Tanácsadó testület - Eseti állásfoglalások

Alternatív Vitarendező Fórum

INFOMEDIÁTOR Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda

Tanácsadó Testülete

 

A Tanácsadó Testület 7/2019. (VIII. 15.) sz. Állásfoglalása

 

A johndeereinjektor.hu domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz

 

(1057/2019. sz. ügy)

 

tárgyában

 

A Tanácsadó Testület előtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes „igen” szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

 

A johndeereinjektor.hu domain név az igénylő 2T+M Kft. részére nem delegálható.

 

 

Indokolás:

 

A johndeereinjektor.hu domain név delegálását a 2T+M Kft. („Panaszolt”) kérte 2019. július 19. napján, amely ellen a Deere & Company [IL, USA] („Panaszos”)  nyújtott be kifogást jogi képviselője útján. Panaszos annak megállapítását kérte a Tanácsadó Testülettől, hogy a hivatkozott domain név Panaszolt részére nem delegálható.

 

A Panaszos kifejtette, hogy az általa kifogásolt domain név Panaszolt részére történő delegálása jogellenes helyzethez vezetne, a Domain Regisztrációs Szabályzat („Szabályzat” ill. „DRSZ”) 2.2.2.a) pontját sértené. A Panaszos szerint a Panaszolt a domain név regisztrálása esetén, annak használatba vételekor gyaníthatóan védjegybitorlást követne el.

 

Panaszos ismertette a John Deere márka történetét. A védjegyjogosult céget 1837-ben alapították, napjainkban a világ 27 országában 56.000 embert foglalkoztat. A vállalkozás nagy teljesítményű traktorokat, kistraktorokat, kombájnokat, erdészeti gépeket, munkagépeket gyárt és forgalmaz. A magyar piacon mintegy 40 éve van jelen. Európai uniós védjegyek jogosultja, ezek közül négyre hivatkozott a Tanácsadó Testület elé került eljárásban: az 1996. július 29-i elsőbbségű 000332874 lajstromszámú védjegyre, a 2005. április 15-i elsőbbségű 004390548 lajstromszámú védjegyre, a 2007. július 6-i elsőbbségű 006107783 lajstromszámú védjegyre és a 2009. szeptember 11-i elsőbbségű 008544918 lajstromszámú védjegyre. Álláspontja szerint a John Deere védjegyei jó hírnévnek örvendenek, a világ egyik legismertebb mezőgazdasági márkája.

 

A vonatkozó szabályozásból a Panaszos idézte a DRSZ 2.2.2.a) pontját (jogsértő domain használatának tilalma), a védjegytörvény (1997. évi XI. tv.) 12. és 27. §-ait (védjegyoltalom tartalma, védjegybitorlás tilalma), illetve hivatkozott a 207/2009 EK rendeletre (helyesen: 2017/1001 rendelet).

 

A Panaszolt által választott domain a Panaszos szerint összetéveszthető a bejegyzett védjegyekkel. A védjegyoltalom alatt álló megjelölés teljes egészében megtalálható a domain névben, az „injektor” szó leíró jellegű, nem rendelkezik megkülönböztető erővel. Az összetéveszthetőség alapján az átlagos fogyasztó arra a téves következtetésre juthat, hogy a domain név, illetve az ahhoz tartozó tartalom valamilyen módon a Panaszoshoz kapcsolódik, és komoly károkat okozhat a Panaszos védjegyei és a „JOHN DEERE” márka jó hírneve tekintetében. Panaszos szerint az igénylő a védjegy közismertségét és jó hírnevet próbálja a domain regisztrálásával rosszhiszeműen kihasználni, és ezáltal tisztességtelen gazdasági előnyhöz jutni. A Panaszolt a védjegy használatára engedélyt nem kapott.

