. 19.)
sz. Állásfoglalása

A
zengo.hu regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz

(1049/2018. sz. ügy)

tárgyában

 

A
Tanácsadó Testület elõtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó
Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti
rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok
egységes „igen” szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a
Testület többségi véleményét kifejezõ jelen eseti Állásfoglalást.

 

A zengo.hu domain az igénylõ, Cetinje s.r.o (székhely:
SK-94618, Trávnik 328) részére
delegálható.

 

Indokolás:

 

A zengo.hu domain delegálását a
Cetinje s.r.o (székhely: SK-94618, Trávnik 328; „Igénylõ”) kérte
2018. szeptember 19-én, amely ellen a Zengo Kft. (6724 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 72 „Panaszos”)
törvényes képviselõje útján nyújtott be határidõben kifogást, 2018. szeptember
20-án.

A Panaszos törvényes képviselõje a
panaszban elõadta, hogy informatikai fejlesztésekkel foglalkozik és a „zengo”
márkanév ismert az iparágban. Megalakulásakor azért nem igényelte a domain
nevet, mert az másnak a használatában volt, ezért .eu TLD regisztrációs alatt
mûködik a weblapja. Technikai figyeléssel várta a domain név „felszabadulását”.
Álláspontja szerint az igénylõnek meg kellett volna regisztrálás elõtt
gyõzõdnie arról, hogy azonos névvel (ékezet nélkül) bejegyzett cég létezik
Magyarországon.

A panaszos arra is hivatkozik, hogy az
igénylõ versenytársa.

A panaszában felvetette annak gyanúját
is, hogy a regisztrátor és az Igénylõ „összejátszott”, amelyet
álláspontja szerint „google keresések” továbbá az azonos régióban
mûködés ténye „bizonyít”. Elõadta, hogy a helyi rádióban sokat reklámozza a
„zengo” márkanevet, és: „ok(a)unk van  feltételezni, hogy mind
a Regisztrátor, mind az Igénylő ismeri
társaságunkat, gyanítjuk, hogy az igénylő
célja a megtévesztés, a megtévesztésen
keresztüli ügyfél, esetleg információ
szerzés”. Bizonyítékokat, okiratokat is csatolt panaszához, többek
között a zengo.hu oldal panasz beadásakor elérhetõ tartalmát, amely álláspontja
szerint „ál-tartalom”, mert „az oldal slider-ében
szereplő kép jogvédett tartalom, byte-ra pontosan megegyezik
egy amerikai pincészet tartalmával”, ami a “meta információk
alapján is jogvédett tartalom”. További állításaihoz nem csatolt
bizonyítékokat.

Az
igénylõ részletesen reagált a panaszos levelére.

 

Kiemelte,
hogy szerinte a Panaszos nem támasztotta alá az állításait, feltételezésekre
alapozza a kijelentéseit, mely mint „teljességgel bizonyítatlan állítás, nem
vehetõ figyelembe”. Jogi hivatkozásként a DRSZ 9.1 pontjára hivatkozott,
mert álláspontja szerint az igénylés a Szabályzatba nem ütközik. Elõadta e
körben, hogy a domain igénylése nem a „zengo” név miatt történik, hanem annak
ékezetes változata, a „zengõ” név miatt. A zengõ szó köznapi jelentéssel bír, a
„zeng” ige melléknévi alakja. Emellett a Zengõ mint tulajdonnév a Mecsek
hegység legmagasabb hegye (ezt egy wikipedia hivatkozással megerõsítette),
illetõleg arra hivatkozott még, hogy ezen a néven mûködik az egyik legismertebb
és legsikeresebb hazai autós sportegyesület (Zengõ Motorsport), amely állítását
szintén egy wikipedia szócikkel erõsítette meg.

 

Arra
is hivatkozott, hogy „Zengõ cégnévvel van más gazdasági társaság is, ez a
cégjegyzékbõl ellenõrizhetõ”, ráadásul – és állítása szerint ez a jelen
eljárás szempontjából lényeges körülmény – „a zengõ egy magyar szõlõfajta,
amelyet egy magyar borász állított elõ, kifejezetten magyar fajta, amely több
borvidéken elõfordul, más országokban ugyanakkor nem terjedt el”. Ezt az
állítását ismételten wikipédia szócikkekkel támasztotta alá.

 

