Az antenna.hu domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz
Alternatív
Vitarendezõ Fórum
INFOMEDIÁTOR
Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda
Tanácsadó
Testülete
A Tanácsadó Testület 01/2017. (II. 01.)
sz. Állásfoglalása
Az antenna.hu
domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz
(1015/2016. sz. ügy)
tárgyában
A Tanácsadó
Testület elõtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület
megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben
megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes
„igen” szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a
Testület többségi véleményét kifejezõ jelen eseti Állásfoglalást.
Az antenna.hu domain név az
igénylõ Crispy Kft. részére delegálható.
Indokolás:
Az antenna.hu domain név
delegálását a Crispy Kft. („Panaszolt”) kérte 2016. december 6.
napján, amely ellen az Antenna Kft. („Panaszos”) nyújtott be
kifogást, melyben annak megállapítását kérte a Tanácsadó Testülettõl, hogy a
hivatkozott domain név Panaszolt részére nem delegálható.
A Panaszos kifejtette, hogy az
általa kifogásolt domain név Panaszolt részére történõ delegálása jogellenes és
megtévesztõ helyzethez vezetne. E körben formailag többször a döntnöki eljárás
szabályaira hivatkozott, mely hivatkozásokat tartalmuk szerint úgy lehet
értelmezni, mint hivatkozás arra, hogy a delegálás a Domain Regisztrációs
Szabályzat („Szabályzat” ill. „DRSZ”) 2.2.2. a) és c) pontjait sértené. A
Panaszos ügyvezetõje az érvelésében elõadta és részletesen levezette, hogy az
igénylés álláspontja szerint miért jogellenes és miért megtévesztõ.
A Panaszos
elsõsorban a társaság cégnevére (annak vezérszavára) hivatkozott. A cég (egy
nagyobb cégcsoport részeként) a távközlési piac egyik szereplõje, cégcsoportja
több mint egy évtizede kábeltelevíziós mûsorelosztó, internet és
telefonszolgáltatást nyújtó távközlési és hírközlési szolgáltató tevékenységet
végez. Hangsúlyosan szerepel érvként, hogy a kérelmezett domain cégnevével
pontosan egyezik, amely cégnév használatára a Panaszos szerint a cég a hatályos
jog folytán kizárólagosan jogosult. A cégcsoport az „antenna” szó elsõdleges
jelentéséhez köthetõ termékeket és szolgáltatásokat (távközlési
szolgáltatásokat) kínál. Szerepel az érvelésben, hogy a Panaszos cég
(kereskedelmi) neve közismert.
A kérelmezett
antenna.hu domain név a Panaszos elõadása szerint éveken át hasznosításon kívül
állt, korábbi jogosultját (Antenna Mobile Kereskedelmi Kft.) ugyanis a
cégbíróság a cégnyilvántartásból törölte. A Panaszos a cégnevével egyezõ domain
felszabadítása iránti eljárást maga indította el, a kérelmezett antenna.hu
domain éppen a Panaszos magatartása eredményeképpen vált újra delegálhatóvá. A
felszabadult domain regisztrálása iránt a Panaszos is benyújtotta igényét,
azonban a domain – álláspontja szerint a Panaszolt rosszhiszemû magatartása
folytán – a Panaszolt számára lett delegálva.
Hivatkozott a
Panaszos a Domainregisztrációs Szabályzat 10.3. pontjára (Alternatív
Vitarendezõ Fórum szabályai; „a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez
joga vagy jogos érdeke fûzõdne”). A Panaszos szerint a Panaszolt cégkivonatából
egyértelmûen kiderül, hogy nem folytat sem a távközlési, vagy (elektronikus
hírközlési szolgáltatások, híradás technikai tevékenységek, vagy iparcikk
kereskedelemhez tartozó) tevékenységet, nem végez semmilyen – a domain szó
jelentésére utaló – távközlési, hírközlési vagy bármely ezzel, illetve az
antenna szó jelentésével kapcsolatba hozható tevékenységet.
Kifogásolta még
a Panaszos, hogy a domain név alatt a Panaszolt szolgáltatást nem nyújt, és
azzal érvelt, feltehetõleg továbbértékesítésre szerezte meg a domain nevet. A használat
a Panaszos szerint azt a téves benyomást keltené, hogy kapcsolat áll fenn a Panaszos
és a Panaszolt között.
Szerepel még
hivatkozás a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.1. pontjára (domain-igénylõ
gondossága) és Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata 31. a) c) és d)
pontjára (rosszhiszemûség).
