A htm.hu domain név regisztrációjával kapcsolatos igény teljesíthetõsége
Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
A Tanácsadó Testület 74/2000. (XII. 28.)
Állásfoglalása
A htm.hu domain név regisztrációjával
kapcsolatos igény teljesíthetõsége
tárgyában
A Tanácsadó Testület elõtt 533/2000. ügyszámon
iktatott állásfoglalás kérést a Tanácsadó Testület a Szervezeti és
Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2000.
december 28-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási
rendben, a jelen lévõ tagok egységes ‘igen’ szavazatával, különvélemény
csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület
többségi véleményét kifejezõ jelen eseti Állásfoglalást.
Az igényelt domainnév a HTM Nemzetközi
Kereskedelmi Kft. részére adandó használatba.
Indokolás:
A Nyilvántartó a Kibernet Kft. és Matávnet
Rt. kezdeményezése alapján 533/2000. ügyszám alatt a TT elé terjesztve
annak megállapítását kérte a Tanácsadó Testülettõl, hogy a htm.hu domain
név vonatkozásában bejelentett három igénylés közül melyik
teljesíthetõ.
A TT a rendelkezésére álló iratok alapján a
következõket állapította meg:
A HTM Hungary Kereskedelmi Korlátolt Felelõsségû
Társaság Kft. (rövidített cégneve: HTM HUNGARY Kft.) a cégnévre
alapozott prioritásos igényét 2000. március 16-án a Kiberneten
keresztül, a HTM Nemzetközi Kereskedelmi Kft. (rövidített cégneve: HTM
KFT.) a Matávneten keresztül 2000. április 5. napján nyújtotta be. 2000.
március 21. napján ugyane névre a Netura Szolgáltató Bt. is bejelentette
nem prioritásos igényét.
Az igénylések közötti elsõbbségi sorrend eldöntésében
elõször azok prioritásos illetve nem prioritásos jellegét kell
vizsgálni. Megállapítható, hogy a Netura Bt. igénylésével szemben két
olyan igénylés áll, amely a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat
13.1.a) pontja alapján prioritásosnak minõsíthetõk.
A HTM Hungary Kft. prioritásos igénye idõrendben
elõbb került benyújtásra, mint a HTM Nemzetközi Kereskedelmi Kft.
igénye. A választott domain névvel egyik cég neve sem egyezik
maradéktalanul, a rövidített cégnevek vonatkozásában is jelentõs egyezés
tapasztalható. Ám ahogy a Tanácsadó Testület A sealedair.hu és
europark.hu domain nevek kapcsán bejelentett igénye tárgyában
született 20/2000. (VIII. 23.) Állásfoglalásában – épp a hasonló
problémákra vissza utalva – kimondta:
‘3. Lényeges kérdés tehát, hogy ha az Igénylõ a
Szabályzat 13.3 pontja utolsó mondatában biztosított lehetõséggel élve
az egyébként a 13.1 a)-b) pontjaiban meghatározott módon, valamely
konstitutív aktussal elismert (nyilvántartásba vett) megnevezésébõl
(melynek megválasztása során a Ptk. 77. § /3/ bekezdésében foglalt
korlátokra figyelemmel kell lennie) egyes elemeket elhagy, s az így
elõállt (egyszerûsített) név használatának igénye a domain delegáció és
regisztráció vonatkozásában) jogszerû névazonosságnak minõsül-e (azaz az
elsõbbségi elv érvényesül), vagy az Igénylõ, akinek neve az igényelt
domain névvel (elhagyások nélkül) a 13.3 pont elsõ mondata szerint
egyezik ‘többlet prioritásos’ jogokkal rendelkezik-e. A Tanácsadó
Testület álláspontja szerint e kérdésre egyedileg, az eset minden
körülményére tekintettel kell választ találni, ám egyes, az egyedi
döntés meghozatalát segítõ elvek – hatályos jogunk
rendelkezéseinek fényében – feltárhatók, kimutathatók.
/…/
5. A cégjogi szabályok a cégnév vonatkozásában pontos
elõírásokat tartalmaznak (1997. évi CXLIV. tv. 15. §). A cégnév három
elembõl áll: vezérszó /üzletjelzõ, védjegy/, a tevékenység megjelölése
és a cégforma megjelölése. A Szabályzat az utóbbi kettõ elhagyását mint
lehetõséget nevesíti: lényegében arra kíván lehetõséget
biztosítani, hogy a domain névkénti elnevezés vezérszóhoz (a cég sajátos
megjelölésére szolgáló név, szó, szóösszetétel, betûszó, fatázianév
stb.) közelítsen. A vezérszó maga is több elembõl állhat: valamely név,
szó mellett további, az azonos cégnevet jogszerûen használó, de más
földrajzi területen (esetleg más országban) mûködõ cégektõl való
megkülönböztetését lehetõvé teszi. Amennyiben a vezérszó domain névkénti
regisztrációja a .hu fõdomain vagy a második szintû magyar közdomainek
alá már jogszerûen megtörtént, a vezérszó megkülönböztetõ elemeinek
elhagyása, vagy a tevékenységre, cégformára való utalás elhagyása csak
annyiban lehetséges, amennyiben a névazonosság kizárható.