Elõadta
továbbá, hogy a domaint nem a saját részére igényelte, hanem „egy
fejlesztéséhez kapcsolódóan” egy magánszemély bízta meg azzal, hogy a zengõ
névhez tartozó több domaint, így közöttük a zengo.hu domaint is, a részére
regisztrálja. Csatolt erre vonatkozóan egy teljes bizonyító erejû magánokiratba
foglalt meghatalmazást és elõadta, hogy „a regisztráció célja olyan
webáruház és ismeretterjesztõ portál fejlesztése, amelynek célja magyar borok
bemutatása és árusítása külföldön”. Hivatkozott rá, és ismételten webes
hivatkozással támasztotta alá, hogy az említett magánszemély „ismert
vállalkozó”, aki a „http://tokaji.hk/ weboldalon
kifejezetten tokaji borok kínai árusításával foglalkozik 2009. óta és jelentõs
mennyiségben értékesít bort. Kiemelte, hogy „amint a weboldalon is látható,
annak tulajdonosa az Asia Smarter Ltd, Hong Kongban bejegyzett gazdasági
társaság”, amelynek tulajdonosa és ügyvezetõje azonos az említett
magánszeméllyel, amelyet hong kongi cégkivonattal bizonyított. Álláspontja
szerint „nyilvánvaló, hogy a domain regisztrálása nem a Panaszos érdekeinek
sérelmét célozza, és – a domain felhasználása okán – azt nem is eredményezi. Vitatta
továbbá, hogy „a Panaszos az elnevezése miatt igényt formálhatna a névre”, mert
álláspontja szerint a „zengo” név a „zengõ” szó ékezet nélküli változata, ha
valaki olvassa a zengo.hu domaint, nyilvánvalóan elõbb asszociál a „zengõ”
szóra, mint panaszos nevére”.

 

Az
Igénylõ idézte a DRSZ 2.2.1 pontját, amely értelmezése szerint az alábbi: „általában
védi a személyiségi jogokat, nevesítve van kifejezetten a névkizárólagossághoz
fûzõdõ jog. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha valaki kizárólagosan jogosult egy
név használatára, vagy a névhez egyéb joga (pl. védjegy) fûzõdik, azt a nevet
más nem regisztrálhatja”.

 

További
jogi hivatkozásokat és levezetéseket tett a Polgári Törvénykönyvre, és szerinte
a „Ptk. a névviseléshez való jogot csak szûken szabályozza a 2:49. §-ában, a
más nevével való visszaélés a jelenleg hatályos Ptk.-ban nevesítve nem
szerepel. Ugyanakkor a személyiségi jogok általános szabályaiból, és a
kapcsolódó bírósági gyakorlatból egyértelmûen következik, hogy más nevének
jogtalan használata személyiségi jogot sért. Ezen jogsérelem megállapításának
azonban elõfeltétele, hogy a használt név egyedi legyen, csak egy személyhez,
vagy személyek szûk, behatárolható köréhez tartozzon, és az adott név
használata egyértelmûen ezen személyt, vagy személyeket sértse”.

 

A
beadványa további részében megismételte érveit, hogy a „zengõ” szó közszó és
több jelentése is van, ezért álláspontja szerint „névkizárólagosságról nincs
szó”, továbbá álláspontja szerint: „a Panaszos névhasználathoz való
jogát általános jelleggel azért sem sértheti a „zengo” szó használata, mert a
Panaszos nem olyan méretû gazdasági társaság, hogy az elnevezése az iparágon
kívül ismert legyen, és az iparágon belül sem tartozik a piacvezetõk közé
(legalábbis a nyilvános beszámolók szerint). Nem kisebbíteni akarjuk a Panaszos
eredményeit, de tény, hogy nem olyan erõs gazdasági szereplõ, hogy az
elnevezése széles körben ismert legyen – ennek ellenkezõjét a Panaszos sem
igazolta. Az a szûkebb kör, akik a panaszos szolgálatait feltehetõen igénybe
veszik, vagy potenciálisan igénybe vehetik, valószínûleg nem a „zengo.hu”
domain alapján találják meg”.

 

Levelében
több tanácsadó testületi állásfoglalást is idézett még, amelyek a „first
comes first served” alapelvét alkalmazását támasztják alá. Kérte továbbá a
Tanácsadó Testületet, hogy „a panaszt ne hozza teljes terjedelmében
nyilvánosságra, annak utolsó része ugyanis a Cetinje s.r.o., valamint (a
név szerint a TT határozatában nem említett magánszemély) személyhez fûzõdõ
jogait és üzleti titkait sérti”.

 

A
TT elsõként az Igénylõ „titkosítási” kérelmérõl döntött, amelyet elutasított,
mivel az illetõ saját maga által nyilvánosságra hozott információról van szó,
fel sem merülhet az üzleti titok kérdésköre, személyiségi joga, mint
cégképviselõé meg különösen nem. E vonatkozásban egyébként az igénylõ nem is
fûzött a többi érvéhez hasonló jogi levezetést, a TT ennek ellenére nem
jelenítette meg a döntésében a magánszemélyt, bár mint cégképviselõ, a neve
közhiteles nyilvántartás alapján nyilvános lehet (amennyiben a hong kongi
nyilvántartás közhiteles, ezt a TT-nek nem állt módjában ellenõriznie).

 

A
TT a kérelem elutasítását követõen megvizsgálta a Panaszos honlapját, és
megállapította, hogy a Panaszos valóban komoly erõfeszítéseket tett annak
érdekében, hogy társaságát az „zengo” márkanévvel azonosítsák a felhasználók. Létezõ
és aktívan mûködõ cég, aki valóban a márkanévre épít, levélpapírja fejlécén is
ezt használja és a .eu TLD alatt mûködõ oldalnak is azonos a domain neve.
Azonban védjegy oltalom alá nem helyezte a nevet.