 

A Panaszolt vitatta, hogy a domain használata jogellenes volna. Ügyvezetőjének írásban kifejtett előadása szerint a választott név egy bizonyos injektor típusának a neve, és nem téveszthető össze a Panaszos védjegyeivel. Képekkel illusztrálva jelezte, hogy az injektor egy konkrét alkatrész. A Panaszolt szerint a név ebben a formában nem védett. A Panaszolt elsősorban az ő cégük foglalkozik Magyarországon ezen injektorok bevizsgálásával és javításával. A Panaszolt szerint a magyar John Deere cég sem bevizsgálni, sem javítani nem tudja az újabb típusú injektorokat, helyette a gyári felújított injektorokat árulja drágán. A Panaszolt szerint a versenysemlegesség sérülne, ha „egy multi korlátozhatna egy kis vállalkozást”.

 

Tanácsadó Testület (TT) a TT a Regisztrációs Szabályzat 2.2. pontjában foglalt kizáró okok meglétét vizsgálta. Eszerint nem választható olyan domain, amely jelentéstartalmára vagy használatára nézve gyaníthatóan: jogellenes; megbotránkozást vagy félelmet keltő; vagy megtévesztő.

 

A TT megállapította, hogy a Panaszos által csatolt egyik európai uniós védjegy (000332874) oltalmat biztosít mezőgazdasági gépek alkatrészeire, azokon belül injektorokra is (7.) A védjegyoltalom tartalmára vonatkozó szabályok valóban alkalmazhatóak erre az ügyre (megjelölések és áruk/szolgáltatások hasonlósága).

 

A felek ugyan nem hivatkoztak rá, de felmerül az ügyben a védjegyoltalom korlátainak alkalmazhatósága: a 2017/1001 rendelet 14. cikke értelmében az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el más, harmadik személyt attól, hogy gazdasági tevékenység körében használja az európai uniós védjegyet annak jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy az azokra való hivatkozás céljából, különösen, ha az európai uniós védjegy használata szükséges az áru vagy szolgáltatás rendeltetésének jelzéséhez (így különösen kiegészítők vagy pótalkatrészek esetében). Ennek feltétele, hogy a harmadik fél általi használat tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban történik.

 

A nemzetközi joggyakorlatból ismert: „a védjegynek a jogosult engedélye nélkül, arra a célra történő használata, hogy a fogyasztókat arról tájékoztassa, hogy egy harmadik vállalkozás a védjegyoltalommal védett termékek javítását és karbantartását végzi, vagy arról, hogy e termékek szakértője, illetve e termékekre szakosodott, az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a védjegy használatának minősül” (ld. C-63/97. sz. ügy, Bayerische Motorenwerke AG (BMW) és BMW Nederland BV kontra Ronald Karel Deenik, ítélet 42. pont). Az olyan szerviz is a védjegyoltalom tartalma szempontjából releváns módon használja tehát a védjegyet, amelyik a védjegy használatával jelzi, mely termékek szakértője, mely termékekre szakosodott.

 

Ilyen ügyekben mindig azt kell megvizsgálni, alkalmazható-e a védjegyoltalom korlátaira vonatkozó valamelyik szabály, esetleg a jogkimerülés szabálya. Az európai joggyakorlatból ismert C-63/97. sz. ügy [BMW-ügy] külön foglalkozik a használt termékek újraforgalmazásával és külön elemzi a szerviztevékenység kapcsán megvalósított védjegyhasználatot. Az Európai Bíróság szerint a szerviz által megvalósított használat során a védjegy használata szükséges a szolgáltatás rendeltetésének jelzéséhez (C-63/97., 60. pont), a vállalkozás szakosodott jellegét máshogy nem lehet jelezni a fogyasztók számára. Mérlegelés tárgyát képezi viszont, hogy a használat a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban történik-e. A védjegyet használó vállalkozás köteles tisztességesen eljárni, tiszteletben tartva a védjegytulajdonos jogos érdekeit. A védjegyjogosult megtilthatja a védjegy használatát, ha azt a benyomást keltik, hogy gazdasági-kereskedelmi kapcsolat van a szerviz és a védjegyjogosult között, különösen, ha az a kép alakulhat ki, hogy a szerviz a védjegyjogosult üzlethálózatához tartozik, illetve hogy a két vállalkozás között különleges kapcsolat van (C-63/97., 61. és 64. pont).