6. /…/ A vezérszó valamely földrajzi megjelölésre
utaló elemét abban az esetben lehet elhagyni, ha a vezérszó maradványa
önmagában is egyértelmûen alkalmas arra, hogy a céget, vállalkozást más,
Magyarországon mûködõ cégektõl, vállalkozásoktól megkülönböztesse. A
Tanácsadó Testület e körben úgy foglal állást, hogy a magyarországi
tevékenységre földrajzi név formájában való, megkülönböztetõ jellegû
utalás a szervezeti formára vonatkozó utalásnak tekintendõ: nem a cég
cégjogi értelemben vett szervezeti formáját jelöli ugyan (Bt., Kft., Rt.
stb.), hanem cégek egymás közötti kapcsolatrendszerében
(szervezeti rendszerben elfoglalt helyére) egy adott vállalkozás
különleges, Magyarország területén való mûködési jellegére utal.’
/…/
8. A cégnév egyes elemeinek elhagyása azonban
általános (cégjogi) és különös (védjegyjogi) szabályokba nem ütközhet. A
legáltalánosabban érvényesülõ szabály a cégkülönbözõség
tiszteletben tartása. A különbözõség azt jelenti, hogy a cégnevek
közötti eltérésnek olyannak kell lennie, amely közönséges figyelem
mellett kizárja az összetévesztés lehetõségét. A cégnévben alkalmazott
megkülönböztetõ jelzõk funkciója éppen az, hogy a más cégekkel való
összetéveszthetõséget (vezérszóelemmel, a mûködési körre való utalással
stb.) kizárja. A Tanácsadó Testület a domain név igénylések kapcsán
tapasztalta azt az igénylõi törekvést, hogy egyes cégeket az alapítók
kifejezetten olyan szándékkal hoztak létre, hogy a cégnév valamely
megkülönböztetõ elemének elhagyásával elõ állt vezérszó domainkénti
bejegyzését kérjék, ugyanakkor az így elõ állt névmaradvány valamely,
már a piacon tevékenykedõ, ismert vállalkozás megnevezésével lett
azonos. Ebben az esetben nem beszélhetünk jogszerû névazonosságról, túl
ezen, a joggyakorlás ezen módja ütközik a polgári jogban alapelvi
szinten megfogalmazott jóhiszemû és tisztességes joggyakorlás
követelményével is.’
A HTM Nemzetközi Kereskedelmi Korlátolt
Felelõsségû Társaság piaci mûködését korábban (1992. február 24.) kezdte
meg, rövidített cégneveként a HTM Kft. elnevezést azóta használja. A HTM
Hungary Kft. bejegyzésére 1994. szeptember 16-án került sor. Mindkét cég
‘kereskedelemmel’ foglalkozik, s ez teljes cégnevükben kifejezetten
megjelölésre kerül. A HTM Kft. a cégkivonat szerint beruházás szervezés,
szállítmányozás, termelõeszköz- mezõgazdasági felvásárló-, másodlagos
nyersanyag felvásárló-, élelmiszer-, ruházati-, vegyes iparcikk
nagykereskedelem, illetve kiskereskedelem terén fejti ki tevékenységét,
a HTM Hungary Kft. híradástechnikai és elektronikus alkatrész-gyártás,
ipari híradástechnikai termékek gyártása- és javítása, közvetítõi
nagykereskedelem, híradástechnikai közszükségleti cikkek gyártása,
külkereskedelem, és villamos és híradástechnikai termékek
kiskereskedelem terén. Jogait a TT álláspontja szerint mindkét cég
jóhiszemûen kívánja gyakorolni, ennek ellenére – a megkülönböztetõ
HUNGARY kifejezés elhagyásával – az összetéveszthetõség, megtévesztés
lehetõsége fennáll.
Mindezek alapján és a TT álláspontja szerint a
cégkülönbözõség elvének kell érvényesülnie: a domain név használatba
vételére a HTM Nemzetközi Kereskedelmi Kft. jogosult.
Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület
egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt
csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán
(
www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2000. december 28..
A Tanácsadó Testület nevében:
|
Dr. Verebics János Elnök |
Dombi Gábor Titkár |