A
TT a cégkivonatot is ellenõrizte, és ebben megerõsítést nyert a Panaszos által
elõadott minden információ, az is, hogy a „Zengo” név mint cégnév nem újkeletû
név.

Egybehangzó
volt a két fél állítása abban, hogy a „zengo.hu” domain nevet felszabadulásáig
a Zengõ Motorsport egyesület használta. Azonban sem az Igénylõ sem a Panaszos nem
a Zengõ Motorsport Egyesület képviselõje, így ezek az állításai és wikipedia
hivatkozásai teljességgel irrelevánsak.

Ugyancsak
irreleváns az a köztudomású tény, hogy a Zengõ egy hegység, ehhez az Igénylõnek
nem volt szükséges wikipedia cikket csatolnia.

Az
igénylõ (angol nyelvû szöveget is tartalmazó) mellékletének hitelességét nem
állt módjában a TT-nek ellenõriznie, arra azonban utal, hogy ez az internetrõl
letöltött „copy” feliratú, vonalkóddal ellátott dokumentum nem tekinthetõ bizonyítéknak,
és mivel az Asia Limited sehol máshol nem jelenik meg, mint egy .hk TLD alatti
weblapon (ahol nincsenek zengõ szõlõfajtára utaló információk) ezt figyelmen
kívül hagyta, és szintén nem tulajdonított neki jelentõséget.

A
jelen ügyben a TT-nek mérlegelnie kellett az alábbiak között:

(i)            
Igénylõ
egy domain név kereskedelemmel foglalkozó társaság, aki bizonytalan eredetû –
egymásnak ellentmondó – dokumentumokra, wikipedia szócikkekre hivatkozik, és legfõbb
állítását egy általa is elismerten olyan szõlõfajtára hivatkozással kíván
használni, ”amelyet egy magyar borász állított elõ, kifejezetten magyar fajta,
amely több borvidéken elõfordul, más országokban ugyanakkor nem terjedt el”.
Mindeközben azt is állítja, hogy megbízója magyar borokat árusít külföldön egy
másik weblapon.

(ii)          
A
Panaszos hosszú ideje létezõ és mûködõ szolgáltató, aki – bár nem csatolt erre
vonatkozóan külön bizonyítékokat – aktívan használja a „zengo” márkanevet mint
kereskedelmi nevet, és ez a név azonos a cégnevével is. A TT ellenõrizte, hogy
valóban reklámoz a regionális rádióban ilyen márkanévvel a panaszos.

(iii)        
A
Panaszos ugyanakkor nem helyezte a nevet védjegyoltalom alá, a cégneve pedig
valóban egy magyar tulajdonnév (hegység) illetõleg több jelenésû közszó ékezet
nélküli formája.

(iv)         
Az
Igénylõ helyesen idézte a TT „first comes first served” alapelvvel kapcsolatos
néhány döntését, ha nincs jogellenességre utaló része az igénylésnek, az
idõbeli elsõbbség döntõ tényezõ, még ha az igénylések közötti különbség rövid
idõ is.

(v)           
Az
igénylõ névkizárólagossághoz fûzõdõ jogi érvelése vitatható, a név
kizárólagosság egyáltalán nem „szûk tartalmú”, és nem függ egy gazdasági
társaság méretétõl. Ráadásul a TT fennállása óta mindig tulajdonított
jelentõséget annak az információnak, ha valaki egy, a cégnevének vezérszójával
azonos, vagy azonos hangalakú nevet igényelt, különösen, ha a cégnév jóval
korábbi, mint az igényelt domain név. A TT által hivatalból ismert bírói
gyakorlat azonban egyértelmû abban, hogy közszavak esetén (és ideérti a TT az
ékezet nélküli változatokat is) nem illeti meg névkizárólagosság a név
használóját.

(vi)         
Az
Igénylõ állításait a megbízója tekintetében elfogadta, mert teljes bizonyító
erejû magánokiratával bizonyította, hogy a domain nevet más javára igényelte,
így nem versenytársa a Panaszosnak, mert a domain nevet az Igénylõ megbízója
fogja használni, aki borászattal és nem IT fejlesztéssel foglalkozik.
(Megjegyzi a TT, hogy még az IT fejlesztés és a tartalomszolgáltatás sem minden
esetben jelent versenytársi kapcsolatot).

A
fentieket mérlegelve, a TT arra a következtetésre jutott, hogy – különös
tekintettel a védjegyoltalom hiányára – nincs ok, ami miatt a first comes first
served elvét meg kellene törni, tehát a domain nevet az Igénylõ részére kell
delegálni, az idõrendi elsõbbség miatt.

Fentiekre
tekintettel a zengo.hu domain delegálást az Igénylõ javára a TT teljesíthetõnek
találta.

 

Jelen
Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt
egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó
Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében
közzétételre kerül.

 

Budapest,
2018. október 19.

A
Tanácsadó Testület nevében:

 

…………………………………………… dr. Verebics János Elnök Sk.

……………………………………………… Dombi Gábor Titkár Sk.