 

A magyar bírói gyakorlat értelmében többnyire védjegybitorlásnak minősül (“tisztességtelen”) a védjegy elhelyezése a kereskedő illetőleg szervízszolgáltatást nyújtó vállalkozás által a domain névben. Teljes mértékben kielégíti ellenben a joggyakorlat által megfogalmazott szempontokat (vagyis nem jogellenes) az a védjegyhasználat, amikor egyéb terméktípusok mellett, azokkal azonos méretbeli, elhelyezésbeli megjelenítéssel a kereskedő informálja a fogyasztókat, hogy a védjeggyel ellátott termékeket is értékesít és szervizel, illetve egy adott tartozék kompatibilis egy adott márka alá tartozó termékekkel. (Ld. pl. Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.474/2009/4., „HYUNDAI”-ügy és Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.493/2011/4.)

 

A Panaszolt a joggyakorlat tükrében használhatja a védjegyet az általa nyújtott szolgáltatások vonatkozásában a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében, ezt azonban csak úgy teheti, hogy a védjegyet különleges gazdasági, kereskedelmi kapcsolat sejtetésével (a védjeggyel lényegében azonos domain használatával) nem sérti.

 

Egy konkrét ügyben a Fővárosi Ítélőtábla [ld. 8.Pf.20.493/2011/4.; www.birosag.hu] nem találta kifogásolhatónak az alperes azon magatartását, hogy kereskedelmi tevékenysége során a már jogszerűen forgalomba került felperesi termékek ajánlása során feltünteti a saját weboldalán a kínált berendezések képe mellett azok márkáját is. „Mint ezekre a termékekre szakosodott kereskedőnek, az alperesnek szüksége van arra, hogy a hirdetésben használja a szóvédjegyet és tájékoztassa a fogyasztókat arról, hogy viszonteladója olyan termékeknek, amelyet az adott védjeggyel a védjegyjogosult hozott piaci forgalomba. A korlátot az jelenti, hogy ennek során nem ronthatja a védjegy jóhírét, illetve nem utalhat arra, hogy közte és a gyártó között közvetlen kereskedelmi kapcsolat van, és nem sugallhatja azt, hogy a vállalkozása része a védjegytulajdonos eladóhálózatának. Ezt minden alkalommal a megvalósítás konkrét formája alapján kell egyedileg megítélni.”

 

A TT álláspontja szerint a Panaszolt domain igénylése, amely egy az egyben tartalmazza a védjegyet, anélkül, hogy e név és védjegy használatára a szükséges engedélyt megszerezte volna, gyaníthatóan jogellenes, ezért a Panaszos fellépése indokolt.

 

Mindezekre figyelemmel a domain névre vonatkozó igény a DRSZ 2.2.2. a) pontjába ütközik és nem teljesíthető, a domain név a 2T+M Kft. részére nem delegálható.

 

A DRSZ 9.7. pontja szerint a Tanácsadó Testület eseti állásfoglalásában csak abban a kérdésben foglalt állást, hogy az adott domain az adott Panaszolt számára delegálható vagy nem delegálható. Amennyiben az eseti állásfoglalás alapján a feltételes használatba adott domain törlésére kerül sor, a törlés napjától számított 60 napig az adott domainre csak a Panaszos jogosult új igényt benyújtani, feltéve, hogy az ilyen irányú szándékot a panasz benyújtásánál a Panaszos Regisztrátora a Nyilvántartásban jelezte.

 

 

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2019. augusztus 15.

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

 

 

 

……………………………………………
dr. Verebics János

Elnök

Sk.

…………………………………………………
Dombi Gábor

Titkár

Sk.

 

Főlap | Regisztrátorok listája | Delegálási szabályok | Meghirdetés | Keresés | Technikai ellenőrzés
Tanácsadó testület | Alternatív vitarendezés | Eseti Választottbíróság | Archívum | Egyebek | Statisztika