A Panaszos
leírja, hogy a Panaszoltat megkereste levélben is az eljárás megindítása elõtt.
A levelezés alapján hivatkozik arra, hogy a Panaszolt úgy szerezte meg a nevet,
hogy a nevezett domain név regisztrálásával több regisztrátort is megbízott egy
idõben. Ez a Panaszos szerint arra utal, hogy a domain nevet rosszhiszemûen
igényelték.
Hivatkozik arra
is, hogy a Panaszolt abból a célból igényelte a domaint, hogy a név (antenna)
használatára jogosult személynek, azaz a Panaszosnak ellenérték fejében átruházza,
vagy használatát egyéb módon ellenérték fejében biztosítsa.
A Panaszolt
válaszában vitatta, hogy a domain használata megtévesztõ vagy jogellenes volna.
A Panaszolt válasza
tartalmilag azzal érvel, hogy a szó nem áll jogi oltalom alatt, megkülönböztetésre
a szóeleme önmagában nem alkalmas. Hivatkozott a szó leíró jellegére és
általános használatára, a korábbi TT gyakorlatra e körben.
A Panaszolt
szerint a tények cáfolják a cégnév állított ismertségét. A Panaszolt szerint
fontos körülmény, hogy a Panaszos cége csak 5 hónappal ezelõtt kapta jelenlegi
nevét, névváltoztatást követõen (korábban Somló Telekom néven mûködött). Anyavállalatának
évtizedes tevékenysége a távközlés terén a Panaszolt szerint nem releváns. Ilyen
név alatt maximum 6 hónapja végezhet ilyen tevékenységet, de ennek a Panaszolt
szerint ellentmond az a tény hogy az NMHH azonosítószámot csak 2016. októberi hatálybalépéssel
adott számukra.
A Panaszolt
szerint nem igaz, hogy az „antenna” köznév a „magyar jog által védett név”. Az
„antenna”
kifejezés a Panaszolt szerint egy olyan, mélyen a nyelvbe ivódott közszó,
amelyre semmilyen cég nem tarthat kizárólagos igényt. E körben a korábbi TT
ügyek közül hivatkozik az alberletbudapest.hu ügyére (6/2015). A panaszolt
domain név köznév, amely nem lehet kizárólagos használatban, tehát se a
Panaszos cégnek, se másnak nem lehet rá kizárólagos használati joga.
Mivel a Domainregisztrációs
Szabályzat semelyik pontja nem állítja, hogy minden cég csak olyan domain nevet
jegyezhet be, ami szerepel a tevékenységei között, a Panaszos érvelését
alaptalannak tartja a Panaszolt. Saját tevékenységét ismertetve a Panaszolt
leírja, hogy weblapokat üzemeltet, tartalmat szolgáltat, ezen domain alatt is
saját honlapjainak egyike mûködne.
Hivatkozik a
Panaszolt arra is, hogy a csatolt levelezés szerint a Panaszos meg szerette
volna vásárolni a domain nevet, és megkérdezte, hogy mennyiért adja el a
Panaszolt cég, azonban erre nem válaszolt a Panaszolt, ajánlatot nem adott,
illetve eladási szándékot sem jelezett. Nem azzal a céllal jegyezte be a nevet,
hogy egy versenytárs szakmai tevékenységét megzavarja, a Panaszolt szerint nem
is versenytársak.
Végül utalt arra,
hogy a cégnév változtatása a másik félnél tulajdonképpen a domain
megszerzésének érdekében történhetett.
A felhozott
hivatkozások alapján a Panaszolt véleménye szerint az igényelt domain név,
jelentéstartalmára vagy használatára nézve nem jogellenes és nem megtévesztõ,
így sem jogszabálysértés, sem a DRSZ pontjaiba való ütközés nem állapítható
meg.
A Tanácsadó
Testület (TT) a TT a Regisztrációs Szabályzat 2.2. pontjában foglalt kizáró
okok meglétét vizsgálta. Eszerint nem választható olyan domain, amely
jelentéstartalmára vagy használatára nézve gyaníthatóan: jogellenes;
megbotránkozást vagy félelmet keltõ; vagy megtévesztõ.
Felhívja a
Testület a figyelmet, hogy a Regisztrációs Szabályzat 10. pontja a delegálást
követõ jogvitákra vonatkozó szabályrendszer, a jelen ügyben pedig nem ez, hanem
a 9. pont alkalmazandó [„9. Jogviták intézése a delegálást megelõzõen (a
Tanácsadó Testület eljárása)”].
Jelen esetben a
TT az eset összes körülményének alapos megfontolása után osztotta a Panaszolt
azon álláspontját, hogy az érintett kifejezés önmagában különösebb
megkülönböztetõ erõvel nem bíró közszónak tekinthetõ. Az egyedibb jellegû
domain nevekkel összevetve az ilyen közhasználatú kifejezéseken alapuló domain
nevek általánosságban csekély megkülönböztetõ erõt biztosíthatnak, a domain
használóinak számítaniuk kell arra, hogy pl. a kifejezést számos esetben más
személyek is jogszerûen használhatják domain név részeként. A TT ismételten
utal a bírói gyakorlatra, mely szerint „egy általános ismert és a
forgalomban alkalmazott, akár magyar, akár idegen szó használatát nem lehet a
forgalomból kizárni azzal, hogy az egyéb megkülönböztetõ jegyekkel együtt
részét képezik egy oltalom alatt álló megjelölésnek” (ld. BH1995. 567.
„Akvaline”). (Ld. még: Legfelsõbb Bíróság Pfv.IV.21.301/2009/5.;
„telefonkönyv”-ügy.)
Jelen esetben a
TT véleménye szerint azzal, hogy az igényelt domainben szerepel ez a köznévként
is használatos kifejezés, a Panaszolt nem követ el jogsértést, és a jogsértés jövõbeni
veszélyét sem lehet vélelmezni.
Egy korábbi
eseti állásfoglalás [15/2012. (V.22.), „laptops.hu”] indoklásában a TT
egyébiránt már rögzítette:
„A Tanácsadó
Testület (TT) számos vonatkozásban osztja a Panaszolt által elõadottakat, maga
is úgy véli, hogy a „laptop” szó leíró jellegû köznyelvi kifejezés,
megkülönböztetõ képessége csekély, védjegyjogi védelemre való alkalmassága
valóban vitatható. Nézete szerint a védjegy kizárólag az ábrás elemei miatt
lehetett védjegy, és a védjegy miatt senki sem tiltható el a Vt. 15. § szerint
attól, hogy áruja jellemzõjét, rendeltetését (pl. laptop-laptops) feltüntesse.
E tekintetben a
TT egyetért a Panaszolt érvelésével, és a bírói gyakorlatra hivatkozással
megállapítja, hogy „egy általános ismert és a forgalomban alkalmazott, akár
magyar, akár idegen szó használatát nem lehet … a forgalomból kizárni azzal,
hogy az egyéb megkülönböztetõ jegyekkel együtt részét képezik egy oltalom alatt
álló megjelölésnek”(Ld. BH1995. 567.)”.
A TT egyetértett
azzal, hogy a Panaszolt és a Panaszos nem tekinthetõk egymás versenytársainak. Bizonyítékok
híján nem vonható le az a következtetés, hogy a köznyelvi, leíró jellegû szót
az átlagos fogyasztók a Panaszossal kapcsolnák össze – ellentétben a Panaszos
okfejtésével. A Panaszos tehát nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a
közszóként egyébként gyakran használt domain névvel bárki is a Panaszost azonosítaná
majd.
A TT fokozottan
vette figyelembe, hogy a közszavak esetén, illetve olyan helyzetekben, ahol egy
termékkel kapcsolatos üzleti tevékenység számos vállalkozás érdekeltségébe
tartozik, nem engedhetõ meg, hogy egy vállalkozás elzárjon másokat az adott
üzleti tevékenység kulcsszavának domainként való használatától. Ilyen esetekben
a tisztességtelen verseny illetve megtévesztés lehetõségét a TT kiemelten
vizsgálja, de a jelen ügyben beavatkozásra okot nem talált, az igényelt domain
„first come first served” elve szerinti delegálásának akadályát nem
látta.
Jogellenesség és
megtévesztés híján a Panaszolt jó- illetve rosszhiszemûsége önmagában nem
releváns (illetve nem értelmezhetõ) szempont.
Fentiekre
tekintettel a Tanácsadó Testület nem látott olyan jogellenesség vagy
megtévesztés megalapozott gyanújára okot adó körülményt, amely a fenti domain
nevek delegálását akadályozná. Az igénylés nem ütközik sem a
Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2.a, sem a 2.2.2.c. pontjába, ezért a domain
név delegálását a Panaszolt javára teljesíthetõnek látta.
Jelen Állásfoglalást a
Tanácsadó Testület egyhangúlag
fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az
Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes
terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2017. február
1.
A Tanácsadó Testület
nevében:
……………………………………………… Elnök Sk. |
…………………………………………… Titkár Sk. |